A ka­ta­lo­gi­zá­lók mun­ká­ja

Munkánk alapegysége a gyűjtés (vagy esemény), amely leggyakrabban az adatközlők és a gyűjtők megrendezett keretek között, gyűjtési céllal történő interakciójának felvétele, de lehet egy funkciójában zajló folklóresemény vagy revival esemény – táncház, tábor, színpadi műsor – rögzítése is. Az előkatalogizálás során, a médiákon található gyűjtéseket az alábbi paraméterek alapján beazonosítjuk: gyűjtés ideje, helye, gyűjtők, gyűjtés alkalma, adatközlők. Forrásaink a médián található bemondások, a beszkennelt segédmédiák, illetve a korábbi néprajzi ismereteink. A hang- vagy videofelvételek katalogizálásánál az adott gyűjtéshez tartozó médiákat végighallgatjuk, ill. végignézzük. Minden értékelhető zenei, táncos, vagy szöveges adathoz, és minden hallható, vagy látható témához (bemondás, beszélgetés, látható történés) ún. szegmenst veszünk fel, majd a szegmensekhez tartozó adatlapokat kitöltjük, ezáltal válnak majd láthatóvá a gyűjtési adatok. Kiválasztható a kistáj, az etnikum, a település, a nyelv, az adatközlők nevei, becenevei, születési (esetleg halálozási) adatai, hangszerei. Emellett jelöljük a tánctípust, alkalomhoz kötődő dallamok esetén megnevezzük a népszokást (menyasszonykísérő, halottkísérő stb.). Fényképek adatolásánál emellett a műfaji jellemzők (tájkép, életkép, csoportkép, portré, tárgy), a helyszín (belső, külső, műtermi), a mozgásábrázolás (dinamikus vagy statikus), az évszak vagy napszak megjelölésére is törekszünk. Minél több adatot tudunk beírni, a Folklóradatbázisban annál több paraméterre lehet rákeresni. Ez főképpen azoknak a szakmai érdeklődőknek fontos, akik a Folklóradatbázisban keresgélve nem az egyszerű keresést vagy a böngészést választják, hanem a tematikus keresőben egy-egy konkrét paraméterre keresnek rá. A logikai keresőben pedig a tartalmat, az adatközlőket vagy a gyűjtési adatokat egyszerre is be lehet állítani, így szűkítve a keresési találatokat. Mindezeknek feltétele a minél pontosabb adatolás. Nem minden felvétel kerül ki a publikus oldalra, sok szempontot mérlegelve döntünk azok publikusságáról.

Em­lé­ke­im Var­gyas La­jos­ról

Dr. Pávai István írását lehet olvasni a Hagyományok Háza Blogban Vargyas Lajosról, Széchenyi-, Erkel Ferenc-, Magyar Örökség- és Prima Primissima-díjas népzenekutató, néprajztudósról, emléktáblájának egykori lakóházának falára kerülése kapcsán.

Ün­ne­pé­lye­sen meg­nyi­tot­tuk az új éva­dot

A Hagyományok Háza 2025/2026-os évada a magyar népi kultúra sokszínűségét és kortárs értelmezésének keresztmetszetét nyújtja: színpadi táncos és zenés produkciók, tudományos és ismeretterjesztő előadások, múzeumi tárlatok, valamint a rendszeresen visszatérő táncházak gazdag kínálata jellemzi az intézményt. 

Nagy­sza­bá­sú di­vat­be­mu­ta­tó

A Hagyományok Háza idén ismét meghirdette országos tervező pályázatát „Kis fekete” címmel, célul tűzve, hogy a magyar népi hagyományok gazdag motívum- és formai kincse a kortárs divat nyelvén is megszólaljon. A pályázatra beérkezett legjobb alkotásokat a nagyközönség október 11-én, szombaton, 17 órától tekintheti meg egy látványos, immerzív divatbemutató keretében Budapesten, a Hagyományok Házában.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!