Fel­ső­tár­kány, 1954.02.27.

Egy közel 70 évvel ezelőtti, hamisítatlan falusi farsangi mulatságba kóstolhatunk bele Maácz László és Pálfi Csaba 1954 februárjában Felsőtárkányon felvett gyűjtése révén. Ez az ajánló nem az újabb táncfigurák tanulásához nyújt segítséget, sokkal inkább tartalmi hátteret ad a már ismert mozdulatok előadásmódjához. A faluközösség ünnepi és hétköznapi arcához, táncos alkalmainak, mókázásainak hangulatához visz közelebb ez a felvétel, és akár koreográfiák készítéséhez is inspirációt nyújthat!

Az egyik legizgalmasabb a faluközösség életébe pillantva az az elfogadott kontraszt, ahogyan a rend és a rendbontás megjelenik. Láthatjuk a férfiak és nők vonulásában, vonulós táncaiban az elképesztő egymásra hangoltságot, együttmozgást, amikor a zenekarral az utcán mulatva, séta közben egy-egy tánc egy pillanat alatt létre tud jönni, ugrós bokázókkal együtt lüktetni, szétbomlani, majd újra összeállni. Ugyanakkor megjelenik a farsangi bolondozás kaotikussága is: a női ruhába öltözött férfiak parádéja, és dülöngélő „karikázása” is. Láthatjuk a gyönyörű hosszú szoknyás viseletben suhogó táncú lányokat, asszonyokat párban forogni, hosszú sorban összekapaszkodva vonulni, karikázni, egyszerre méltóság teljes eleganciával és közben manírok nélküli egyszerűséggel. Rövidke részletben kislányokat is mutat a kamera, amint a „Fehér liliomszál” játékot játsszák, és láthatjuk közelről, ahogy ennek a közösségnek egy-egy tagja viselkedik, éppen hogy áthágva, vagy tiszteletben tartva a megszokott kereteket, elkapva aktuális érzéseiket is. Amikor egy fiatal lány a kapu előtt kissé zavarban megigazítja a szeretője kalapját, máshol pedig egy férfi háta mögé tett kézzel a szemöldöke felrántásával inti táncba az asszonyt. Ezek a gyűjtők által nem befolyásolt felvételek a két-három ragyogó konkrét táncfolyamat mellett az ízét, stílusát, lendületét adják táncos repertoárunknak. Azt a levegőt lehelik bele a tánctudásunkba, amit megfogni sosem tudhatunk, de magunkba szívni és átélni nagyon is… és ha így teszünk, az ma is megszólító erővel hat kultúrákon, századokon keresztül, akár még a fényes színpad és az elsötétített nézőtér között is.

Tovább a felvételhez

Meg­je­lent a Kis fe­ke­te pá­lyá­za­ti ki­írás

A Hagyományok Háza ismét meghirdeti egyik legkülönlegesebb és leginspirálóbb pályázatát 2025-ben is: a Kis feketét! Ez a lehetőség olyan népi kézművesek, iparművészek, tervezők és designerek számára szól, akik a divat és a népművészet találkozásában szeretnének maradandót alkotni.

A Ma­gyar Ál­la­mi né­pi Együt­tes új éva­dot hir­det

A Magyar Állami Népi Együttes izgalmas, jövőbe mutató évaddal jelentkezik a 2025/2026-os szezonban. A hazai közönségre koncentrálva 10 különböző előadásból álló programsorozatot állított össze a Hagyományok Háza színpadára olyan jól ismert, nagy sikerű darabokból, mint a Naplegenda, a Kolozsvári piactéren vagy az Édeskeserű, miközben izgalmas, új bemutatókkal is várja a nagyérdeműt a társulat. 

Ta­nul­ha­tó ha­gyo­mány, él­he­tő hi­va­tás

Napjainkban, amikor a hagyományos tudás átadásának természetes útjai – a családi tradíciók, közösségi minták és élő példák – visszaszorulóban vannak, különösen fontos téma, hogy miként örökíthetők tovább a kézművesség, a népi előadóművészet és a népművészet értékei.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!