Bartók köztudottan a XX. század egyik legkiemelkedőbb, legmeghatározóbb zenei egyénisége. Művei döntő többségében felfedezhető a népzene hatása. Miközben megalkotta korunk modern klasszikus zenéjét, olyan dallamokat, dallamfordulatokat, harmóniákat és ritmusokat alkalmazott, melyekkel népzenei gyűjtőútjain és azt követő lejegyzései során találkozott. Sokszor írt arról, miként befolyásolta zeneszerzését a népzenével való kapcsolata: "Ez a befolyás akkor valósul meg a leghatékonyabban a zenész számára, ha a népzenét nem holt gyűjtemányekből ismeri meg, hanem abban az alakjában, ahogyan fékezetlen él a nép körében. Ha átadja magát az eleven népzene impressziójának, s ha tükrözteti műveiben ezeknek az impresszióknak a hatását, akkor az élet egy darabját rögzítette."
Muzsikás együttes és Petrás Mária koncert
Új bemutató: Vissza a forrásokhoz!
Vissza a forrásokhoz! címmel népzenei gyökerű kompozíciókból rendez hangversenyt január 27-én a Hagyományok Háza. Bartók és Kodály darabjai mellett felcsendül Dr. Kelemen László Piros, fekete (Te Deum) című műve a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a debreceni Kodály Kórus, Pál István Szalonna és Bandája és Pál Eszter népdalénekes tolmácsolásában, vezényel Cser Ádám.
A csárdás nyolcadik örökségünk!
2024. december 4-én, Paraguay fővárosában, Asunciónban az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának 19. ülésszakaszán egy újabb magyar kulturális kincs nyerte el a világ figyelmét és elismerését, ami ezennel már a nyolcadik örökségünk.
Zenészportrék – Elfújt emlékek
2024. november 29-én láthatja először színpadon a Hagyományok Háza közönsége a Magyar Állami Népi Együttes új előadását Zenészportrék – Elfújt emlékek címmel, mely egy sorozat első darabjaként nemcsak a zenei örökségünket idézi meg, hanem egyúttal tisztelgés a zenészek generációi előtt, akik a dallamok révén őrizték meg kultúránk színeit.
