A pa­raszt­pol­gá­ri vi­se­let vi­rág­ko­ra és új­já­szü­le­té­se az Al­föl­dön 

A VIII. Országos Hímző konferencia előadásai

bathó edit
   Előadó:

   Hortiné Dr. Bathó Edit

   Jász Múzeum, múzeumigazgató

 

   Időpont:

   július 1., péntek, 15:00

Az alföldi mezővárosok viselete a török hódoltság után alakult ki, melyben szerepet játszott az Alföld 18. századi benépesítése különböző vidékekről érkező telepesekkel, a földművelés térhódítása, a tanyák kialakulása, valamint a görög és zsidó kereskedők keleti és nyugati árukészlete. 

 

A 19. században kialakult az Alföld egységes öltözködése, amelyben mégis voltak egyes városokra, népcsoportokra jellemző etnikus specifikumok. (pl. Debrecen, Szolnok, Kecskemét, Szeged, a Jász-Kun Hármas Kerület stb.) A magyar szabású ruhák mellett megjelent a német mesterek által közvetített nyugati divat is. A 19. század közepén megszűntetik a céheket és a kevésbé szigorú szabályokkal működő ipartársulások, majd ipartestületek jönnek létre. Megjelennek a finom anyagú, színes, gyári textíliák, amelyek mintegy „kivirágoztatják” a korábban puritánabb színvilágú viseleteket. Az új divat legfőbb követői a mesteremberek és a módos városi polgárság.

A bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások utat nyitnak a parasztpolgári fejlődésnek, amely az élet minden területén, így a viseletben is érezteti hatását. 

A 19. század végén megjelenik a varrógép, általa előtérbe kerül a gépi munka, a nyugati divatlapok hatására új formák, technikák válnak ismertté, amelyek révén új, polgári jellegű viseleti darabok (öltöny, nyárika, testhezálló stb.) jelennek meg. Majd megindul a viseletből való lassú kivetkőzés, és az öltözködésben egyre inkább a nyugati divatlapokból varrott polgári ruhák dominálnak. 

A 20. század közepére az Alföld egykori színpompás parasztpolgári viseleteinek csupán az emléke maradt meg. A rendszerváltozást követően kibontakozó hagyományőrzés hatására a Jászkun Kerület egykori székvárosában, Jászberényben elsőként támadt fel az igény a rég elfeledett jász viselet megismerésére. Az egyre erősödő jász öntudat hamarosan életre hívta a jász viseletet. Varróműhelyek alakultak, boltok specializálódtak az alapanyagok beszerzésére, megteremtődtek viselésének alkalmai, és lassacskán a jász viselet ismét a jászok életének részévé vált, mint jász identitásuk egyik legfőbb kifejezője.

A jászok példája nyomán az Alföld más városában is megkezdődött a régi viseletek rekonstrukciója.

 

<< Vissza a konferencia programjára

 

 

Át­ad­ták az idei Kis­jan­kó Bo­ri-dí­ja­kat

A 2025-ben immár 31. alkalommal megrendezett Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázatra idén rekordszámú pályamű érkezett, 102 alkotó 409 munkája. A népi kézművesség egyik legrangosabb szakmai eseményének számító megmérettetés kiemelkedő színvonalon zajlott. A legkiválóbb pályaművek alkotói különböző kategóriákban – köztük Hagyományos Mesterremek és Modern Míves Termék – részesültek elismerésben.

A Ha­gyo­má­nyok Há­za is „fesz­ti­vá­lo­zik”

A nyári hónapokban a Hagyományok Háza is „fesztiválozik” - a Ház színes programkínálatával számos nyári fesztiválon találkozhat a közönség, így a Gombaszögi Nyári Táborban, a Művészetek Völgye Folkudvarában, a Mesterségek Ünnepén és a Tusnádfürdőn megrendezett Tusványoson is. 

Me­sék, ame­lyek össze­köt­nek

A 34. Művészetek Völgye fesztiválon a Hagyományok Háza Folkudvara idén is különleges élményekkel várja a látogatókat: minden este 20:30-tól élőszavas mesemondók lépnek színpadra, hogy a magyar néphagyományok kincsestárából merítve varázsolják el a közönséget. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!