Az ar­chi­vá­lók mun­ká­ja

A Folklórdokumentációs Archívumba bekerült audio, vizuális és audiovizuális folklórgyűjtéseket az Archiválási Osztály a legkorszerűbb technikai eszközökkel digitalizálja és archiválja. 

Az intézmény alapítása óta eltelt évek alatt sikerült egy olyan, közel 100 technikai eszközből álló gépparkot összegyűjtenünk, amely szinte bármilyen ismert hordozótípus (magnókazetta, magnószalag, DAT, VHS, Betacam, Hi8, miniDV, pozitív és negatív képek, diák, iratok stb.) és bármilyen rendszerű felvétel lejátszására alkalmas. Archív gyűjteményünk a magángyűjtőktől és társintézményektől, valamint hagyaték formájában hozzánk kerülő gyűjteményeknek köszönhetően évente több száz hordozóval (magnó- és videokazetták, lemezek, fényképalbumok, archív kották, kéziratok stb.) gyarapszik, ez digitalizálást követően több száz GB-nyi folklóranyagot jelent évente. 

A gyűjteményekről minden esetben felhasználási szerződést kötünk a gyűjteménytulajdonossal. A bekerült gyűjtemények eredeti példányait egy megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú klimatizált raktárban őrizzük, speciális tárolóeszközökben (pl. savmentes dobozok). A gyűjtemények szakszerű tárolása és elrendezése a gyűjteménykezelőnk feladata. A kazetták, fényképek, kéziratok digitalizálása nagy felbontásban, a lehető legjobb minőségben, a múzeumi archiválásban is elfogadott paraméterekkel történik, azokon alapból nem végzünk restaurálást, csak egyéb felhasználás – pl. kiadványban történő megjelenés – esetén. Emellett a hordozókon és a tartódobozokon lévő feliratokat is szkenneljük, az ott olvasható adatok majd a gyűjtés beazonosításánál nyújtanak segítséget. Ezeket nevezzük segédmédiáknak. 

Ilyen hatalmas mennyiségű anyagban történő eligazodáshoz elengedhetetlen a megfelelő jelzetelés, ami egyfelől biztosítja a tartalmilag összefüggő anyagrészek egyben maradását, másfelől könnyen kereshetővé tesz bármilyen felvételt az archiválói rendszerben. A munka hatékonysága érdekében a digitalizálók párhuzamosan több munkafolyamatot végeznek: míg az egyik gépen pl. egy audio- vagy videokazetta digitalizálása zajlik, addig a másik gépen a kéziratokat, a képeket, vagy a segédmédiákat szkennelik. 

A digitalizálást leghatékonyabban úgy tudjuk végezni, hogy a hordozókat teljes hosszában bemásoljuk, és az azokon esetleg előforduló egyéb, nem folklór tárgyú felvételeket utána kivágjuk. Mivel sokszor régi, elhasznált szalagokat kell digitalizálnunk, gyakran hibás az első digitális felvétel, ezért akár háromszor-négyszer is be kell másolnunk egy-egy felvételt. Magnószalagoknál ügyelni kell a különböző sebességgel készült felvételek megfelelő beállítására, videofelvételeknél az egymástól eltérő rendszerek (PAL, SECAM, NTSC) megfelelő kiválasztására. Gyakran egyazon szalagon is található különböző sebességű, vagy eltérő rendszerű felvétel. 

A gyűjtéseket a Folklórarchiváló Rendszerben rögzítjük, és a tartalmi feldolgozásához, adatolásához már nem a nagy felbontású fájlokat, hanem azok kis felbontású másolatait használjuk.

Ke­le­men Lász­ló Kos­suth-dí­jas

Kelemen László zeneszerző, folklorista, a Hagyományok Háza alapítója és címzetes főigazgatója a mai napon a nemzeti ünnep alkalmából a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetést, Kossuth-díjat vehetett át a hagyományos paraszti kultúra megőrzéséért, terjesztéséért kifejtett sok évtizedes művészi, tudományos és szervezési munkájának elismeréseként.

Be­mu­tat­ko­zott a Folk_ME Ka­tar­ban

Székely Levente a Hagyományok Háza képviseletében Katarba utazott, hogy részt vegyen a Global Public Diplomacy Network (GPDNet) tizedik közgyűlésén. A találkozón bemutatta a Hagyományok Háza digitális zenei oktatási programját, amely több ország érdeklődését is felkeltette, új együttműködések lehetőségét teremtve.

Le­gen­dás öl­tö­zé­kek: Re­gő­czy Krisz­ti­na kűr­ru­há­ja

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb tárlata, a Folk Fashion – Divat a folklór a népművészet és a divat időtálló kapcsolatára hívja fel a figyelmet. A kiállítás egyik különlegességeként Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó matyómintás övvel díszített kűrruhája is megtekinthető, amit 1976-ban viselt az olimpián, amelynek műsorán akkor szerepelt először a jégtánc.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!