A ka­ta­lo­gi­zá­lók mun­ká­ja

Munkánk alapegysége a gyűjtés (vagy esemény), amely leggyakrabban az adatközlők és a gyűjtők megrendezett keretek között, gyűjtési céllal történő interakciójának felvétele, de lehet egy funkciójában zajló folklóresemény vagy revival esemény – táncház, tábor, színpadi műsor – rögzítése is. Az előkatalogizálás során, a médiákon található gyűjtéseket az alábbi paraméterek alapján beazonosítjuk: gyűjtés ideje, helye, gyűjtők, gyűjtés alkalma, adatközlők. Forrásaink a médián található bemondások, a beszkennelt segédmédiák, illetve a korábbi néprajzi ismereteink. A hang- vagy videofelvételek katalogizálásánál az adott gyűjtéshez tartozó médiákat végighallgatjuk, ill. végignézzük. Minden értékelhető zenei, táncos, vagy szöveges adathoz, és minden hallható, vagy látható témához (bemondás, beszélgetés, látható történés) ún. szegmenst veszünk fel, majd a szegmensekhez tartozó adatlapokat kitöltjük, ezáltal válnak majd láthatóvá a gyűjtési adatok. Kiválasztható a kistáj, az etnikum, a település, a nyelv, az adatközlők nevei, becenevei, születési (esetleg halálozási) adatai, hangszerei. Emellett jelöljük a tánctípust, alkalomhoz kötődő dallamok esetén megnevezzük a népszokást (menyasszonykísérő, halottkísérő stb.). Fényképek adatolásánál emellett a műfaji jellemzők (tájkép, életkép, csoportkép, portré, tárgy), a helyszín (belső, külső, műtermi), a mozgásábrázolás (dinamikus vagy statikus), az évszak vagy napszak megjelölésére is törekszünk. Minél több adatot tudunk beírni, a Folklóradatbázisban annál több paraméterre lehet rákeresni. Ez főképpen azoknak a szakmai érdeklődőknek fontos, akik a Folklóradatbázisban keresgélve nem az egyszerű keresést vagy a böngészést választják, hanem a tematikus keresőben egy-egy konkrét paraméterre keresnek rá. A logikai keresőben pedig a tartalmat, az adatközlőket vagy a gyűjtési adatokat egyszerre is be lehet állítani, így szűkítve a keresési találatokat. Mindezeknek feltétele a minél pontosabb adatolás. Nem minden felvétel kerül ki a publikus oldalra, sok szempontot mérlegelve döntünk azok publikusságáról.

A Ma­gyar Ál­la­mi Né­pi Együt­tes új be­mu­ta­tó­ja

A Magyar Állami Népi Együttes november 7-én, 19 órakor mutatta be legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadását a Hagyományok Házában. A produkció a Kis-Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba, hat fiatal koreográfus – Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán – alkotói látásmódján keresztül.

Ün­ne­pi in­ter­jú dr. Both Mik­lós­sal

Az új esztendőt is Újévköszöntő gálával nyitja a Hagyományok Háza. Az intézmény főigazgatója, Both Miklós elárulta, miért bír olyan nagy jelentőséggel ez a különleges, évről évre sokak által várt műsor, amely immár maga is hagyománnyá vált. Emellett azt is megtudhattuk, milyen nagy mérföldkövek ünneplésére készül a Hagyományok Háza és vele együtt a népi kultúrát sokféle módon, sokféle területen éltető közösség. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!