Fel­ső­tár­kány, 1954.02.27.

Egy közel 70 évvel ezelőtti, hamisítatlan falusi farsangi mulatságba kóstolhatunk bele Maácz László és Pálfi Csaba 1954 februárjában Felsőtárkányon felvett gyűjtése révén. Ez az ajánló nem az újabb táncfigurák tanulásához nyújt segítséget, sokkal inkább tartalmi hátteret ad a már ismert mozdulatok előadásmódjához. A faluközösség ünnepi és hétköznapi arcához, táncos alkalmainak, mókázásainak hangulatához visz közelebb ez a felvétel, és akár koreográfiák készítéséhez is inspirációt nyújthat!

Az egyik legizgalmasabb a faluközösség életébe pillantva az az elfogadott kontraszt, ahogyan a rend és a rendbontás megjelenik. Láthatjuk a férfiak és nők vonulásában, vonulós táncaiban az elképesztő egymásra hangoltságot, együttmozgást, amikor a zenekarral az utcán mulatva, séta közben egy-egy tánc egy pillanat alatt létre tud jönni, ugrós bokázókkal együtt lüktetni, szétbomlani, majd újra összeállni. Ugyanakkor megjelenik a farsangi bolondozás kaotikussága is: a női ruhába öltözött férfiak parádéja, és dülöngélő „karikázása” is. Láthatjuk a gyönyörű hosszú szoknyás viseletben suhogó táncú lányokat, asszonyokat párban forogni, hosszú sorban összekapaszkodva vonulni, karikázni, egyszerre méltóság teljes eleganciával és közben manírok nélküli egyszerűséggel. Rövidke részletben kislányokat is mutat a kamera, amint a „Fehér liliomszál” játékot játsszák, és láthatjuk közelről, ahogy ennek a közösségnek egy-egy tagja viselkedik, éppen hogy áthágva, vagy tiszteletben tartva a megszokott kereteket, elkapva aktuális érzéseiket is. Amikor egy fiatal lány a kapu előtt kissé zavarban megigazítja a szeretője kalapját, máshol pedig egy férfi háta mögé tett kézzel a szemöldöke felrántásával inti táncba az asszonyt. Ezek a gyűjtők által nem befolyásolt felvételek a két-három ragyogó konkrét táncfolyamat mellett az ízét, stílusát, lendületét adják táncos repertoárunknak. Azt a levegőt lehelik bele a tánctudásunkba, amit megfogni sosem tudhatunk, de magunkba szívni és átélni nagyon is… és ha így teszünk, az ma is megszólító erővel hat kultúrákon, századokon keresztül, akár még a fényes színpad és az elsötétített nézőtér között is.

Tovább a felvételhez

Dél-Ko­re­á­ban a Ma­gyar Ál­la­mi Né­pi Együt­tes

Harminchárom év után tért vissza Dél-Koreába a Magyar Állami Népi Együttes: a társulat kamaraegyüttese 2026. szeptember 1–6. között a National Intangible Heritage Center meghívására mutatta be kifejezetten erre az alkalomra készült Csárdás című produkcióját. 

Fecs­ke­haj­tó Fesz­ti­vál a Ha­gyo­má­nyok Há­zá­ban

A Hagyományok Háza Napok – Fecskehajtó Fesztivál keretében két napon át a nagyközönség előtt is kitárul a Hagyományok Háza: a Budai Vigadó termei mellett a Corvin tér és a Szilágyi Dezső tér is megtelik zenével, tánccal, kézművességgel, tudománnyal és családi programokkal.

To­vább szőtt örök­ség

2026. szeptember 11-én nyílik meg a XXIV. Országos Szőttespályázat kiállítása Hevesen, amely a Kárpát-medence népi szőtteshagyományából merítő kortárs alkotásokat mutatja be. A Hagyományok Háza, Heves Város Önkormányzata és a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet együttműködésében megvalósuló tárlat október 30-ig látogatható a Hevesi Művelődési és Közgyűjteményi Központban. A Hagyományok Háza, Heves Város Önkormányzata és a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet együttműködésében megvalósuló XXIV. Országos Szőttespályázat kiállítás ünnepélyes megnyitójára és díjátadójára szeptember 11-én 10.30-kor kerül sor a Hevesi Művelődési és Közgyűjteményi Központban, a tárlat pedig október 30-ig látogatható. A 2026-ban XXIV. alkalommal meghirdetett pályázatra 35 alkotó összesen 101 pályamunkát nyújtott be vászonszőttes, szőnyeg és öltözék kategóriában.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!