Lajt­ha Lász­ló

Lajtha László (1892–1963) a XX. század első felének egyik legnagyobb magyar zeneszerzője, aki meghatározó tevékenységet fejtett ki a népzenekutatás és zenepedagógia, valamint a nemzetközi kultúrdiplomácia terén is. Életében – főként Franciaországban – a nála egy évtizeddel idősebb Bartókkal és Kodállyal együtt emlegették: „les trois grands hongrois” (a három nagy magyar). A kommunizmussal való szembenállása miatt műveit 1948 után Magyarországon alig játszották. Zenetörténetileg igen jelentős, egészen egyéni arculatú életművét az utóbbi évtizedekben kezdi újra felfedezni a zenei szakma és a közönség.

 

Lajtha-hagyaték a Hagyományok Házában

 

Lajtha László

A Lajtha-hagyaték származása

2001 májusában Lajtha Ildikó, a hagyaték gondnoka, a könnyebb kutathatóság érdekében, átadta a hagyaték jelentős részét a Hagyományok Házának gondozásra, kezelésre.

A Lajtha-hagyaték összetétele, értékei és nagyságrendje

bútorok, hangszerek – köztük Lajtha László zongorája –, személyes használati tárgyak jelenleg a BTK Zenetudományi Intézetében kialakított Lajtha-emlékszoba berendezését adják. A kottatárban a saját alkotások partitúrái (köztük 8 eredeti, kéziratos mű), szólamkivonatai mellett más zeneszerzők kottái is ott vannak; sok magán viseli Lajtha László lapszéli megjegyzéseit, hozzáfűzéseit. A hagyaték jelentős eleme a zeneszerző és népzenekutató könyvtára, melyből szinte pontos képet kaphatunk tudományos és filozófiai olvasmányairól, érdeklődéséről. Hasonlóan tekintélyes állományrész az írásoké: itt a nyomtatásban megjelent tudományos műveken kívül a kéziratban megmaradt feljegyzéseket, tudományos szövegek és fogalmazványok vázlatait, zeneművek áttekintéseit találjuk. Az egyéb dokumentumokon belül hivatalos- és magánleveleket, feljegyzéseket különíthetünk el. Nagyon kiterjedt Lajtha levelezése – a sok esetben irodalmi megfogalmazású levelek – Lajtha írásai feleségéhez, gyermekeihez, barátaihoz, pályatársaihoz és tanítványaihoz – tematikus csoportosításban várják a Lajtha életművével foglalkozni kívánó kutatókat.

Jelentős a hagyatékkal a birtokunkba került népzenei gyűjtemény. Ebben a Lajtha által gyűjtött dallamok kottái, támlapok és a gyűjtésekkel kapcsolatos feljegyzések vannak. Az állományrész a kutatók számára digitális formában elérhető, hogy az eredeti példányokat kíméljük.

Bővebben...

 

Lajtha László népzenei gyűjtései elérhetők a Folklór Adatbázisban

 
További hasznos linkek

Lajtha László gyűjtései a Néprajzi Múzeumban

Lajtha gyűjtések a BTK Zenetudományi Intézet Bartók Archívumában

A csár­dás nyol­ca­dik örök­sé­günk!

2024. december 4-én, Paraguay fővárosában, Asunciónban az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának 19. ülésszakaszán egy újabb magyar kulturális kincs nyerte el a világ figyelmét és elismerését, ami ezennel már a nyolcadik örökségünk. 

Új be­mu­ta­tó: Vissza a for­rá­sok­hoz!

Vissza a forrásokhoz! címmel népzenei gyökerű kompozíciókból rendez hangversenyt január 27-én a Hagyományok Háza. Bartók és Kodály darabjai mellett felcsendül Dr. Kelemen László Piros, fekete (Te Deum) című műve a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a debreceni Kodály Kórus, Pál István Szalonna és Bandája és Pál Eszter népdalénekes tolmácsolásában, vezényel Cser Ádám. 

Ze­nész­port­rék – El­fújt em­lé­kek

2024. november 29-én láthatja először színpadon a Hagyományok Háza közönsége a Magyar Állami Népi Együttes új előadását Zenészportrék – Elfújt emlékek címmel, mely egy sorozat első darabjaként nemcsak a zenei örökségünket idézi meg, hanem egyúttal tisztelgés a zenészek generációi előtt, akik a dallamok révén őrizték meg kultúránk színeit. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!