Dulai Sándorné népi iparművész hímző által készített erdélyi szász lakástextil
A díszpárnahuzat szálán varrott hímzéstechnikájával készült, amely a keresztszemes hímzés bonyolultabb változata. Két színt használtak: pirosat és feketét. Nagyon jellegzetesek hímzésükben az állatmotívumok pl. az oroszlán, szarvas, kakas, nyúl, madárka, ló, páva. Párnákra és függönyökre, ingujjra és az ingek elejére hímeztek.
Erdélyi szászok az erdélyi németség összefoglaló megnevezése. A szászok Magyarországra költözése része volt annak az első német kolonizációs hullámnak, amely Kelet-Európa több területét, elsősorban az Elbától Keletre eső területeket megszállta. Első csoportjaik a Rajna középső vidékéről, Luxemburgból és a Mosel vidékéről jöttek. II. Géza telepítette le őket a Dél-erdélyi, viszonylag gyéren lakott királyi birtokokra (Királyföld, Kőnigsboden) és Nyugat-Erdélybe (a Maros és Szamos mentére) 1150–60 körül. A 12. sz. utolsó évtizedeiben és a 13. sz. elején újabb telepes rajok érkeztek, amelyek Észak-Erdélyben Beszterce, Naszód és Radna vidékét (Nösnerland) és a Barcaság (Burzenland) népesítették be. A szászok nevüket valószínűleg a IV. Béla által behívott, a tatárjárás pusztításait pótlandó szászföldi telepesektől kapták, akik idővel átvették a korábban települt frankoktól a vezetést. 1224-ben II. Endre adománylevelében, az Andreanumban megerősítette a szászokat régebbi kiváltságaikban és évi adó, valamint katonáskodás fejében teljes autonómiát biztosított számukra, amivel megteremtette rendi különállásuk és külön társadalmi fejlődésük alapjait.1
Az erdélyi szász falu települése rokona a magyarnak, azaz általában szintén folyóvölgyekben keletkezik, ami egyébként magától értetődő oly magasabb műveltségű népnél, amelynek főfoglalkozása földművelés.
Az erdélyi szászok a 13. századtól kezdődően magas színvonalú kézművességet és ipart, példamutatóan önszerveződő társadalmat építettek ki Dél-Erdélyben. Nyugatra történő 20. századi menekülésükkel, illetve a Ceauşescu-diktatúra által szorgalmazott kitelepítésükkel a multietnikus Erdély egy munkaközpontú, protestáns elveket és értékeket valló, európai színvonalú kultúrát képviselő közösséggel vált szegényebbé.
A korábbi évszázadok geometrikus díszítményű textíliáit a 19. század végére a szabad rajzolatú varrottasok vették át. A feliratokat aprólékos hímzéssel vitték rá az alapanyagra, legtöbbször fém- vagy selyemszállal készítették el. A zászlók jelszavai vagy áldáskérő feliratozása mellett a település, illetve a tulajdonos neve és a készítés évszáma is megtalálható a legtöbb darabon.
Az erdélyi szászok viselete középkori és reneszánsz elemeket is megőrzött.
Forrás:
Nem akármilyen fehérnép!
Az 5 éves Nyitott Műhely októberi alkotója Dulai Éva hímző Népi Iparművész. Vele beszélgetünk, és alkotunk.
📖 Készítsd magad: Hímzett tűpárna
Mélyüljön el az otthoni alkotás örömében Dulai Éva népi iparművész hímző segítségével!
