Er­dé­lyi szász la­kás­tex­til

Dulai Sándorné népi iparművész hímző által készített erdélyi szász lakástextil

 

A díszpárnahuzat szálán varrott hímzéstechnikájával készült, amely a keresztszemes hímzés bonyolultabb változata. Két színt használtak: pirosat és feketét. Nagyon jellegzetesek hímzésükben az állatmotívumok pl. az oroszlán, szarvas, kakas, nyúl, madárka, ló, páva. Párnákra és függönyökre, ingujjra és az ingek elejére hímeztek.

Dulai Sándorné

Erdélyi szászok az erdélyi németség összefoglaló megnevezése. A szászok Magyarországra költözése része volt annak az első német kolonizációs hullámnak, amely Kelet-Európa több területét, elsősorban az Elbától Keletre eső területeket megszállta. Első csoportjaik a Rajna középső vidékéről, Luxemburgból és a Mosel vidékéről jöttek. II. Géza telepítette le őket a Dél-erdélyi, viszonylag gyéren lakott királyi birtokokra (Királyföld, Kőnigsboden) és Nyugat-Erdélybe (a Maros és Szamos mentére) 1150–60 körül. A 12. sz. utolsó évtizedeiben és a 13. sz. elején újabb telepes rajok érkeztek, amelyek Észak-Erdélyben Beszterce, Naszód és Radna vidékét (Nösnerland) és a Barcaság (Burzenland) népesítették be. A szászok nevüket valószínűleg a IV. Béla által behívott, a tatárjárás pusztításait pótlandó szászföldi telepesektől kapták, akik idővel átvették a korábban települt frankoktól a vezetést. 1224-ben II. Endre adománylevelében, az Andreanumban megerősítette a szászokat régebbi kiváltságaikban és évi adó, valamint katonáskodás fejében teljes autonómiát biztosított számukra, amivel megteremtette rendi különállásuk és külön társadalmi fejlődésük alapjait.1

Az erdélyi szász falu települése rokona a magyarnak, azaz általában szintén folyóvölgyekben keletkezik, ami egyébként magától értetődő oly magasabb műveltségű népnél, amelynek főfoglalkozása földművelés.

Dulai Sándorné

Az erdélyi szászok a 13. századtól kezdődően magas színvonalú kézművességet és ipart, példamutatóan önszerveződő társadalmat építettek ki Dél-Erdélyben. Nyugatra történő 20. századi menekülésükkel, illetve a Ceauşescu-diktatúra által szorgalmazott kitelepítésükkel a multietnikus Erdély egy munkaközpontú, protestáns elveket és értékeket valló, európai színvonalú kultúrát képviselő közösséggel vált szegényebbé.

A korábbi évszázadok geometrikus díszítményű textíliáit a 19. század végére a szabad rajzolatú varrottasok vették át. A feliratokat aprólékos hímzéssel vitték rá az alapanyagra, legtöbbször fém- vagy selyemszállal készítették el. A zászlók jelszavai vagy áldáskérő feliratozása mellett a település, illetve a tulajdonos neve és a készítés évszáma is megtalálható a legtöbb darabon.

Az erdélyi szászok viselete középkori és reneszánsz elemeket is megőrzött. 

 

Forrás:

Csángó Múzeum

Viski Károly: Erdélyi népélet

 

https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-1548.html

Kapcsolódó oldalak

Za­la­eger­szeg nép­mű­vé­sze­te is be­kap­cso­ló­dik

Az idei évben az egész országra kiterjedő kulturális programsorozat indult útjára 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban címmel, amely abból az alkalomból született, hogy 2024. július 1-jével Magyarország átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. 

WOM­EX: A vi­lág­ze­ne leg­na­gyobb ese­mé­nye

Múlt héten zajlott a WOMEX (WORLD MUSIC EXPO) vagyis a nép- és világzene legnagyobb nemzetközi eseménye Manchesterben, ahová összesen 2600 szakember érkezett 108 országból, köztük a Hagyományok Háza négy fős delegáltjai is, akik külön standon mutatták be az intézmény tevékenységeit a zeneipari szaktekintélyeknek.

 

Isz­tam­bul­ban a Ma­gyar Ál­la­mi Né­pi Együt­tes

A Tiszta forrás című előadásban Guessous Majda Mária „Mesi”, a Győri Balett és a Magyar Állami Népi Együttes közösen tiszteleg Bartók munkássága, valamint a török és a magyar kulturális kapcsolódások előtt. A Tiszta forrás október 15-én este Budapest után Isztambulban, az Atatürk Kulturális Központban is debütál.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!