A pa­raszt­pol­gá­ri vi­se­let vi­rág­ko­ra és új­já­szü­le­té­se az Al­föl­dön 

A VIII. Országos Hímző konferencia előadásai

bathó edit
   Előadó:

   Hortiné Dr. Bathó Edit

   Jász Múzeum, múzeumigazgató

 

   Időpont:

   július 1., péntek, 15:00

Az alföldi mezővárosok viselete a török hódoltság után alakult ki, melyben szerepet játszott az Alföld 18. századi benépesítése különböző vidékekről érkező telepesekkel, a földművelés térhódítása, a tanyák kialakulása, valamint a görög és zsidó kereskedők keleti és nyugati árukészlete. 

 

A 19. században kialakult az Alföld egységes öltözködése, amelyben mégis voltak egyes városokra, népcsoportokra jellemző etnikus specifikumok. (pl. Debrecen, Szolnok, Kecskemét, Szeged, a Jász-Kun Hármas Kerület stb.) A magyar szabású ruhák mellett megjelent a német mesterek által közvetített nyugati divat is. A 19. század közepén megszűntetik a céheket és a kevésbé szigorú szabályokkal működő ipartársulások, majd ipartestületek jönnek létre. Megjelennek a finom anyagú, színes, gyári textíliák, amelyek mintegy „kivirágoztatják” a korábban puritánabb színvilágú viseleteket. Az új divat legfőbb követői a mesteremberek és a módos városi polgárság.

A bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások utat nyitnak a parasztpolgári fejlődésnek, amely az élet minden területén, így a viseletben is érezteti hatását. 

A 19. század végén megjelenik a varrógép, általa előtérbe kerül a gépi munka, a nyugati divatlapok hatására új formák, technikák válnak ismertté, amelyek révén új, polgári jellegű viseleti darabok (öltöny, nyárika, testhezálló stb.) jelennek meg. Majd megindul a viseletből való lassú kivetkőzés, és az öltözködésben egyre inkább a nyugati divatlapokból varrott polgári ruhák dominálnak. 

A 20. század közepére az Alföld egykori színpompás parasztpolgári viseleteinek csupán az emléke maradt meg. A rendszerváltozást követően kibontakozó hagyományőrzés hatására a Jászkun Kerület egykori székvárosában, Jászberényben elsőként támadt fel az igény a rég elfeledett jász viselet megismerésére. Az egyre erősödő jász öntudat hamarosan életre hívta a jász viseletet. Varróműhelyek alakultak, boltok specializálódtak az alapanyagok beszerzésére, megteremtődtek viselésének alkalmai, és lassacskán a jász viselet ismét a jászok életének részévé vált, mint jász identitásuk egyik legfőbb kifejezője.

A jászok példája nyomán az Alföld más városában is megkezdődött a régi viseletek rekonstrukciója.

 

<< Vissza a konferencia programjára

 

 

Nagy­sza­bá­sú di­vat­be­mu­ta­tó

A Hagyományok Háza idén ismét meghirdette országos tervező pályázatát „Kis fekete” címmel, célul tűzve, hogy a magyar népi hagyományok gazdag motívum- és formai kincse a kortárs divat nyelvén is megszólaljon. A pályázatra beérkezett legjobb alkotásokat a nagyközönség október 11-én, szombaton, 17 órától tekintheti meg egy látványos, immerzív divatbemutató keretében Budapesten, a Hagyományok Házában.

Ün­ne­pé­lye­sen meg­nyi­tot­tuk az új éva­dot

A Hagyományok Háza 2025/2026-os évada a magyar népi kultúra sokszínűségét és kortárs értelmezésének keresztmetszetét nyújtja: színpadi táncos és zenés produkciók, tudományos és ismeretterjesztő előadások, múzeumi tárlatok, valamint a rendszeresen visszatérő táncházak gazdag kínálata jellemzi az intézményt. 

Em­lé­ke­im Var­gyas La­jos­ról

Dr. Pávai István írását lehet olvasni a Hagyományok Háza Blogban Vargyas Lajosról, Széchenyi-, Erkel Ferenc-, Magyar Örökség- és Prima Primissima-díjas népzenekutató, néprajztudósról, emléktáblájának egykori lakóházának falára kerülése kapcsán.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!