A pa­raszt­pol­gá­ri vi­se­let vi­rág­ko­ra és új­já­szü­le­té­se az Al­föl­dön 

A VIII. Országos Hímző konferencia előadásai

bathó edit
   Előadó:

   Hortiné Dr. Bathó Edit

   Jász Múzeum, múzeumigazgató

 

   Időpont:

   július 1., péntek, 15:00

Az alföldi mezővárosok viselete a török hódoltság után alakult ki, melyben szerepet játszott az Alföld 18. századi benépesítése különböző vidékekről érkező telepesekkel, a földművelés térhódítása, a tanyák kialakulása, valamint a görög és zsidó kereskedők keleti és nyugati árukészlete. 

 

A 19. században kialakult az Alföld egységes öltözködése, amelyben mégis voltak egyes városokra, népcsoportokra jellemző etnikus specifikumok. (pl. Debrecen, Szolnok, Kecskemét, Szeged, a Jász-Kun Hármas Kerület stb.) A magyar szabású ruhák mellett megjelent a német mesterek által közvetített nyugati divat is. A 19. század közepén megszűntetik a céheket és a kevésbé szigorú szabályokkal működő ipartársulások, majd ipartestületek jönnek létre. Megjelennek a finom anyagú, színes, gyári textíliák, amelyek mintegy „kivirágoztatják” a korábban puritánabb színvilágú viseleteket. Az új divat legfőbb követői a mesteremberek és a módos városi polgárság.

A bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások utat nyitnak a parasztpolgári fejlődésnek, amely az élet minden területén, így a viseletben is érezteti hatását. 

A 19. század végén megjelenik a varrógép, általa előtérbe kerül a gépi munka, a nyugati divatlapok hatására új formák, technikák válnak ismertté, amelyek révén új, polgári jellegű viseleti darabok (öltöny, nyárika, testhezálló stb.) jelennek meg. Majd megindul a viseletből való lassú kivetkőzés, és az öltözködésben egyre inkább a nyugati divatlapokból varrott polgári ruhák dominálnak. 

A 20. század közepére az Alföld egykori színpompás parasztpolgári viseleteinek csupán az emléke maradt meg. A rendszerváltozást követően kibontakozó hagyományőrzés hatására a Jászkun Kerület egykori székvárosában, Jászberényben elsőként támadt fel az igény a rég elfeledett jász viselet megismerésére. Az egyre erősödő jász öntudat hamarosan életre hívta a jász viseletet. Varróműhelyek alakultak, boltok specializálódtak az alapanyagok beszerzésére, megteremtődtek viselésének alkalmai, és lassacskán a jász viselet ismét a jászok életének részévé vált, mint jász identitásuk egyik legfőbb kifejezője.

A jászok példája nyomán az Alföld más városában is megkezdődött a régi viseletek rekonstrukciója.

 

<< Vissza a konferencia programjára

 

 

De­cem­ber 6-án in­dul az Ün­nep­vá­ró for­ga­tag

Az idén december 6. és 8. között megrendezésre kerülő Ünnepváró Forgatag koncertekkel, bábelőadássokkal, ajándékkészítő műhelyekkel, mesével, gyerektáncházzal, kézműves vásárral és mesterségbemutatókkal, valamint kedvezményes kiadványárusítással várja a látogatókat. 

El­hunyt Mu­csi Já­nos

November 14-én hajnalban 76 évesen elhunyt Mucsi János Harangozó Gyula-díjas, a Magyar Érdemrend Tiszti keresztjével kitüntetett koreográfus, Érdemes művész, a Duna Művészegyüttes egykori művészeti igazgatója, a Duna Karnevál Nemzetközi Kulturális Fesztivál elnöke. 

Ze­nész­port­rék – El­fújt em­lé­kek

2024. november 29-én láthatja először színpadon a Hagyományok Háza közönsége a Magyar Állami Népi Együttes új előadását Zenészportrék – Elfújt emlékek címmel, mely egy sorozat első darabjaként nemcsak a zenei örökségünket idézi meg, hanem egyúttal tisztelgés a zenészek generációi előtt, akik a dallamok révén őrizték meg kultúránk színeit. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!