De­cem­ber 18.

Nagy László: Csodafiu-szarvas és regölés 1899-ből

 

 

A mai napra Nagy László gyönyörű, a népköltészetből ihletet merítő és a versformáláshoz szókészletet is kölcsönző versét rejti adventi ablakunk, valamint az ihletül szoigáló iszkázi regölés felvételét  1899-ből. 

A Csodafiu-szarvas c. vers kapcsán több minden is fölidézi a népköltészetet, a balladák, népdalok világát (gondolhatunk a természeti képekre, mint az ember érzelmek szimbólumai, párhuzamaira), de ez alkalommal egyedül a regölést, mint adventi, tél és év végi népszokást említjük.

Nagy László dunántúli, felsőiszkázi születésű volt, hallhatta, átélhette gyermekkorában az iszkáziak népszokásai közt a regölést is. Bár sajnos fiatalon eltávozott, de a táncházmozgalom kezdetének még szerencsére megélője, aktív részese volt, nemcsak művészi síkon, de akár küzdött a kultúrpolitikai szereplőkkel is a népi mozgalom, a népzenét, népköltészetet, a népi kultúrát a városi mindennapokba vissza-integrálni igyekvő fiatalok segítéséért (maga is írt pl. Táncbeli tánc-szók címmel verset e célra).

A regölés téli, termékenységvarázslás jellegű, köszöntő énekes népszokás (és újabban néhány helyen újra járnak!). December 26. és újév között jártak a fiatal férfiak, fiúk csoportosan regölni. 

 

 

Nagy László: Csodafiu-szarvas

Tavasz kerekedik,

bimbó tüzesedik,

jázminfával fényes

agancs verekedik,

csodafiu-szarvas

nekitülekedik,

nekitülekedik.

 

Jázminfa virágát

lerágom hajnalra,

inaimmal ugrok

nyárdelelő napba,

pörkölődök, vékonyodok,

maradok magamra,

maradok magamra.

 

Vadászok meglőnek,

golyó a szügyemben,

Balatonban a sok víz,

mind az én könnyem,

sírva sírok, sírva sírok,

ha sietek lemaradok,

csodafiu-szarvas

hiába vagyok,

hiába vagyok.

 

Deresen, havasan

eljön a karácsony,

csodafiu-szarvas

föláll az oltáron,

szép agancsa gyúlva gyullad:

gyertya tizenhárom,

gyertya tizenhárom.

 

 


 

Megnézem a kalendárium többi ablakát is

 

Sebő Fe­renc em­lé­ke­ze­te

„Sebő nem csak népzenéről beszélt, és táncokról. Hanem arról is, hogyan vihető át egy kulturális misszió – a Bartók és Kodály nemzedéke által kijelölt program – birodalmakon, háborúkon, vészkorszakon, diktatúrákon, konszolidációkon, rendszerváltásokon és piaci korszakokon, úgy, hogy közben hűséges maradjon ahhoz, amiért létrejött.” dr. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatójának írása.

Meg­nyílt a Mint a for­rás­víz cí­mű ju­bi­le­u­mi ki­ál­lí­tás

A magyar néptáncművészet egyik legmeghatározóbb intézménye, a Magyar Állami Népi Együttes fennállásának 75. évfordulóját ünnepli. A jubileum alkalmából különleges, nagyszabású kiállítás nyílt Mint a forrásvíz - 75 éves a Magyar Állami Népi Együttes címmel a Hagyományok Háza épületében.

Mú­ze­u­mok Éj­sza­ká­ja a Ha­gyo­má­nyok Há­zá­ban

Az idén is megnyitja kapuit a Hagyományok Háza a Múzeumok Éjszakáján, ahol a múlt élménnyé válik, és a hagyomány új értelmet nyer. A Budai Vígadó épülete a padlásától a pincéjéig bebarangolhatóvá válik, az izgalmas házbejárást a Hagyományok Háza vezetői tartják. Akit inkább a kézművesség világa vonz, kipróbálhatja magát tésztagyúrásban vagy közösségi nemezelésben, míg az interaktív tárlatok az érzékszervek bevonásával kalauzolnak el a népi mesterségek világába. A hagyományos népzenei koncerten és táncházon felül a Magyar Állami Népi Együttes előadása - egy különleges divatbemutató - várja felejthetetlen pillanatokkal a zenei programok kedvelőit.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!