Egy mes­ter­ség szol­gá­la­tá­ban: Ka­mo­csay Ju­dit

Farkas Réka   |    2020. március 30.   |  Olvasási idő: 16 perc

 

Az a baj velem, hogy nem tudok semmit sem úgy elkészíteni, ha nem érzem, hogy jogos. Azt vallom, hogy legyen értelme annak, amit csinálsz. Legyen szép, de ne azért csináld, hogy csak szép legyen.

Kamocsay Judit Gránátalma-díjas szövővel, a Nyitott Műhely alkotójával beszélget a Műhely vezetője, Farkas Réka.

 

Mióta foglalkozol szövéssel?

1993-ban találkoztam Bárány Marával, aki a Pedagógiai Intézetben csinált kézműves tanfolyamot. Később, 2006-ban ő hívta fel a figyelmemet a Hagyományok Háza képzéseire. Itt kezdtem el nála a szálasanyagokról tanulni, és ezzel párhuzamosan beiratkoztam a játszóházvezetői képzésre. Itt találkoztam Pintér Piroskával.

Kitől tanultál, kik voltak a mestereid?

Piroskának köszönhetem, hogy elindultam ezen az úton: nála tanulhattam a Hagyományok Háza szőnyegszövő tanfolyamán, amelyet 2008-ban végeztem. Fodorné László Máriához, aki a Népművészet Mestere, 2007 óta járok - szeretetteljes tanításával ösztönöz. Azóta foglalkozom vásznak tervezésével és szövésével. A szövött végek összedolgozását is meg kellett tanulnom, ezért először Beszprémy Katalin hímző szakkörébe jártam, majd az ő tanácsára jutottam el Nagy Vincénéhez, akitől több csipkés és hímzős technikát is megtanultam. Sok segítséget kaptam a Lőrincz-féle szövőtáborokban Lőrincz Pétertől és Csapó Angélától. Volt szerencsém Galánfiné Schmidt Teréztől is tanulni. Jaskó Boró nemezszakkörében pedig megragadott az a szemlélet, hogy nem részletekben kell gondolkodni, hanem egészben.

kamocsay

Melyik tájegység áll hozzád a legközelebb? Melyik az a terület, technika, ami most legjobban érdekel?

Budapesti vagyok, vér szerint nem kötődöm semmilyen tájegységhez. Mégsem én választottam tájegységet, hanem az engem. Van, hogy egy textil úgy megérint, hogy azt érzem, közünk van egymáshoz, és akkor utánajárok. Így van közöm a moldvai, a székely, a sárközi textilekhez. A kártyaszövés is ilyen. Az a baj velem, hogy nem tudok semmit sem úgy elkészíteni, ha nem érzem, hogy jogos. Azt vallom, hogy legyen értelme annak, amit csinálsz. Legyen szép, de ne azért csináld, hogy csak szép legyen.

Kamocsay

Te matematika tanárnő vagy eredetileg, Van a szövés és a matematika között kapcsolat?

A matek olyan tudomány, ha megismeri az ember, akkor tudja, hogy mindenben benne van. Ez az agy tornája.

Mit adott neked a Nyitott Műhely?

Hálás vagyok Beszprémy Katalinnak, hogy ezt a csodát, a Nyitott Műhelyt megálmodta és lehetőséget teremtett a megvalósításához. És hálás vagyok Farkas Rékának, a Műhely vezetőjének, hogy ezt ilyen magas színvonalon működteti.

 

Magányos mesterség a szövés, nekem a Nyitott Műhely ezt oldja fel: népművészetről azonosan gondolkodó kézművesekkel találkozhatok itt. Ez ma már egy közösség.

 

Sokszor tudunk segíteni egymásnak, ha elakadunk. Betekinthetünk más mesterségekbe és együtt, közösen dolgozhatunk. (Kisfekete, pályázatok). Közösségben lenni, gondolkodni, egymás fejével is.

Tanítasz?

Jelenleg a Nyitott Műhely ad lehetőséget, hogy taníthassak felnőtteket és gyerekcsoportokat. Több alkalommal volt már Kártyaszövő kurzusom (alap, kivrim, betű), tanítottam gyapjú szövést kereten (tarisznyaszövő), illetve szövést bármilyen szövőeszközön. Szalmás foglalkozások tartására szoktam még megbízást kapni.

Mik azok a tárgytípusok, amit legszívesebben készítesz?

Szeretek gyapjú szőnyeget szőni, és vászon-neműt is, lakástextíliákat és ruhaanyagokat is, ezeket meg is varrom. Sálakat, főleg kerpákat csáncsálva, gyöngyös rojttal. Szalagot is szívesen szövök, többnyire kártyán.

kamocsay

Melyik egyesületnek vagy a tagja?

Az Iharos Népművészeti Egyesületnek, és a Magyar Csipkekészítők Egyesületének. Leginkább az Iharosban tevékenykedem, pl. tavaly tartottam egy hetes kurzust a Máramarosból ideérkezett vendégeknek, és két éve a Mesterségek Ünnepén a szövés témájára építettem fel a standunkat. Még egy súly-nehezékes szövőkeretet is csináltam, amelynek láncfonalai egy kártyán szőtt szalag vetülékfonalai voltak, hogy be lehessen mutatni, milyen érdekes eszközökkel szőttek régebben.

Mik a további terveid? Milyen pályázatokon vettél és veszel részt?

Somos Veronika bőrművessel és Nagy Gyöngyi gyöngyfűzővel vannak közös terveink. Gyöngyinek nemrég készítettem egy szép szalagot hímzőfonalból, amiből ő egy nyaksit alkotott. Veronikával szinte egy húron pendülünk. Már a tekintetéből látom, hogy mit gondol. Az ő kérése most az, hogy szőjek neki 3D-s textilt.

A kiírt pályázatokon 2009 óta általában részt veszek, most Hevesre és a 2020-as Élő Népművészet páyláézatra készülök.

Hol tudsz szőni? Milyen eszközeid vannak?

A Nyitott Műhelyben egy sárközi parasztszövőszékem (Vétseji Erzsébet 1892), itthon három Lőrincz-féle szövőszékem van, kis és nagy keretek, szalagszövők, karmantyú..

kamocsay

Hogy került a Nyitott Műhelybe a szövőszék?

Fodorné Marika ötlete volt, hogy egy sárközi szövőszéknek a Múzeumban lenne a helye. Tőle tudtam egyet megvenni, aprórózsás felvetéssel. Ezt a férjem segített átalakítani, hogy a segédlábítók praktikusan működjenek.

Honnan szerzed az alapanyagokat?

Lőrincz Pétertől, Erdélyből Páll Etelkától és Edelényi Dóra is nagyon szép fonalat készít. Növényekkel festek is itthon, van egy üstházam. A zöldet fest a csalán, vérehulló fecskefű, kaszált fű, de használom a sárgarépa zöldjét, a fagyal bogyóját és a dióburkot is. Ha valamiből rettenetesen sok van, akkor azt átfestem, például a sárgákból szoktam gyönyörű pirosakat csinálni vegyi festékkel. Kávéval is szoktam festeni. Inkább csak tónust ad, de arra jó, hogy egy nyers vagy egy piros fonalnak új karaktert adjunk.

kamocsay

Miért jó szőni?

A szövés varázslata, hogy „bármit” megálmodhatsz, kitalálhatsz, és életre tudod kelteni. A textilek tervezése adja számomra a legnagyobb örömöt. Az elképzelt tárgy valóra váltásához ugyanis végtelen sokféle út vezet. Az a láz, amíg a lehetőségék hatalmas mennyiségéből kiválasztom a „legjobbat”, a nekem legmegfelelőbbet, sokszor még aludni sem enged.

Míg a szálakból összeáll az egész, energia szabadul fel, aminek egy része a szőttesben marad és egy része a szövőé. Ezért érezzük magunkat jól kézzel szőtt termékek környezetében és nem érzünk különösebb fáradtságot 10-14 óra szövést követően sem…

Kapcsolódó oldalak

Sze­re­dás

Kamocsay Judit, az 5 éves Nyitott Műhely áprilisi alkotójának kedvenc műtárgya a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumból

A csár­dás nyol­ca­dik örök­sé­günk!

2024. december 4-én, Paraguay fővárosában, Asunciónban az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának 19. ülésszakaszán egy újabb magyar kulturális kincs nyerte el a világ figyelmét és elismerését, ami ezennel már a nyolcadik örökségünk. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!