Interjú Torba Ildikó népi iparművész szűrrátétkészítővel
Farkas Réka | 2020. december 14. | Olvasási idő: 8 perc
Mikor kezdtél el kézműveskedni?
Gyerekkoromban évekig jártam szűrrátétkészítő szakkörbe és ott tanultam meg ennek a kézimunkának minden folyamatát, a vágást, a varrást és a tervezést is. A szűrözés nekem hobbi volt, jó alkalom, hogy találkozzam a barátaimmal és nyaranta együtt töltsünk pár hetet. Zánkán a nemzetközi táborban vettünk részt szolgálatellátóként, ahol ajándéktárgyakat készítettünk a külföldi vendégek számára. Nagyon izgalmas munka és nyaralás is volt egyben. Akkoriban nem is sejtettem, hogy egy szakmát is kaptam a kezembe Mészáros Gyuláné Erzsike nénitől.
Volt technika óra, amikor iskolába jártál?
Igen, volt ilyen típusú óránk, ahol sütöttünk, főztünk, barkácsoltunk, de hímzést nem tanultunk. Amit még kipróbáltam fiatalabb koromban, az a kötés volt. Készítettem magamnak különféle fölsőket, melyeket a lányom is nagy örömmel visel mostanában.
Hogy folytatódott a szűrrátétkésztés később?
25 év elteltével, amikor már a gyerekeim felcseperedtek, ismét elővettem a régi varrógépemet egy váratlan felkérés kapcsán. Tetszett a megrendelőnek az elkészített ajándéktárgyam, én pedig újra belelendültem a szűrrátét készítésbe.
Most már sokkal tudatosabban dolgoztam. Igyekeztem elméleti ismeretekkel is gyarapítani a tudásom, könyvtárba és múzeumokba jártam anyagot gyűjteni. Valamint napi szinten kezdtem el készíteni az új és újabb szűrrátétes lakástextíliákat. Nem volt megállás, kerestem a lehetőségeket, a kiállításokat és pályázatokat. Mindig egyedül dolgoztam otthon a megüresedett gyerekszobát birtokba véve.
2015-ben az elsők között jelentkeztem a Hagyományok Háza felhívására, amikor Beszprémy Kata vezetésével megalakult a Nyitott Műhely a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban. Nagyon örülök, hogy sikerült bekerülnöm ebbe a remek csapatba, ahol különböző népi mesterségek kiváló művelőivel lehetek kapcsolatban és dolgozhatunk közösen. Ekkoriban kezdtem el rendszeresen zsűriztetni is a munkáimat.
Pár évvel ezelőtt a számos terítő, párna és más lakástextília készítése után az öltözékek felé fordult az érdeklődésem. Azon gondolkoztam, hogyan lehetne ezt a szép szűr mintakincset a ruhákon, táskákon és egyéb kiegészítőn is megjeleníteni.
Nagyon örülök és szerencsésnek érzem magam, hogy azzal foglalkozhatok, amit szeretek.
Milyen varrógéppel dolgozol?
Van egy régi orosz Csajka varrógépem, ezt 10 évesen kaptam a szüleimtől. Ez egy fém alkatrészes varrógép. Kicsit feljebb kell emelni az anyagleszorító talpat, így megfelel a szűrrátét készítésre. Ezek a régi gépek még alkalmasak vastagabb anyagok varrására is, és örök életűek.
Mit adott neked a Nyitott Műhely?
Bátortalanul jelentkeztem, mert úgy éreztem, nincs meg a kellő elméleti ismeretem és tudásom más népi kézművesekhez képest, akik elvégeztek különféle tanfolyamokat, oktatást a szakágazatukban.
Nagyon örülök, hogy tagja vagyok ennek a csapatnak. Önzetlen, nagy szaktudású, szimpatikus embereket ismertem meg. Sokat tanulunk egymástól, lehet tanácsot kérni és tanulni. A tapasztalatainkat is megosztjuk.
Kézműves-foglalkozások tartásával tágítom a saját határaimat.
A Nyitott Műhely szívesen ad teret közös munkára a különböző népi mesterségek művelőinek.
Torba Ildikó és Dukát Judit közös munkája a Kis fekete 2020 projektre
Mikor lettél népi iparművész, milyen díjakat kaptál?
2017-ben kaptam meg a Népi iparművész címet, amire nagyon büszke vagyok.
Rangosabb díjak, elismerések: A szűrösök speciális megmérettetése a Berettyóújfaluban rendezett „Kitesszük a szűrét…” pályázat és kiállítás. Ezen már több alkalommal is nyertem díjat. Díjazott voltam a Kisjankó Bori kiállításon, van több Magyar Kézműves Remek-díjam, a Kéz-Mű-Remek Népművészeti Szalon kiállítója is voltam 2018-ban, az Élő Népművészet Kiállításon is szerepelt munkám már 2015-ben is, és most is fog. A Hungarikum pályázat nyerteseit felvonultató FolkTREND divatbemutatón is szerepeltek a ruháim.
Szombati Klárával hogy alakult ki a kapcsolat?
Szombati Klári ruhatervező először a Nyitott Műhelyben keresett meg, hogy dolgozzunk együtt.
Az ő küldetése, hogy harmonikusan ötvözze a hagyományt a mai modern ízlésvilággal. Szűrvirágos kollekciója díszítését vállaltam. Elegáns kabátjai nagyon népszerűek.
Milyen tárgytípusokat készítesz?
Korábban én is, mint a legtöbben, terítőket, párnákat, alátéteket, különféle lakástextíliákat készítettem nagyrészt. Az évek alatt nagy gyakorlatot szereztem a minták tervezésében, varrásában. Így bátrabban alkalmazom a tanultakat, most már inkább használati tárgyak és ruhák készítésénél. A szűrrátétes lakástextíliák már nem annyira illenek a mai otthonokba, de egy szép táska, öv vagy nyakék ezzel a technikával egyedivé tudja varázsolni megjelenésünket.
Gyerekkoromban még ismert volt, nagyon sokan foglalkoztak szűrrátétkészítéssel a Háziipari Szövetkezetekben, főleg Debrecenben és környékén. Ma már csupán néhány mester készít cifraszűrt és páran lakástextíliát. Egymás munkáit megismerjük. A varrás vonalvezetése olyan, mint a kézírás, egyedi. Mindenkinek saját stílusa van.
Mi lehet az oka, hogy kevesen foglalkoznak ezzel a mesterséggel?
Iskolában nem tanítják. Mai használhatóságra nagyon kevesen fordították át. A régi tárgytípusokat eladni nehéz. Megélni belőle nem egyszerű. Régi, ritka mesterség.
Tartasz foglalkozásokat?
Igen, leginkább a Nyitott Műhelyben, bár az utóbbi hónapokban elmaradtak az ilyen alkalmak a járvány miatt.
A szűrrátét készítésekor két különböző színű gyapjúfilcet egymásra teszek, majd varrógéppel „megrajzolom” (megvarrom) a motívumot. Ezután a felső réteg fölösleges részeinek kisollóval való kivagdosásával tűnik elő a csipkeszerű minta.
Kézműves-foglalkozáson a szűrrátétkészítés vágási folyamatába lehet bekapcsolódni. Gyerekek és felnőttek is szívesen kipróbálják. Minden alkalommal akad különösen tehetséges tanítvány. A beszélgetés során derült ki, hogy sebész, máskor egy kalligráfiával foglalkozó hölgy remekelt. A gyerekek is nagy odafigyeléssel tudnak ilyenkor alkotni.
Te táskákat, ékszereket, kiegészítőket is készítesz ilyen díszítéssel. Hogy jött az ötlet?
Mindenki szeret csinosan, szépen, egyedi ruhákba öltözködni. Nálam adott a szűrrátétkészítési gyakorlat, már csak azt kellett kitalálni, hogyan valósítsam meg a ruhákon ezt a technikát. Sokat kísérleteztem és ma is folyamatosan agyalok, hogyan lehetne még szebb. Általában levehető módon készítem a ruháim díszítését. Ez lehet rejtett kapocs, cipzár, csat stb. A praktikus szempontokat mindig szem előtt tartom: cserélhető, variálható, tisztítható…
A Kis fekete 2020 projektünk is nagyon inspirált.
A táskákat magam is nagyon szeretem, ezért is próbálkozom velük újra és újra.
Hol árusítasz?
Negyedik éve a Mesterségek Ünnepén és a Táncháztalálkozón. Más vásárba nem járok. Viszonteladókon keresztül értékesítek. Most ez nehezebb a pandémia miatt. Valamint megrendelések alapján dolgozom.
Mikor lettél egyesületi tag?
Egerben lakom és öt éve csatlakoztam a Heves Megyei Népművészeti Egyesülethez.
Gyermekeid foglalkoznak valamilyen népi vagy egyéb technikával?
A kisebbik lányom nagyon szeret kézműveskedni, és nagyon kreatív ötletei vannak.
Sok kézművesnek a tevékenység terápia is. Te melyik folyamatot szereted leginkább?
Mindegyik részfolyamatot másért szeretem. A tervezés során lehet igazán alkotni. Ez elmélyülést, időt igényel. Nagy körvonalakban, ívekben gondolkozom. A varráshoz fontos a gyakorlat, a precizitás, a türelem. Ilyenkor azonban már az agyam néha a következő darabon kattog. A vágást azért szeretem, mert szinte bárhol végezhető és akkor is érdemes elkezdeni, ha csupán fél órám van rá.
Elő vannak rajzolva a motívumok?
Az előrajzolás ennél a kézimunkánál csak annyi, hogy a tengelyeket és a főbb vonalakat meghúzom és kör sablonnal kijelölöm a szegfűk helyét. Ennél részletesebb előrajzolásra nincs mód és szükség.
A részletes csipkeszerű mintát fejből „rajzolom” -varrom a textilre a varrógéppel. A szabad gépi tűzéshez hasonló módon.
Mik a jövőbeli terveid?
Nagyon szeretek új anyagokkal kísérletezni, összeházasítani ezeket a szűrrátéttel. Most is rátaláltam egy izgalmas textúrára. Meglátjuk mi sül ki belőle.
