Nép­me­se-mű­hely

Szekció-összefoglaló

 

A műhelymunka vezetője: Dala Sára (népmese szakelőadó, Hagyományok Háza NMM, Folklór osztály)

Felkért hozzászólók: Agócs Gergely, Bumberák Maja, Csíki Lóránt, Havay Viktória, Varga Norbert

Résztvevők: 16 fő: mesemondók, a Meseszó Egyesület tagjai, művelődésszervezők, NépmesePont-munkatársak, pszichológus szakember, néprajzkutató, PhD-hallgató, a Hagyományok Háza budapesti, felvidéki és erdélyi munkatársai, újságírók

 

A szekció témája, célja: 

A felkért hozzászólóknak erre a kérdésre kellett röviden válaszolni:

A mesemondói gyakorlatban fontos, szinte kiemelt jelentőségűnek tartjuk az aktualizációt (a mai világunkra reflektálás, ill. az aktuális mesemondói szituációra reagálás értelmében is). Milyen képesség szükséges ehhez? Tanítható-e és hogyan? (kicsivel tágabb értelemben: hogyan mutathatja meg az egyéniségét a „régi” meseszövegekkel a „mai” mesemondó?)

A bevezető szavak után a felkért hozzászólók, majd a többiek is arról beszéltek, hogy a mesemondói improvizációnak, azon belül az „aktualizációnak” mi a szerepe, milyen mesemondói képesség kell hozzá, tanulható-e, hogyan fejleszthető, mit tanulhatnak e téren a régi mesékből és mesemondóktól a mai mesemondók.

A célunk e téma körüljárása, a különböző területről jövők gondolatainak megismer(tet)ése volt, illetve egyfajta felmérés, hogy mennyire mutatkozik igény hasonló témák megbeszélésére, illetve milyen fontosabb témák irányába mutat majd ez a beszélgetés.

 

A kijelölt témából leágazó legfőbb kérdések/témák a következők voltak:
  • a mai (színpadi/revival) mesemondók hogyan bővíthetik tartalmi és technikai tudásukat, készletüket, a néprajzi gyűjtések és hagyományos mesemondó mesterek mellett hogyan tanulhatnak egymástól;
  • az aktualizálás mesemondói technikája elsőre a műfajhoz tartozó mesélői fogásnak, természetesnek tűnik, de különféle példák azt mutatják, hogy a stílushatárokat nem is könnyű betartani, különleges, magas szintű technika ez, ami részben képesség, mesemondói „kompetencia”, részben tanult, fejleszthető fogás;
  • a rögtönzés és a kapcsolatteremtés a (mindig változó) közönséggel a mai mesemondónak nehezebb, mint a hagyományos közösségeken belül, erre, az „interakció” fogásaira hoztunk példákat, illetve felmerült a kérdés, hogy erre is érvényes-e, hogy irányt mutatnak az adatközlői példák, vagy lehet/kell újítani;
  • az élőszavas mesemondásnak vannak olyan szerkesztésbeli és szókészleti-nyelvi formulákban élő szabályai, melyek már 1822-től dokumentáltak és szinte változatlanok;
  • a mesemondói mozgalomban kb. mostanra érett meg a helyzet arra, hogy a belső terminológiát és a néprajztudomány terminológiáját áttekintsük, összevessük;
  • egyértelmű volt, hogy a konferencián belüli szekció egy alkalom volt, de a formálódó, növekedő népmesei „mozgalomnak” minél több beszélgetős, vitatkozós, kapcsolat- és tudásépítő fórumra van szüksége.

 

A téma illusztrációja (szöveges és filmpéldák):

Az aktualizáció válfajainak ismertetése után elsőként Megyeri István népmese szakelőadó olvasott föl Ámi Lajos két meséjéből szövegpéldákat e mesélői mesterfogásra; majd rövidebb videórészleteket láttunk Csipkés Vilmos arlói mesemondó három tündérmeséjéből, a tudatosan, illetve az akaratlanul is humoros hatást kiváltó szóhasználatra is; ezután revival mesemondók példáit az aktualizáció humorforrásként való használatára, néhány perces részletekkel, a Mesebeszéd c. DVD anyagából Csíki Lóránt, Agócs Gergely, Kovács Marianna és Fábián Éva mesemondásából mutattunk egy-egy humoros hatású, aktualizáló hasonlatot („olyan sötét volt mint...”; „Úgy elfáradt...mint ez a legényke itt mellettem”) , illetve nem a klasszikus mesei szókészlethez tartozó, az adott közönség reakciójából alakított kifejezést (bálna, cápa, polip, cunami) használó mesemondói pillanatot.

 
A bevezetőben említett, a szekciómunkát segítő tájékoztató anyagok:

Fontosabb közművelődési szervezetek, intézmények, rendezvények, képzések a (nép)mese területén - példák (2001-2021)

  • A Hagyományok Háza megalakulása (2001-)
  • A Hagyományok Háza népmesetáborai pedagógusoknak (2003-2004),
  • „A népmese napja” ünnep és éves vándorkonferencia alapítása Kovács Mariann - HUNRA (2005-)
  • A személyiség komplex fejlesztése a Kincskereső Meseterápiás Módszerrel c. képzés, I-II. 80 óra, dr. Antalfai Márta (2006)
  • Az élő népmese címmel szakmai nap és mesemondó-gesztusportré-kiállítás a Hagyományok Házában (2006)
  • Mesehős komplex mesediagnosztikai és -terápiás módszer c. képzés, 60 óra, Juhász László (2006)
  • Magyar népmese – hagyományos mesemondás c. képzés, 60 óra, Hagyományok Háza (Agócs Gergely – Raffai Judit) (2008-)
  • A Paloznai Meseterápiás Központ (2010)
  • A Meseszó Egyesület megalakulása (2014)
  • A népmese mai élete című ismeretterjesztő előadás-sorozat (2014-)
  • A Metamorphoses Meseterápiás Egyesület bejegyzése (2014) 
  • Metamorphoses Meseterápiás Módszer c. képzés, 120 óra, SOTE - Boldizsár Ildikó (2014)
  • A „Minden este népmese”- kultúrpolitikai cselekvési terv (2015-)
  • A Mesemúzeum, benne "A magyar tündérmese világa” című állandó kiállítás létrejötte (2012)
  • Hetedhét Hatvan Népmesefesztivál (2015-)
  • A Hagyományok Háza Hálózat megszerveződése (2017-)
  • A 14 NépmesePont létrehozása Magyarországon (Pécs, Baja, Kiskunfélegyháza, Székesfehérvár, Keszthely, Sopron, Dunaújváros, Jászberény, Tatabánya, Eger, Nyíregyháza, Miskolc, Debrecen, Berettyóujfalu) (2018-)
  • A Népmesekincstár mesepedagógia - Nevelés és tudásátadás népmesékkel c. képzés , 30 óra, Bajzáth Mária, (2018)
  • PÁVA népi előadóművészeti minősítő, benne mesemondó kategóriával (2018-)
  • Hogyan meséljek fejből és szívből? bátorító képzés pedagógusoknak és szülőknek c. képzés, 45 óra, Kormos Rebeka (Pompás napok) (2018)
  • „A mesemondás folklorizmusa”, szakmai nap a Kálmány Lajos Népmesemondó Verseny 25 éves jubileuma alkalmából, Zenta (2019)
  • „Hencidától Boncidáig…” a Hagyományok Háza felnőtteknek szóló népmesemondóversenye I-II., (2019-2020)
  • A Hagyományok Háza népmesés szakmai nap-sorozata Kárpátalján óvodapedagógusoknak (2019)
  • Alkotó-fejlesztő meseterápia c, képzés, Független Pedagógiai Intézet (Boldizsár I.), 30 óra (2019)
  • Tekergő Meseösvény Egyesület (2020-)
  • Bevezetés a mesepszichológiába - népmese-alkalmazás alapjai c. képzés, Stiblár Erika, 30 óra (2020)
  • 7-et egy csapásra – szó-képfestő gyakorlati mesemondó és mesejátszó műhely c. képzés, Hajós Erika: 30 óra (2020)
  • A Mesemúzeum Háromcsőrű kacsa Történetalkotó Műhelye (2020)
  • A Hagyományok Háza Folkstúdiójának online (revival) mesesorozata: „Vasárnapi mese” címmel (2020-2021)
  • Klasszikus és kortárs mesék alkalmazása az alkotó-fejlesztő meseterápiában c. képzés, Független Pedagógiai Intézet, Boldizsár I., 30 óra (2021)
  • "Szavakkal képet festeni"- Mesemondás és történetmesélés élőszóval a pedagógiában c. képzés, 30 óra, Bumberák Maja (2021)
  • Meseszó Egyesület: leghosszabb folyamatos mesemondás, világrekord-kísérlet (2021),
  • A HH tanfolyamának UNESCO-jó gyakorlatok nemzeti regiszterére kerülése (2021)

 

A Hagyományok Háza népmesével kapcsolatos kiadványai

  • Raffai Judit: A magyar mesemondás hagyománya. Útmutató mesemondók, pedagógusok és minden népmesekedvelő számára. (Népmesetár-sorozat) Hagyományok Háza, Budapest, 2004., 2008, 2017
  • Beszédes Valéria: Szőcs Boldizsár meséi. (Népmesetár-sorozat, kazetta-melléklettel) (Népmesetár-sorozat) Hagyományok Háza, Budapest, 2004.
  • Dala Sára (szerk.): Az aranyréce. Mesék Moldvából. Iancu Laura gyűjtése. (Népmesetár-sorozat, kazetta-melléklettel) Hagyományok Háza, Budapest, 2005.
  • Dala Sára (szerk.): Czérna Miklós történetei. Mesék, mondák, anekdoták Oromhegyesről.(Népmesetár-sorozat, kísérőfüzetes DVD) Hagyományok Háza, Budapest, 2006.
  • Agócs Gergely: Pál István mesél. Egy nógrádi magyar pásztorember mesekincse. (CD/DVD-melléklettel) Hagyományok Háza, Budapest, 2017.
  • Bujdosóné Papp Andrea (szerk.): A gyermeknek mese kell. A mese szerepe az óvodai nevelésben. Hagyományok Háza, Budapest, 2017.
  • Sándor Ildikó (szerk.): Mesebeszéd. DVD (tanulmányok, revival mesemondók meséi) Hagyományok Háza, Budapest, 2017.
  • Székely Anna (szerk:) A népi előadó-művészeti alkotások minősítésének zsűrizési szempontrendszere. Hagyományok Háza, Budapest, 2019. (benne Agócs Gergely, Klitsie-Szabad Boglárka, Raffai Judit és Sándor Ildikó írásai a népmesemondás színpadi jellemzőiről)
  • Dala Sára – Klitsie-Szabad Boglárka – Varga Norbert (szerk.): Élőszóval. Palóc népmesék Varga Norbert gyűjtésében. (Népmesetár-sorozat, kísérőfüzetes DVD) Hagyományok Háza, Budapest, 2019.
  • Benedek Katalin – Raffai Judit (szerk.): Kovács Ágnes: Tanulmányok a mesemondásról. (Webes hangzómelléklettel Népmesetár-sorozat Hagyományok Háza, Budapest, 2019.
  • Dala Sára (szerk.): Kibédi népmesék Ráduly Jánostól. (Webes hangzómellékleten revival mesemondók, Hallgasd – olvasd – mondd!-sorozat)  Hagyományok Háza, Budapest, 2020.
  • Gombos Péter (szerk.): Az élőszó ereje. Gondolatok mesemondóktól mesét mondóknak. Hagyományok Háza, Budapest, 2021.
  • Németh Nóra (szerk.): ...odaküjjel Andrásfalán. Fábián Éva mesél. (DVD-könyv weboldal-melléklettel) Hagyományok Háza, Budapest, 2021.

Előkészületben:

  • Klitise-Szabad Boglárka – Varga Norbert: Hét esztendő, hét szempillantás. Csipkés Vilmos meséi. (Népmesetár-sorozat, DVD-melléklettel) Hagyományok Háza, Budapest, 2022.
  • Iancu Laura: Az aranyréce. Mesék, mondák, történetek Moldvából. (Népmesetár-sorozat, CD-melléklettel) Hagyományok Háza, Budapest, 2022.
  • Bumberák Maja: Bárány Antalné Streho Margit mesél. (Népmesetár-sorozat,DVD-melléklettel) Hagyományok Háza, Budapest, 2022.

 

Összeállította: Dala Sára

 

Többi szekcióülés összefoglalója

 

 

Kapcsolódó tartalom

Szár­nya­ló ze­nei öt­le­tek

Május 2-án ismét izgalmas zenei kísérletnek lehetünk szem- és fültanúi, a Hagyományok Háza Népzenei inkubátor programjában, ezúttal ugyanis három tehetséges és kreatív népzenész öltöztet új köntösbe egy közismert magyar népmesét, A szorgalmas és a rest leány történetét. A Cinka triót Paár Julcsi mentorálja.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!