A ka­ta­lo­gi­zá­lók mun­ká­ja

Munkánk alapegysége a gyűjtés (vagy esemény), amely leggyakrabban az adatközlők és a gyűjtők megrendezett keretek között, gyűjtési céllal történő interakciójának felvétele, de lehet egy funkciójában zajló folklóresemény vagy revival esemény – táncház, tábor, színpadi műsor – rögzítése is. Az előkatalogizálás során, a médiákon található gyűjtéseket az alábbi paraméterek alapján beazonosítjuk: gyűjtés ideje, helye, gyűjtők, gyűjtés alkalma, adatközlők. Forrásaink a médián található bemondások, a beszkennelt segédmédiák, illetve a korábbi néprajzi ismereteink. A hang- vagy videofelvételek katalogizálásánál az adott gyűjtéshez tartozó médiákat végighallgatjuk, ill. végignézzük. Minden értékelhető zenei, táncos, vagy szöveges adathoz, és minden hallható, vagy látható témához (bemondás, beszélgetés, látható történés) ún. szegmenst veszünk fel, majd a szegmensekhez tartozó adatlapokat kitöltjük, ezáltal válnak majd láthatóvá a gyűjtési adatok. Kiválasztható a kistáj, az etnikum, a település, a nyelv, az adatközlők nevei, becenevei, születési (esetleg halálozási) adatai, hangszerei. Emellett jelöljük a tánctípust, alkalomhoz kötődő dallamok esetén megnevezzük a népszokást (menyasszonykísérő, halottkísérő stb.). Fényképek adatolásánál emellett a műfaji jellemzők (tájkép, életkép, csoportkép, portré, tárgy), a helyszín (belső, külső, műtermi), a mozgásábrázolás (dinamikus vagy statikus), az évszak vagy napszak megjelölésére is törekszünk. Minél több adatot tudunk beírni, a Folklóradatbázisban annál több paraméterre lehet rákeresni. Ez főképpen azoknak a szakmai érdeklődőknek fontos, akik a Folklóradatbázisban keresgélve nem az egyszerű keresést vagy a böngészést választják, hanem a tematikus keresőben egy-egy konkrét paraméterre keresnek rá. A logikai keresőben pedig a tartalmat, az adatközlőket vagy a gyűjtési adatokat egyszerre is be lehet állítani, így szűkítve a keresési találatokat. Mindezeknek feltétele a minél pontosabb adatolás. Nem minden felvétel kerül ki a publikus oldalra, sok szempontot mérlegelve döntünk azok publikusságáról.

To­vább szőtt örök­ség

2026. szeptember 11-én nyílik meg a XXIV. Országos Szőttespályázat kiállítása Hevesen, amely a Kárpát-medence népi szőtteshagyományából merítő kortárs alkotásokat mutatja be. A Hagyományok Háza, Heves Város Önkormányzata és a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet együttműködésében megvalósuló tárlat október 30-ig látogatható a Hevesi Művelődési és Közgyűjteményi Központban. A Hagyományok Háza, Heves Város Önkormányzata és a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet együttműködésében megvalósuló XXIV. Országos Szőttespályázat kiállítás ünnepélyes megnyitójára és díjátadójára szeptember 11-én 10.30-kor kerül sor a Hevesi Művelődési és Közgyűjteményi Központban, a tárlat pedig október 30-ig látogatható. A 2026-ban XXIV. alkalommal meghirdetett pályázatra 35 alkotó összesen 101 pályamunkát nyújtott be vászonszőttes, szőnyeg és öltözék kategóriában.

Dél-Ko­re­á­ban a Ma­gyar Ál­la­mi Né­pi Együt­tes

Harminchárom év után tért vissza Dél-Koreába a Magyar Állami Népi Együttes: a társulat kamaraegyüttese 2026. szeptember 1–6. között a National Intangible Heritage Center meghívására mutatta be kifejezetten erre az alkalomra készült Csárdás című produkcióját. 

Fecs­ke­haj­tó Fesz­ti­vál a Ha­gyo­má­nyok Há­zá­ban

A Hagyományok Háza Napok – Fecskehajtó Fesztivál keretében két napon át a nagyközönség előtt is kitárul a Hagyományok Háza: a Budai Vigadó termei mellett a Corvin tér és a Szilágyi Dezső tér is megtelik zenével, tánccal, kézművességgel, tudománnyal és családi programokkal.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!