Po­mo­zi Pé­ter

 

• Születési hely, idő: Budapest, 1963. április 17.

• Családi állapot: nős, két gyermek (Árpád és Anna) édesapja

• Iskolai tanulmányok: Szent László Gimnázium olasz tagozat, Budapest

• Egyetemi tanulmányok: Eötvös Loránd Tudományegyetem

  • • magyar-olasz szak 1983–1989

    • finnugor szak 1985–1989

    • magyar mint idegen nyelv szak 1988–1991

• Munkahelyek:

  • 1988–1993 ELTE BTK Központi Magyar Nyelvi Lektorátus

  • 1993–1998 Tartui Egyetem Uráli Nyelvek Tanszéke

  • 1998–2000 ELTE BTK Központi Magyar Nyelvi Lektorátus

  • 1998–tól BDF Uralisztikai Tanszék

  • 2000 őszétől ELTE BTK Finnugor Tanszék

• Beosztás:

  • egyetemi adjunktus (1994–től)

  • egyetemi docens (2003-tól)

• Tudományos fokozat:

  • dr. univ. (1994)

  • nyelvtudományi PhD (1997)

• Fő kutatási területek:

  • finnugor összehasonlító hangtan

  • finnugor összehasonlító mondattan
  • magyar-finn-észt kontrasztív mondattani kutatások
  • szociolingvisztika
  • mari (cseremisz) mondattan

 

• Szakmai ösztöndíjak:

  • Peregrinatio II. 1993. április 1.–1993. június 30, Helsinki Egyetem

  • Pragmatikai kutatások 1998. szeptember 1.–2000. augusztus 31.
  • Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. 2000. szeptember 1–2003. augusztus 31.
  • Ezen kívül több egyhónapos észt-magyar államközi kutatóút, legutóbbi 2004. októberében

 

• Szakmai irányító tevékenység:

  • 1987 május: a IV. IFUSCO, az első nemcsak nyugat–európai, hanem igazán nemzetközi finnugor diákkonferencia főszervezője Salánki Zsuzsával.

  • 1991–1994: ELTE BTK magyar mint idegen nyelv nappali B szak megalapítása Éder Zoltánnal, Szili Katalinnal és Kálmán Péterrel
  • 1993–1994: a magyar nyelv és irodalom (fő)szak megalapítása a Tartui Egyetemen
  • 1994–1998: Tartui Magyar Füzetek megalapítása, négy szám megszerkesztése, kiadása összesen 439 lap terjedelemben.
  • 1996. május: Magyarország és a Baltikum – Kapcsolattörténet és kontrasztív kutatások c. nemzetközi konferencia szervezése Tartuban, magyarszakos hallgatók bevonásával
  • 1996–1997: A tartui hungarológiaoktatás továbbfejlesztése, 7500+5000 DEM–et nyert projekt alkotója és vezetője
  • 2001-től a Finnugor Tanszék finnugor, magyar és közismereti kurzusainak kreditfelelőse
  • 2002. október Hõissassaa Magyarországi Észt Néptánccsoport alapítása (Jogi megalakulás folyamatban). Az azóta eltelt időben számos fellépés. A Hõissassaa az ERRS (Észt Néptánc- és Népzeneszövetség) tagja, szakmai munkájához és Magyarországon páratlan értéket képviselő ruhatára kialakításához a legmagasabb észt táncfórumoktól is jelentős támogatást kapott.
  • 2003-tól a Mäetagused észt internetes és nyomtatott folklórszakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja
  • 2004-től a Finnugor Tanszék ETR-felelőse
  • Hõissassaa - Magyarországi Észt Néptáncegyüttes 

 

 

 

forrás: http://mnyfi.elte.hu/finnugor/pomozi/index.html

 

 

 

Bibliográfia

 

Finnugor nyelvészet (Történeti összehasonlító, kontrasztív és szociolingvisztikai kutatások)

• Markus, Kaija: Rektiotutkimus: Semanttisia huomioita unkarin ja suomen verbien ryhmittelystä. (Igevonzat-kutatás: Szemantikai megjegyzések a magyar és a finn igék csoportosításához). In: Kaukovertailuja. Specimina fennica V. 87-96 l. Szombathely, 1994.

• A tárgy és az alany lehetséges esetragjairól az észtben és a magyarban – A hibaelemzés tanulságai magyarul tanuló észtek munkáiban. In: Észt-magyar összevetés. Folia Estonica IV. Szombathely, 1996. 69-77 l.

• Satzwertige Partizipien auf -mE/-mAš/-... im Tscheremissischen: Problematik und Klassifikation. Bibliotheca ceremissica 2. Szombathely, 1997. 128 l.

• Az észt és a magyar igenévrendszer. In: Észt-magyar összevetés II. Szerk. Pusztay János.. Folia Estonica VI. Szombathely, 1998. 23-32.l.

• Cseremisz nyelv. Észt nyelv. Finn nyelv. In: A világ nyelvei. Főszerk. Fodor István. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999. 245–248, 362–370, 403–412.l.

• Árpád naplójából – A két(anya)nyelvűségről észt-magyar  kisgyermekkori interferenciák tükrében. in: Észt-magyar összevetés III. Folia Estonica VIII. BDTF, Szombathely, 2003. 73–89 l.

• Gondolatok a történeti összehasonlító mondattanról. Népr. és Nytud. XLI/2. 215–231.l.

• Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás történelmi kronológiával. Budapesti Finnugor Füzetek 17. Budapest, 2002. 100 l.

• Az anyanyelvtől a félnyelvűség felé – A nyelvvesztés egy sajátos formája ellen. in: Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. Debrecen-Jyväskylä, 2002. 357–366.l.

• A nemzeti és a regionális irodalmi nyelvek viszonya Észtországban. in: Köszöntõ könyv Kiss Jenõ 60. születésnapjára. ELTE, Budapest, 2003. 457–465.l.

• – Markus, Kaija: Rektiosanakirja suomi-unkari-suomi. (Finn-magyar vonzatszótár). Finn Lectura, Helsinki, 2004. 187 l.

• Szén szavunk eredetéhez. Etimológiai és mikológiai megjegyzések. in: Ünnepi könyv Szíj Enikõ tiszteletére. Uralisztikai Tanulmányok 14. ELTE, Budapest, 2004. 309–316.l.

 

Magyar mint idegen nyelv és hungarológia

• Onko unkarissa konjunktiivia? (Van-e konjunktívusz a magyarban?) Castrenianum toimitteita 35. 44-50 l. Helsinki, 1989.

• Néhány gondolat a magyar konjunktívuszról. Dolgozatok a magyar mint idegen nyelv és a hungarológia köréből 26. 14 l. Budapest, 1990.

• A magyar nyelv a külföldiek szemével. In: Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok. Ada 1999. október 7., 8.,9. Ada, 2000. 47–52.l.

• A magyar igetípusok. (Háttértanulmány egy készülő magyar nyelvtanhoz.) Dolgozatok a magyar mint idegen nyelv és a hungarológia köréből 34. Budapest, 1996.16 l.

• A hatodik mondatrész a magyarban az igenevek szemszögéből. In: Észt hungarológia 75. 177-184.l. Tartu, 1997.

• A magyar igeragozás egy lehetséges rendszeréről nemcsak külföldieknek. In: Hungarológiai Évkönyv II. Szerk. Nádor Orsolya, Szűcs Tibor. Pécs, 2001.

 

Történelem és művelődéstörténet

• A rokon népek napja története. In: Rokon népek napja. A Reguly Társaság Értesítője. 16-23 l. Budapest, 1991. Másodközlés rövidítve: Köznevelés 1991/20. 10 l.

• Morzsák a tartui hungarológia történetéből. Hungarológia 4. 287-302 l. Budapest, 1994.

• A cseremiszek története. In: A finnugorok világa. A Magyarságkutatás könyvtára XIX. Budapest–Moszkva, 1996. 41-45 l.

• Tartu és Magyarország: 415 év a felsőoktatás történetéből. In: Tartu és Magyarország. Szerk. Pomozi Péter. Tartu, 1998. 47-72.l.

• Kultúrtörténeti pentagon - Báthory István lengyel király lívföldi politikája. In: A magyar művelődés és a kereszténység. NMFT, Budapest, 1998. 606–612. l.

 

Tudományszervezés, tudományetika, könyvkiadás

• Kis magyar irodalmi antológia. Väike valimik ungari kirjandusest. Tartui Magyar  Füzetek 1. Tartu, 1994. 87 l.  (előszó, szerk, kiad.)

• A hungarológia főszak megalapítása a Tartui Egyetemen. Hungarológia 7. Budapest, 1995. 255-263. l.

• Gondolatok a mari nyelv jövőjéről avagy a finnugrista felelőssége. In: Ünnepi könyv Domokos Péter tiszteletére. Budapest, 1996. 196-200 l.

• Tartu Ülikooli ungari lektoraat ja hungaroloogia eriharu. Magyarul: A Tartui Egyetem Magyar Lektorátusa és a hungarológia főszak. Mindkettõ: Tartu, 1996. 27 l.

• – Kukk, Inga: Valimik ungari kirjandusest. Tartui Magyar  Füzetek 5. Tartu, 1996. 196 l. (előszó, szerk, kiad.)

• Tartu és Magyarország. Tartu ja Ungari. Tartui Magyar Füzetek 3. Tartu, 1998. 103 l. (előszó, szerk, kiad.)

• Jó magyar-e a finnugor magyar? Magyar Nemzet, 2001. január 13. 26.l.