Pa­rasz­ti kul­tú­ra és ro­ma et­ni­ci­tás kap­cso­la­ta a re­vi­val te­vé­keny­sé­gek­kel

Szekció-összefoglaló

Moderátorok: Beck Zoltán (PTE BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszék) és Balatonyi Judit (PTE BTK Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék; ELKH). 

Beszélgetőtársak: Orsós János doktorandusz (ELTE BTK Irodalomtudomány Doktori Iskola); Dr. György Eszter PhD. egyetemi adjunktus (Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék); Dr. Pulay Gergely PhD. tudományos munkatárs (ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet) 

Részvevők: 15 fő, vegyesen: zenészek, kézművesek, újságírók, művelődésszervezők, tudományos szféra és egyetemi hallgatók.

 A szekció témája: 

A kerekasztal résztvevői a roma folklór és a hazai mainstream folklórmozgalom bonyolult és összetett kapcsolatairól és kapcsolódásairól beszélgettek, érintve a roma folklórmozgalom intézményesülésének a kérdéseit is.

A legfőbb témák a következők voltak:

• milyen volt, milyen a hazai folklorisztikai és antropológiai kutatások, illetve a folklórmozgalom roma folklór/kultúra/hagyomány-képe;
• mikor és miként fontos a folklór felhasználása, adaptációja, rekonstrukciója, illetve konstrukciója során az etnicitás;
• hogyan viszonyultak a roma népzenészek, táncosok, hagyományőrzők a folklórmozgalom főbb eredményeihez és csapásirányaihoz (adaptáció kérdése)? 

 A szekcióvezető tapasztalatai, meglátásai: 

A visszajelzések szerint a beszélgetést mind az esemény offline és online résztvevői érdeklődéssel követték. A szekció fő problémafelvetését, a megfogalmazott kérdéseket és a kérdésekre adott sokféle nézőpontú válaszokat, megközelítéseket fontosnak és újszerűnek találták. A résztvevők kíváncsiak voltak roma etnicitás-folklór tudományos vizsgálatának módszertanára, ennek kritikáira, a terepmunkával kapcsolatos személyes tapasztalatok is izgalmas témának bizonyultak.

A kerekasztal résztvevői elsősorban a kérdés – roma etnicitás és mainstream folklórmozgalom, tudományos vizsgálatok kapcsolata – bonyolultságára szerettek volna első ízben rámutatni. Nem fix válaszokkal kívántak szolgálni, hanem a különféle nézőpontok, tapasztalatok ütköztetésére vállalkoztak. A beszélgetés inkább ízelítő gyanánt szolgált, a problémák első megfogalmazását tűzte ki célul. Az egyes nagy kérdések mentén, újabb érdekes részproblémák merültek fel. Ilyen volt az autentikusság, a falusi és városi (többségi és roma) kultúra iránti eltérő mértékű érdeklődés kérdése és ennek a megváltozása, a láthatóság problematikája, a népzene és a népmese plurális jelentéseinek, az „élő” néphagyomány és a revival közötti különbség kérdése.  

A kerekasztal résztvevőivel egyetértettünk abban, hogy a megkezdett munka folytatását fontosnak tartjuk. Meg lehetne tartani a kerekasztalt, mint műfajt, de hasznos lehetne a workshop is munkaformaként. Évi egy, maximum két alkalom kivitelezhető lenne. A mostani résztvevők mellett más kutatók, civilek, és főként hagyományőrzők, táncosok, zenészek (stb.), gyakorlati szakemberek bevonása is fontos lenne. Fontos lenne továbbá a láthatóság növelése, roma szervezetek megszólítása, a hálózatosodás támogatása.  

Összeállította: Dr. Balatonyi Judit

Többi szekcióülés összefoglalója