„…ódon tűz­ben ra­gyo­gó ék­sze­rek a szé­kely da­lok”

A címben szereplő idézet Kodály Zoltántól származik, aki Bartók Bélával együtt népzenei örökségünk feltárásával, összegyűjtésével, páratlan kincset őrzött meg számunkra. A két zeneszerző óriás munkáját számos elkötelezett gyűjtő folytatta, köztük Pávai István, napjaink egyik legjelentősebb népzenekutatója. A 70. születésnapjához érkezett kutató előtt 2021. november 12-én a Zeneakadémia Nagytermében koncerttel tisztelegnek a népzene jeles képviselői. A koncert zenei rendezője, Árendás Péter, a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum tárvezetője, a Zeneakadémia Népzene Tanszékének docense. Pávai István gyűjtéseiről, a koncert programjáról, Árendás Pétert kérdeztük. 

barozda

Önt számos közös munka köti a mesterhez. Dióhéjban hogyan foglalná össze a neves kutató pályáját, és hol kapcsolódott be a munkájába?
Á. P.: Pár mondatban nehéz összefoglalni a kiváló népzenegyűjtő pályáját. Nekem abban a szerencsében van részem, hogy több területen is együtt dolgozhattam vele. Ilyen volt például az 1990-es évek végén az Utolsó Óra gyűjtéssorozat, ahol mindketten gyűjtöttünk, a teljes rögzített anyag rendszerezését és utólagos jegyzőkönyvezését én végeztem, és a gyűjtésekből megjelent Új Pátria kiadványoknak vele együtt egyik sorozatszerkesztője voltam. 2007 óta, amikor a Zeneakadémián megkezdődött a hangszeres és vokális népzene oktatás, mindketten tanítunk, emellett a tanszéki koncertek megszervezése is rám hárul. 2013 óta pedig a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívumában dolgozom, melyet Pávai István alapított, itt maga mellé vett helyettesnek, majd átadta nekem a tár vezetését. Így napi szintű, szoros kapcsolatban vagyunk a mai napig, Istvánnal szakmai kérdésekben rendszeresen konzultálunk. Büszke vagyok rá, hogy a születésnapi koncert zenei rendezője lehetek, örülök, hogy engem bízott meg, hogy aktívan részt tudok venni a szervezésben.

Az Akusztikus, autentikus - Pávai István 70 című koncert műsorát óriási anyagból válogathatták, mi volt az alapkoncepció?
Á. P.: Az alapkoncepció az volt, hogy Pávai István gyűjtéseiből még a szakma számára is kevéssé ismert anyagot mutassunk meg. Pávai gyűjtőként valódi mélyfúrásokat végzett, és addig ismeretlen adatközlőktől, évtizedek óta nem játszott népzenei kincseket bányászott elő. Videofelvételek is készültek a gyűjtések során, így rengeteg olyan muzsikusokról van anyagunk, akik már nincsenek köztünk. A koncerten felhangzó dallamok kiválasztását István végezte, hiszen legjobban ő ismeri, mik a zenei különlegességek, érdekes dallamvariánsok. Én megkaptam a forgatókönyvet, amiben szerepelnek a műsorszámok és az előadók, azok hiteles megvalósítása, színpadra állítása már az én feladatom. 

Minden közreműködő és gyűjtőterület felsorolására nincs módunk, de néhányat ki tudunk emelni közülük.
Á. P.: A közreműködők között találjuk az erdélyi táncházmozgalom alapító zenekarait, a Pávai István által alapított Barozda együttest valamint a Bodzafa együttest, a fiatalabbak között a Tokos és a Lelkes zenekar tagjait. A koncerten a mester magyarországi tanítványai – a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének végzett és jelenlegi hallgatói és a Doktori Iskola képzésein résztvevő hallgatók – is színpadra lépnek. A gyűjtések Moldvából és Erdély különböző kistájairól származnak, képviselteti magát mások mellett Barcaság, Udvarhelyszék, Felső-Maros és Közép-Maros vidéke, Kutasföld, Gyergyó és Gyimes, de felcsendülnek különlegességek a Mezőség különböző részeiben gyűjtött magyar és román anyagból is. 

pavai

Köztudott, hogy Pávai István jelentősen kitágította a korábban ismert népzenei gyűjtés kereteit, mi inspirálta, hogy erre az útra lépjen? 
Á. P.: Pávainak a Kodály tanítvány Jagamas János volt a tanára, aki Kolozsváron tanított és az ottani Folklór Intézetet vezette. Jagamas gyűjtési stratégiája az volt, hogy azon erdélyi és moldvai vidékeket kereste fel, ahonnan korábban nem készültek gyűjtések. Jagamasnak az 1950-es években gyűjtött anyaga nagy hatással volt Pávaira, szoros kapcsolatban voltak, mindketten tudományos precizitással, nagy felkészültséggel dolgoztak. Emellett természetesen más kutatók – Szenik Ilona, Kallós Zoltán vagy Almási István – gyűjtéseit is jól ismerte.

Nem az első és remélhetőleg nem is az utolsó közösen szervezett koncertjük a novemberi, hogy fogadja a közönség ezeket a különleges zenei válogatásokat?
Á. P.: A Népzene Tanszéken már több közös koncertet valósítottunk meg ebben a munkamegosztásban, ilyen volt például az Elfeledett Székelyföld vagy a Dédapáink székely népzenéje. Ezekre hallatlanul nagy izgalommal jött a közönség, úgy a szakmai, mint a külsős érdeklődők nagyon jól fogadták. Budapest után november 17-én a Csíkszeredai Prímástalálkozón is bemutatjuk ezt a programot, és azt reméljük, hogy a korábbiakhoz hasonlóan most is mindkét helyszínen nagy siker lesz. 

Pavlovics Ágota

WOM­EX: A vi­lág­ze­ne leg­na­gyobb ese­mé­nye

Múlt héten zajlott a WOMEX (WORLD MUSIC EXPO) vagyis a nép- és világzene legnagyobb nemzetközi eseménye Manchesterben, ahová összesen 2600 szakember érkezett 108 országból, köztük a Hagyományok Háza négy fős delegáltjai is, akik külön standon mutatták be az intézmény tevékenységeit a zeneipari szaktekintélyeknek.

 

Isz­tam­bul­ban a Ma­gyar Ál­la­mi Né­pi Együt­tes

A Tiszta forrás című előadásban Guessous Majda Mária „Mesi”, a Győri Balett és a Magyar Állami Népi Együttes közösen tiszteleg Bartók munkássága, valamint a török és a magyar kulturális kapcsolódások előtt. A Tiszta forrás október 15-én este Budapest után Isztambulban, az Atatürk Kulturális Központban is debütál.

Za­la­eger­szeg nép­mű­vé­sze­te is be­kap­cso­ló­dik

Az idei évben az egész országra kiterjedő kulturális programsorozat indult útjára 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban címmel, amely abból az alkalomból született, hogy 2024. július 1-jével Magyarország átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!