A pa­raszt­pol­gá­ri vi­se­let vi­rág­ko­ra és új­já­szü­le­té­se az Al­föl­dön 

A VIII. Országos Hímző konferencia előadásai

bathó edit
   Előadó:

   Hortiné Dr. Bathó Edit

   Jász Múzeum, múzeumigazgató

 

   Időpont:

   július 1., péntek, 15:00

Az alföldi mezővárosok viselete a török hódoltság után alakult ki, melyben szerepet játszott az Alföld 18. századi benépesítése különböző vidékekről érkező telepesekkel, a földművelés térhódítása, a tanyák kialakulása, valamint a görög és zsidó kereskedők keleti és nyugati árukészlete. 

 

A 19. században kialakult az Alföld egységes öltözködése, amelyben mégis voltak egyes városokra, népcsoportokra jellemző etnikus specifikumok. (pl. Debrecen, Szolnok, Kecskemét, Szeged, a Jász-Kun Hármas Kerület stb.) A magyar szabású ruhák mellett megjelent a német mesterek által közvetített nyugati divat is. A 19. század közepén megszűntetik a céheket és a kevésbé szigorú szabályokkal működő ipartársulások, majd ipartestületek jönnek létre. Megjelennek a finom anyagú, színes, gyári textíliák, amelyek mintegy „kivirágoztatják” a korábban puritánabb színvilágú viseleteket. Az új divat legfőbb követői a mesteremberek és a módos városi polgárság.

A bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások utat nyitnak a parasztpolgári fejlődésnek, amely az élet minden területén, így a viseletben is érezteti hatását. 

A 19. század végén megjelenik a varrógép, általa előtérbe kerül a gépi munka, a nyugati divatlapok hatására új formák, technikák válnak ismertté, amelyek révén új, polgári jellegű viseleti darabok (öltöny, nyárika, testhezálló stb.) jelennek meg. Majd megindul a viseletből való lassú kivetkőzés, és az öltözködésben egyre inkább a nyugati divatlapokból varrott polgári ruhák dominálnak. 

A 20. század közepére az Alföld egykori színpompás parasztpolgári viseleteinek csupán az emléke maradt meg. A rendszerváltozást követően kibontakozó hagyományőrzés hatására a Jászkun Kerület egykori székvárosában, Jászberényben elsőként támadt fel az igény a rég elfeledett jász viselet megismerésére. Az egyre erősödő jász öntudat hamarosan életre hívta a jász viseletet. Varróműhelyek alakultak, boltok specializálódtak az alapanyagok beszerzésére, megteremtődtek viselésének alkalmai, és lassacskán a jász viselet ismét a jászok életének részévé vált, mint jász identitásuk egyik legfőbb kifejezője.

A jászok példája nyomán az Alföld más városában is megkezdődött a régi viseletek rekonstrukciója.

 

<< Vissza a konferencia programjára

 

 

Há­rom­na­pos ad­ven­ti ren­dez­vény

A Hagyományok Házában az Ünnepváró Forgatag már tradícióvá vált, adventi eseménysorozat, amely idén december 12. és 14. között nyitja meg kapuit az érdeklődők számára. A háromnapos program egy igazi forgatag: népi iparművészeti vásár, ajándékkészítő műhelyek, kiadványárusítás, családi és gyermekfoglalkozások, az ünnepkörhöz kapcsolódó koncertek, élőszavas mesemondás várják a családokat, kicsiket és nagyokat egyaránt. 

Írott szó ka­rá­csony­ra

A Hagyományok Háza jelentős könyvadománnyal gyarapította a Sapientia Egyetem Csíkszeredai Campusának Egyetemi könyvtárát. A magánadományból és gyűjtésből álló könyvcsomagot ünnepélyes keretek között adták át az intézmény székházában.

Fá­bi­án Éva Pri­ma Pri­mis­si­ma dí­jas

Szívből és nagy örömmel gratulálunk Fábián Évának, aki tegnap vehette át a rangos Prima Primissima díjat! Ez a kitüntetés nemcsak kivételes tehetségét és elhivatottságát ismeri el, hanem azt a fáradhatatlan munkát is, amellyel évtizedek óta szolgálja a magyar néphagyomány értékeinek átadását. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!