A ka­ta­lo­gi­zá­lók mun­ká­ja

Munkánk alapegysége a gyűjtés (vagy esemény), amely leggyakrabban az adatközlők és a gyűjtők megrendezett keretek között, gyűjtési céllal történő interakciójának felvétele, de lehet egy funkciójában zajló folklóresemény vagy revival esemény – táncház, tábor, színpadi műsor – rögzítése is. Az előkatalogizálás során, a médiákon található gyűjtéseket az alábbi paraméterek alapján beazonosítjuk: gyűjtés ideje, helye, gyűjtők, gyűjtés alkalma, adatközlők. Forrásaink a médián található bemondások, a beszkennelt segédmédiák, illetve a korábbi néprajzi ismereteink. A hang- vagy videofelvételek katalogizálásánál az adott gyűjtéshez tartozó médiákat végighallgatjuk, ill. végignézzük. Minden értékelhető zenei, táncos, vagy szöveges adathoz, és minden hallható, vagy látható témához (bemondás, beszélgetés, látható történés) ún. szegmenst veszünk fel, majd a szegmensekhez tartozó adatlapokat kitöltjük, ezáltal válnak majd láthatóvá a gyűjtési adatok. Kiválasztható a kistáj, az etnikum, a település, a nyelv, az adatközlők nevei, becenevei, születési (esetleg halálozási) adatai, hangszerei. Emellett jelöljük a tánctípust, alkalomhoz kötődő dallamok esetén megnevezzük a népszokást (menyasszonykísérő, halottkísérő stb.). Fényképek adatolásánál emellett a műfaji jellemzők (tájkép, életkép, csoportkép, portré, tárgy), a helyszín (belső, külső, műtermi), a mozgásábrázolás (dinamikus vagy statikus), az évszak vagy napszak megjelölésére is törekszünk. Minél több adatot tudunk beírni, a Folklóradatbázisban annál több paraméterre lehet rákeresni. Ez főképpen azoknak a szakmai érdeklődőknek fontos, akik a Folklóradatbázisban keresgélve nem az egyszerű keresést vagy a böngészést választják, hanem a tematikus keresőben egy-egy konkrét paraméterre keresnek rá. A logikai keresőben pedig a tartalmat, az adatközlőket vagy a gyűjtési adatokat egyszerre is be lehet állítani, így szűkítve a keresési találatokat. Mindezeknek feltétele a minél pontosabb adatolás. Nem minden felvétel kerül ki a publikus oldalra, sok szempontot mérlegelve döntünk azok publikusságáról.

Tán­co­sa­ink is­mét Er­dély­ben

A Magyar Állami Népi Együttes június 21-én Erdélybe indul. A négynapos előadássorozat Marosvásárhelyen kezdődik, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen folytatódik, és az utolsó állomása Nagyvárad. 

Ha­gyo­mány és ele­gan­cia: Se­bes­tyén Már­ta

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb tárlata, a Folk Fashion – Divat a folklór, a népművészet és a divat összefüggéseit boncolgatja. A közel 150 kiállított ruha és kiegészítő között megcsodálhatjuk a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes Sebestyén Mártának azt a pompás fellépőruháját, amit 1999-ben II. Erzsébet királynő előtt viselt.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!