De­cem­ber 18.

Nagy László: Csodafiu-szarvas és regölés 1899-ből

 

 

A mai napra Nagy László gyönyörű, a népköltészetből ihletet merítő és a versformáláshoz szókészletet is kölcsönző versét rejti adventi ablakunk, valamint az ihletül szoigáló iszkázi regölés felvételét  1899-ből. 

A Csodafiu-szarvas c. vers kapcsán több minden is fölidézi a népköltészetet, a balladák, népdalok világát (gondolhatunk a természeti képekre, mint az ember érzelmek szimbólumai, párhuzamaira), de ez alkalommal egyedül a regölést, mint adventi, tél és év végi népszokást említjük.

Nagy László dunántúli, felsőiszkázi születésű volt, hallhatta, átélhette gyermekkorában az iszkáziak népszokásai közt a regölést is. Bár sajnos fiatalon eltávozott, de a táncházmozgalom kezdetének még szerencsére megélője, aktív részese volt, nemcsak művészi síkon, de akár küzdött a kultúrpolitikai szereplőkkel is a népi mozgalom, a népzenét, népköltészetet, a népi kultúrát a városi mindennapokba vissza-integrálni igyekvő fiatalok segítéséért (maga is írt pl. Táncbeli tánc-szók címmel verset e célra).

A regölés téli, termékenységvarázslás jellegű, köszöntő énekes népszokás (és újabban néhány helyen újra járnak!). December 26. és újév között jártak a fiatal férfiak, fiúk csoportosan regölni. 

 

 

Nagy László: Csodafiu-szarvas

Tavasz kerekedik,

bimbó tüzesedik,

jázminfával fényes

agancs verekedik,

csodafiu-szarvas

nekitülekedik,

nekitülekedik.

 

Jázminfa virágát

lerágom hajnalra,

inaimmal ugrok

nyárdelelő napba,

pörkölődök, vékonyodok,

maradok magamra,

maradok magamra.

 

Vadászok meglőnek,

golyó a szügyemben,

Balatonban a sok víz,

mind az én könnyem,

sírva sírok, sírva sírok,

ha sietek lemaradok,

csodafiu-szarvas

hiába vagyok,

hiába vagyok.

 

Deresen, havasan

eljön a karácsony,

csodafiu-szarvas

föláll az oltáron,

szép agancsa gyúlva gyullad:

gyertya tizenhárom,

gyertya tizenhárom.

 

 


 

Megnézem a kalendárium többi ablakát is

 

A Ma­gyar Ál­la­mi né­pi Együt­tes új éva­dot hir­det

A Magyar Állami Népi Együttes izgalmas, jövőbe mutató évaddal jelentkezik a 2025/2026-os szezonban. A hazai közönségre koncentrálva 10 különböző előadásból álló programsorozatot állított össze a Hagyományok Háza színpadára olyan jól ismert, nagy sikerű darabokból, mint a Naplegenda, a Kolozsvári piactéren vagy az Édeskeserű, miközben izgalmas, új bemutatókkal is várja a nagyérdeműt a társulat. 

Ta­nul­ha­tó ha­gyo­mány, él­he­tő hi­va­tás

Napjainkban, amikor a hagyományos tudás átadásának természetes útjai – a családi tradíciók, közösségi minták és élő példák – visszaszorulóban vannak, különösen fontos téma, hogy miként örökíthetők tovább a kézművesség, a népi előadóművészet és a népművészet értékei.

Meg­je­lent a Kis fe­ke­te pá­lyá­za­ti ki­írás

A Hagyományok Háza ismét meghirdeti egyik legkülönlegesebb és leginspirálóbb pályázatát 2025-ben is: a Kis feketét! Ez a lehetőség olyan népi kézművesek, iparművészek, tervezők és designerek számára szól, akik a divat és a népművészet találkozásában szeretnének maradandót alkotni.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!