Kéz­mű­ves – Ipar­mű­vész együtt­mű­kö­dés - Kre­a­tív öt­let­ver­seny ko­ope­rá­ci­ók­kal

Szekció-összefoglaló

 

Témafelelős, moderátor: Farkas Réka, Péter Szidónia

Időtartam: 2x70 perc rajzos brainstorming csapatban, és az elkészült koncepciók bemutatása.

Feladat: A Magyar Népi Iparművészeti Múzeum műtárgyaiból inspirálódva kortárs koncepcióalkotás

Oktatók:

Németh Bea Gránátalma-díjas nemezkészítő népi iparművész, Hagyományok Háza

Papp Anett textiltervező iparművész

Somos Veronika Gránátalma-díjas bőrműves népi iparművész, Hagyományok Háza

Jermakov Katalin Ferenczy Noémi-díjas ötvösművész, ékszertervező, METU

Ebben a szekcióban a Hagyományok Háza népi kézműves oktatóinak a Metropolitan Egyetem oktatói segítségével sikerült egy olyan biztonságos teret megteremteni, amiben a résztvevők szabadon szárnyalhattak, vethették fel legkülönlegesebb ötleteiket.

Mottó: "Minden gondolat jó gondolat, a csoportvezető nem minősít, minden gondolat inspirálhat mást". 

 

1. Hány résztvevő volt, kb. milyen körből kerültek ki a résztvevők?

Részvevők száma: 22 fő: néprajzkutatók, népi iparművészek, kézműves mesterek, kézműves oktatók, Népművészet Ifjú Mesterei, METU kézműves tárgykultúra BA és Textiltervező BA hallgatói

 

2. Mi volt a téma/probléma, amivel foglalkozott a szekció?

Kérdések, amire válaszokat szeretnénk kapni:

  • A népi iparművészek és tervezők hogyan kapcsolódhatnak a múzeumi tárgyakhoz?
  • Miként lehet közösen gondolkodni az elődeink által készített tárgyakról?
  • Hogyan lehet az iparművész népi és a népi iparművészet modern?

Célunk volt egy mai tárgy vagy tárcsoport tervének kialakítása, ennek egyénre vagy közösségre gyakorolt hatásának, hasznosulásának vizsgálata, közös koncepciók kialakítása.
A csoportoknak egy-egy tablót kellett készíteni, melyet a munka végén bemutattak a többi csoportnak.
Ugyanakkor további célunk a szakmai párbeszéd folytatása néprajzos és más tudományos munkatársak, művészeti ágak oktatóival, hallgatóival.

A workshop szempontjai:

fontos a múzeumi gyűjtemény feldolgozása többféle módon (pl. műhelymunka, közös ötletelés keretében), élővé tenni a tárgyakat

a tárgyak háttértörténetébe való betekintéssel érdemes megvizsgálni, hogy milyen módon kapcsolható a tárgy a mai kultúrába, melyek voltak azok a tervezői szempontok, amelyekből ma is építkezni tudunk

a tervezés során ne csak egy új tárgyban gondolkodjunk, hanem annak felhasználói körében, termékciklusában (meddig használható, különböző generációk hogyan tudják használni)

fontos a háziipari termék feldolgozása (rámutatva arra, hogy a háziipar kapcsán már volt, ahol iparművész és kézműves együtt dolgozott, pl. Holb Margit)

mi az a szerkezeti, vagy gondolati elem, ami örökérvényű, így mindig divatos: pl. csíkritmus, csuhéfonás szerkezete, technikája

hogyan használhatók ma a motívumok jól egy modern tárgyon?

 

3. Mi volt a választott munkaforma, munkamenet?

A foglalkozás szempontjai:

  • minden ötlet számít, bármilyen pici ötlet inspirálhat másokat
  • mindenkit aktivitásra ösztönzünk, mivel így gyakorlatban egészen más koncepciót tudunk generálni
  • törekedjenek az egyszerűségre, nem bonyolítjuk a folyamatokat

Oktatói szempontok:

  • a folyamatot csak facilitálják, az állomásokat vezetik, nem minősítenek 
  • A csoportkialakításnál fontos szempont volt, hogy minden csoportban legyen népi kézműves, illetve iparművész hallgató is. A kialakult csoportok nagyon gyorsan egymásra tudtak találni gondolati síkon.

A foglalkozás menete

Kiscsoportok alakítása

mentorok kettesével 2 népi iparművész, 2 tervező szakos hallgató

megvalósult termenként két csoport 4-5 fővel, nagyon szerencsésen, ideális mennyiség

Rövid ismerkedés

megérkezéshez hangulat kártyák használata, kérdés: mit gondolsz a tradíció és kortárs helyzetéről, viszonyáról?

nyitottak voltak, a húzott kártyákkal kifejezték az együttműködés igényét, ugyanakkor ennek megvalósulásával kapcsolatban hosszú, nehéz utat határoztak meg. Mindenki pozitív felhanggal nyilatkozott

Múzeumi tárgyak megismertetése, feldolgozása

A Magyar Népi Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből  válogatott tárgyak bemutatása, részletes ismertetése, alkotásra inspirálva a résztvevőket. Csapatok önállóan dolgozták fel „mind map” (gondolat térkép) segítségével.

A gondolat térkép egy nagy, összetett kép. Egyszerre ad lehetőséget asszociációra, információ gyűjtésre és csoportosításra. Az ábrán lehetőségünk van a hangsúlyok megfelelő alkalmazására is. 

Mindenki önállóan készítette el saját mind mapjét, majd közösen tárgyalták körönként.

Az első körökben a népi iparművészek tudása nagy segítség volt, olyan információkkal egészítették ki, melyek nélkül nem tudtak volna a csapatok elmélyedni. A munkát tovább segítette Csákányi Zoltán néprajzos munkatársunk műtárgyismertetése. Később pedig együtt ötleteltek, kiegyensúlyozott viszonyban.

Közös ötletelés és alkotás

A kiemelt fogalmakkal elkezdtek ötletelni kortárs koncepcióalkotásra.

Meghatározták a célközönséget, a funkcionalitást, a kiemelés szempontjait, a formai, anyagbéli kortárs megvalósíthatóságot.

Mi lenne, ha? előre elkészített kérdésekkel fokuszálták a koncepció célját.

Nagyon élvezték ezt a fázist, felváltva rajzoltak és ötleteltek. 

Mi lenne, ha a koncepció reakciót váltana ki?

Mi lenne, ha mindenki számára egyedi lehetne a megvalósítás?

kérdéseket választották

Ezt szem előtt tartva minél több ötletet próbáltunk felszínre hozni, amiből választhatnak

Egy koncepció kiválasztása, kifejtése

Gyorsan és kiegyensúlyozottan tudták kiválasztani közösen a vágyott koncepciót:

pl: Mariska termosz vagy madárvédő egyesület arculati eleme

Tablón mutattuk be a tervezés állomásait (vegyes eszközökkel, rajzi, szöveges megoldások, post-it-ek)

A nap során folyamatosan jegyzeteltünk és folyamatosan építettük a tablót. Végül pedig közös megegyezéssel egységessé formálták.

Prezentáció nyilvánosan

A csapatból egy főt delegáltak, aki pár percben bemutatta a gondolatfolyamot és a koncepciót

Minden csapat képes volt koncepciót alkotni, azt vizuálisan bemutatni. A tablókról lényeges információk leolvashatók.

Az együttműködés kiegyensúlyozott volt, nem volt érezhető hangsúlyeltolódás az egyes szakterületek között, a csapattagok a saját erősségeik mentén szerepeket vállaltak a folyamatban. Szerepe mindenkinek volt.

Esetünkben háromlépcsős elmetérképet készítettek a csoporttagok:

  1. központi fogalom a tárgy, melyhez minél több érvényes információt kellett gyűjteni a tárgyról
  2. minden információhoz újabb körben egy-egy kapcsolódó kiegészítés
  3. minden fogalomhoz szabad asszociáció

Az egy kapott szóhalmaz központi fogalma és az utolsó kör fogalmai is összefüggnek, ez a fogalomképlet csupán ehhez a tárgyhoz született meg.

Bentről kifelé haladunk gondolatban a tradicionálistól a kortársig.

Végül mindenki kiemel 5-6 fogalmat az egész gondolat térképről, melyeket fontosnak tart, és a továbbiakban ezekkel foglalkozunk majd.

Összegzés hangulatkártyákkal:

  • Hogyan lehet a múzeumi tárgy inspirációs forrás?
  • Miben tudtak együtt dolgozni a különböző szakterületről érkezők?
  • Milyen gondolatok fogalmazódtak meg alkotás közben?

 

4. A szekcióvezető tapasztalatai, meglátásai, a visszajelzések alapján pár gondolat

Bepillanthattam kicsit a tárgyi alkotók kooperációs alkotómunkájába, és nagyszerű, innovatív, kreatív, ösztönző foglalkozást láthattam! K.O.

A kezdeményezést nagyon jónak tartom, és fontos lenne a munkaforma folytatása!

A csoportokban résztvevő iparművészek és népi iparművészek lehetőséget kaptak a tudáscserére. A sokfajta tudás új ötletekkel gazdagította mind az iparművészeket, mind a népi iparművészeket. A délelőtt során az együtt gondolkodás, a közösségi tudás dominált! Ez az együtt gondolkodás tette lehetővé, hogy a kapott feladatot jókedvűen, a fantáziánkat elengedve, a csapat tagjainak tudását összeadva képesek voltunk megoldani. Papp Anett által bemutatott módszertan alkalmas arra, hogy a népi kézművesek új szemlélettel, kritikus gondolkodással tudják megújítani alkotásaikat. Köszönöm a lehetőséget, hogy részt vehettem. K.Á.

A gyorsan megalakult csapatokat ösztönzően és hatékonyan irányították. A tervezést számomra új nézőpontból, távolról indították. Mi ez a tárgy? Hát mi lenne egy fonott táska – gondoltam…, de végül csak ráhangolódtam a feladatokra. Mivel én magamnak tervezek egyedi tárgyakat, nem kellett sose gondolkodnom az itt feltett kérdéseken. T.B.

Nagyon szükségszerű, hogy még több ilyen alkalmazott néprajzi konferencia legyen, és nagyon szívesen látnám a néprajzi tanszékeink tanárait is, hogy lássák, miről szól az a része a szakmának, amiben szinte minden második diák el fog helyezkedni az egyetem elvégzését követően. M.Á.

Izgalmas volt, hogyan nyúltak hozzá az alkotók és a tervezők az egyes hagyományos vagy hagyományosnak tűnő tárgyakhoz, hogyan tudták átértelmezni, újrateremteni, egyelőre legalábbis terv szinten. Számomra ez volt a legérdekesebb munkaelem azok közül, amiket láttam. Jó lenne alaposabban megismerni ezt a módszert, talán használni is tudnánk. V.M.

Számomra nagy élmény volt az iparművész-kézműves workshop. Amikor jelentkeztem, nagyon nem tudtam, mi is lesz ez igazából, de mindig várakozással és nyitottan állok az ilyen helyzetekhez. Jó volt megismerni, hogyan is gondolkodik és tervez egy iparművész. Azonban voltak olyan dolgok is, amiben szerintem jó lenne még egy alkalom találkozni azzal a csapattal és mentorokkal, akikkel együtt dolgoztunk, mert merültek fel bennem kérdések, amiket jó lenne velük átbeszélni. T.A.

A rendhagyó közös munka lehetősége kapcsolatok építésére, a komfortzónából kilépésre, a másik gondolkodásának megismerésére adott lehetőséget, amikre nem feltétlenül került volna sor hagyományos keretek között. E.L.

 

5. Milyen témák, kérdések merültek föl, amik fontosak lehetnek a továbbiakban?

Sikerült kimozdítani a kézműveseket a tárgyközpontú tervezésből a szociális, társadalmi folyamatokat figyelembe vevő tervezési gondolkodás felé. A „mit tervezek” kérdés kiegészült a miért tervezem gondolatkörrel. Minden résztvevő nyitott volt egymás gondolataira. Az első körökben a népi iparművészek tudása nagy segítség volt, olyan
információkkal egészítették ki a műtárgyakat, melyek nélkül nem tudtak volna a csapatok elmélyedni. Később pedig együtt ötleteltek, kiegyensúlyozott viszonyban.
Érdekes volt megfigyelni az egyén különböző életszerepeiből hozott tapasztalatainak találkozását: pl. nőként átalakítom a Miskakancsót Mariska termosszá, anyaként gyerekjátékot tervezek, dolgozó közgazdászként a Madárvédő Egyesület marketingstratégiáját határozom meg. Érezhető volt a csoportok irányításánál és a módszertan kialakításánál egyfajta eltolódás, a designerek dominánsabb szerepet vállaltak.

 

Összegző gondolatokat készítette: Farkas Réka, Papp Anett, Péter Szidónia

 

Többi szekcióülés összefoglalója

 

Kapcsolódó tartalom

Szár­nya­ló ze­nei öt­le­tek

Május 2-án ismét izgalmas zenei kísérletnek lehetünk szem- és fültanúi, a Hagyományok Háza Népzenei inkubátor programjában, ezúttal ugyanis három tehetséges és kreatív népzenész öltöztet új köntösbe egy közismert magyar népmesét, A szorgalmas és a rest leány történetét. A Cinka triót Paár Julcsi mentorálja.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!