Bak­sai Nó­ra: Csu­hé­ba­bák

Nem hivatásos alkotó

 

Tinédzser koromban mutatta meg Takácsné Ambrus Éva a csuhébaba készítés alapjait egy kirakodóvásáron. Ezután otthon készítettem pár kompozíciót, ám jött az érettségi, főiskola, munkahely multinacionális cégnél, s a babakészítés bő 15 évig szünetelni kényszerült.

A szerelem azonban nem múlt el. Az utóbbi időben felfrissítettem a tanultakat, és csináltam pár táncoló, hímző babát barátoknak ajándékba.

A karantén kényszerpihenője alatt sorra születtek az új kompozíciók.

baksainora

Csuhébaba Édesanya anyák napjára készült, s egy csecsemőjét dajkáló édesanyát ábrázol. A művet Édesanyámnak dedikáltam. A baba csuhéból, a bútorok balsafából készültek, a takarót keresztszemes hímzéssel díszítettem. A horgolt szőnyeg sajnos nem az én munkám. Az alkotás során olyan gondolatok foglalkoztattak, hogy most valóban van időm alkotni és megengedhetem magamnak, hogy aprólékos munkával állítsak elő egy kompozíciót. Itt jelesül a szezámmag virág és a takaró hímzése volt az átlagosnál aprólékosabb munka. Ugyanígy nem lehet siettetni a megfelelő mozdulat beállítását sem, meg kell várni, míg a csuhé a megfelelő pózba szárad.

A Horgoló Csuhébaba kompozíciójával egy tipikus életképet szerettem volna megjeleníteni. A hímzés, horgolás rajongói előtt nem ismeretlen a szituáció, amikor este végre leülhetnek kicsit kézimunkázni, közben kikapcsolnak, átgondolják az elmúlt napot, a végén pedig öröm tölti el őket a kész alkotásban gyönyörködve. A baba kukoricacsuhéból készült, a kisasztal balsafából, a kiegészítők (könyv, bögre és kép) kartonból, a kis kosár rafiából. A horgolt terítőt sajnos nem én készítettem.

Mivel most tényleg van időm alkotni, igyekszem a kompozíciókat minél aprólékosabban kidolgozni, törekszem arra, hogy visszaadják az eredeti életképek bensőséges atmoszféráját. Közben élvezem, hogy ismét gyermek lehetek, aki nem hasznos, inkább szép dolgokat gyárt.

 

<< Vissza a többi pályázathoz

Ke­le­men Lász­ló Kos­suth-dí­jas

Kelemen László zeneszerző, folklorista, a Hagyományok Háza alapítója és címzetes főigazgatója a mai napon a nemzeti ünnep alkalmából a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetést, Kossuth-díjat vehetett át a hagyományos paraszti kultúra megőrzéséért, terjesztéséért kifejtett sok évtizedes művészi, tudományos és szervezési munkájának elismeréseként.

Le­gen­dás öl­tö­zé­kek: Re­gő­czy Krisz­ti­na kűr­ru­há­ja

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb tárlata, a Folk Fashion – Divat a folklór a népművészet és a divat időtálló kapcsolatára hívja fel a figyelmet. A kiállítás egyik különlegességeként Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó matyómintás övvel díszített kűrruhája is megtekinthető, amit 1976-ban viselt az olimpián, amelynek műsorán akkor szerepelt először a jégtánc.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!