Szászcsávás a Kis-Küküllő mentén, a folyó középső szakaszának egyik baloldali mellékvölgyében fekszik. Első írásos említése 1301-ből származik. A szászcsávási többszólamú énekhagyomány eredete a XVIII-XIX. század fordulójára vezethető vissza. Ekkor kezdte idősebb Belle József kántortanító az iskola tanulóinak az egyházi énekekhez betanítani azt a középkori eredetű többszólamú éneklésmódot, ami az azóta eltelt időben folklorizálódott, és kivételes hagyományként él a magyar nyelvterületen. 1837. február 12-ét említik először, amikor a templomavatási ünnepségen megszólalt a csávási kórus. A kórusének élő hagyomány, s manapság két énekkarról beszélhetünk, a férfi karról és a vegyeskórusról. Szászcsávás az egyik legjobb erdélyi borvidéken található, és a falu lakosai szinte kivétel nélkül mind borosgazdák is egyben.
