Ke­rek fe­ne­kes ko­sár

_{Farkas Réka   |    2020. június 12.  |  Olvasási idő: 5 perc} 

 

Legeza Márta kosárfonó néprajzos kollégámat kérdeztem a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött kosárról.

 

Ki készítette ezt a kosarat, milyen technikával?

Ezt a kétfüles tároló kosarat Székely Éva néni készítette, aki a Hagyományok Háza oktatója volt hosszú ideig. Éva néni népművészet, népi kézművesség iránti elhivatottsága, évtizedeken át végzett munkája generációkat tanított meg a népi kézművesség fortélyaira.

 

Milyen technikával készült?

Ez egy négy a négyben keresztre fonott, vagyis 8 fenékkaróval készített kerek aljú kosár, amit úgy is szoktunk nevezni, hogy kerek fenekes kosár, amit vegyesen hántolt és héjas vesszővel fontak. Minden fenékkaró mellé 2 oldalkarót tűztek, majd azokból alakították ki a lábazatot. Háromszálas gyűrűvel alakították ki az egyenletes oldaltávolságot. Az első berakás egy duplaszálas berakás. Ezután következik az egyszálas sima berakás. A 2 berakás között háromszálas gyűrű erősíti a fonást. Az elszegése sima hárompáros, az elszegés módok legegyszerűbb fajtája ez. A fülek egyszerű csavart fülek.

 

Milyen típusú kosarak vannak?

Ez egy fenekes szegett kosár. Vannak olyan kosártípusok, amiknek másmilyen az aljkialakítás. Ilyén például a kávás kosár vagy a hollandi kosarak. Nagyon sokféle kosártípus és fonásmód található Magyarországon, nagyon gazdag a vesszőfonás hagyománya. Készültek csibeborító kasok, különböző varsák, halfogó eszközök, gabonatároló kasok, vesszőkópicok. Kaskötésnek is hívták a hagyományos kosárfonást, hiszen a paraszti kaskötők az egyszerűbb kosarak, kasok készítésének módját apáról fiúra örökítették. Ezek a fenekes kosarak Németországból terjedtek el. A régészeti ásatások, sövényházak maradványai tanúsítják, hogy a vesszőfonásnak fontos szerepe volt a falusi építkezésben is.

 

Milyen a formája Székely Éva néni kosarának? Mire használták?

Ez egy felfelé szűkülő forma.

Ahogy fölfelé halad, befelé szűkül, az átmérője kisebb lesz. Van egy stabilitása, a fenekén ül a kosár. Ez egy praktikus, jól használható tároló kosár.

 

Milyen alapanyagot használnak a kosarasok?

Magyarországon kosárfonók számára a legfontosabb fűzfajta az amerikai fűz; mivel nemesített, ez a legértékesebb. A hántolatlan része nyers színt kap a főzés után. A kosárfonók azért kedvelik, mert kevésbé sérülékeny. Fonás előtt vissza kell áztatni kb. két órán keresztül. Az élettartalma hosszabb, mint a többi fajtáé.

Magyarországon vannak vadon termő fűzek, és termesztett kultúrfüzek. A természetes körülmények között élő füzeket vadon termő füzeknek hívjuk. Ilyen a fehér fűz, a törékeny fűz, a kecskefűz, a csigolyafűz, a cinegefűz vagy a nyúlvessző. Nemesített füzek közé tartozik a sárga kötőfűz, az aranyfűz, a bíborfűz, a mandulafűz, de hazánkban a jelenleg legelterjedtebb és legértékesebb fonófűz az amerikai fűz.

 

Honnan lehet alapanyagot beszerezni?

Hazánkban a folyók, árterek mellett több jelentős fűztermesztéssel és kosárfonással kapcsolatos körzet alakult ki.

Alapanyagokat a régi kosárfonótelepekeről szerezhetünk be: Békésről, Tiszaalpárról. Én a kosárfonó oktatótársaimtól, Kovács Zoltántól és Takács Judittól veszem. Miskolc mellett lakik Barna István, ő is termel és árul vesszőt. Régen nagy füzesek voltak Magyarországon, de mára már ezeknek a mérete jóval kisebb.

 

Mit tudhatunk az alkotóról?

Székely Éva népművészet, népi kézművesség iránti elhivatottsága legendás volt, évtizedeken át generációkat tanított meg a népi kézművesség fortélyaira. A felnőttek körében végzett oktatói, nevelői munkája pedagógusok, szülők százait vezette egy előzőleg számukra ismeretlen területre, amely a népművészet, a hagyomány továbbéltetése.

Éva néni legnagyobb erénye az volt, hogy közösséget tudott teremteni és nagyon meg tudta szerettetni a kosárfonást a diákjaival. Nagy szeretettel tudok rá emlékezni, mert tényleg nagyon sokat köszönhetek neki. Nála fontam életem első kosarát is 2011-ben, az ő keze alatt a Hagyományok Háza Népi játszóházvezetői képzést záró szigligeti táborban. Az anyag szeretetét, tiszteletét tanultuk meg tőle. Arra is figyelt, hogy jól tartson bennünket: az órára mindig hozott friss kenyeret, zakuszkát. A volt hallgatói is visszajártak az óráira. Így mi is megismerhettük őket.

F. Tóth Marica méltatásából idézem: „A népi kézművesség, a mesterségek, a mesterségbeli fogások iránt érdeklődők körében generációk nevelődtek fel Székely Éva tanításának, Népi Játszóházainak, iskolai és iskolán kívül szervezett képzéseinek köszönhetően. A szálasanyagok megmunkálásának, különösen a kosárfonásnak minőségi terjedése, a hagyományos kosárfonás mesterségbeli átörökítése iránt óriási felelősséggel viseltetett.”

 

Hol találkozhatunk kosárfonókkal?

A kosárfonók minden év szeptember végén Tiszaalpáron gyűlnek össze az Országos Kosárfonó Találkozón. De sokakkal találkozunk vásárokban és a Mesterségek Ünnepén.

A hagyományos, mesterséget iparszerűen űző kosárfonók mellet vannak hobbifonók, kísérletezők is és olyanok is, akik csak egy-egy szakkör keretében vágynak belekóstolni a mesterségbe.