A Hagyományok Háza gondozásában 2019-ben látott napvilágot a Vízmelléki népzene c. kiadvány, amely Kozák József ádámosi prímás dallamrepertoárját hivatott bemutatni. Ajánlónk, a Vízmellék egy másik mikrotájára, a Felső-Vízmellékre kalauzolja az érdeklődőket. A Héderfáján készült gyűjtést Dr. Pávai István neve fémjelzi, aki népi tánczenei dialektus kutatásaihoz már az 1980-as években készített a térségben (Bonyha, Csávás, Vámosgálfalva) gyűjtéseket.
Prímás a balavásári születésű, de a felvétel készítésekor már 35 éve Héderfáján élő Káló „Cuppa” József, a kíséretet a bonyhai Vaski Kálmán, és a csávási Csányi Mátyás biztosította. Káló József több sűrű verbunk dallamot is muzsikál, ami arra utal, ez a tánc (ami a hagyomány romlásának betudhatóan mindenhol a leghamarabb elfelejtődik) szerves részét képezte a folklórnak. Érdekesség, hogy Káló József balkezes, de amikor kontrázik, jobbkezes hangolású hangszert használ. Vaski Kálmán elmondása alapján Mezei Ferenc „Bendőstől”, Csángáló apjától is tanult kontrázni, ez is bizonyítja, hogy egy erősebb zenészdinasztiának milyen meghatározó stílusteremtő szerepe van egy kistérség hangszeres zenei világában.
A gyűjtés aranymetszésénél funkciót és hangszert cserél Káló József és Vaski Kálmán. Vaski Kálmán hegedűjátéka egy régiesebb játékmódot, akár a magyarbecei prímások hegedülési stílusát idézheti fel bennünk.
Akik szeretnék a hagyomány esztétikai értékrendje felől megközelítve egy-egy kis- vagy mikrotáj tánczenei hangzásvilágát alaposabban megismerni, azoknak érdemes a kevésbé populáris zenekarok játékmódját is tanulmányozni, hogy ráérezzenek a folklór ún. skálán mérhető értékére.
