Lajt­ha Lász­ló

Lajtha László (1892–1963) a XX. század első felének egyik legnagyobb magyar zeneszerzője, aki meghatározó tevékenységet fejtett ki a népzenekutatás és zenepedagógia, valamint a nemzetközi kultúrdiplomácia terén is. Életében – főként Franciaországban – a nála egy évtizeddel idősebb Bartókkal és Kodállyal együtt emlegették: „les trois grands hongrois” (a három nagy magyar). A kommunizmussal való szembenállása miatt műveit 1948 után Magyarországon alig játszották. Zenetörténetileg igen jelentős, egészen egyéni arculatú életművét az utóbbi évtizedekben kezdi újra felfedezni a zenei szakma és a közönség.

 

Lajtha-hagyaték a Hagyományok Házában

 

Lajtha László

A Lajtha-hagyaték származása

2001 májusában Lajtha Ildikó, a hagyaték gondnoka, a könnyebb kutathatóság érdekében, átadta a hagyaték jelentős részét a Hagyományok Házának gondozásra, kezelésre.

A Lajtha-hagyaték összetétele, értékei és nagyságrendje

bútorok, hangszerek – köztük Lajtha László zongorája –, személyes használati tárgyak jelenleg a BTK Zenetudományi Intézetében kialakított Lajtha-emlékszoba berendezését adják. A kottatárban a saját alkotások partitúrái (köztük 8 eredeti, kéziratos mű), szólamkivonatai mellett más zeneszerzők kottái is ott vannak; sok magán viseli Lajtha László lapszéli megjegyzéseit, hozzáfűzéseit. A hagyaték jelentős eleme a zeneszerző és népzenekutató könyvtára, melyből szinte pontos képet kaphatunk tudományos és filozófiai olvasmányairól, érdeklődéséről. Hasonlóan tekintélyes állományrész az írásoké: itt a nyomtatásban megjelent tudományos műveken kívül a kéziratban megmaradt feljegyzéseket, tudományos szövegek és fogalmazványok vázlatait, zeneművek áttekintéseit találjuk. Az egyéb dokumentumokon belül hivatalos- és magánleveleket, feljegyzéseket különíthetünk el. Nagyon kiterjedt Lajtha levelezése – a sok esetben irodalmi megfogalmazású levelek – Lajtha írásai feleségéhez, gyermekeihez, barátaihoz, pályatársaihoz és tanítványaihoz – tematikus csoportosításban várják a Lajtha életművével foglalkozni kívánó kutatókat.

Jelentős a hagyatékkal a birtokunkba került népzenei gyűjtemény. Ebben a Lajtha által gyűjtött dallamok kottái, támlapok és a gyűjtésekkel kapcsolatos feljegyzések vannak. Az állományrész a kutatók számára digitális formában elérhető, hogy az eredeti példányokat kíméljük.

Bővebben...

 

Lajtha László népzenei gyűjtései elérhetők a Folklór Adatbázisban

 
További hasznos linkek

Lajtha László gyűjtései a Néprajzi Múzeumban

Lajtha gyűjtések a BTK Zenetudományi Intézet Bartók Archívumában

Be­mu­tat­ko­zott a Folk_ME Ka­tar­ban

Székely Levente a Hagyományok Háza képviseletében Katarba utazott, hogy részt vegyen a Global Public Diplomacy Network (GPDNet) tizedik közgyűlésén. A találkozón bemutatta a Hagyományok Háza digitális zenei oktatási programját, amely több ország érdeklődését is felkeltette, új együttműködések lehetőségét teremtve.

Ke­le­men Lász­ló Kos­suth-dí­jas

Kelemen László zeneszerző, folklorista, a Hagyományok Háza alapítója és címzetes főigazgatója a mai napon a nemzeti ünnep alkalmából a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetést, Kossuth-díjat vehetett át a hagyományos paraszti kultúra megőrzéséért, terjesztéséért kifejtett sok évtizedes művészi, tudományos és szervezési munkájának elismeréseként.

Le­gen­dás öl­tö­zé­kek: Re­gő­czy Krisz­ti­na kűr­ru­há­ja

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb tárlata, a Folk Fashion – Divat a folklór a népművészet és a divat időtálló kapcsolatára hívja fel a figyelmet. A kiállítás egyik különlegességeként Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó matyómintás övvel díszített kűrruhája is megtekinthető, amit 1976-ban viselt az olimpián, amelynek műsorán akkor szerepelt először a jégtánc.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!