A Magyar Állami Népi Együttes előadói, akik közül sokan "Aranysarkantyús", "Aranygyöngyös" táncosok, a Népművészet Ifjú Mestere Díjas művészek, ebben az előadásban példaképeik (táncosok, zenészek, énekesek) emlékeit idézik meg, bizonyítva hogy a hagyomány él és örök!
Az örök Kalotaszeg című előadás egy bánffyhunyadi zenész család, a Vargák "Csipások" zenéje kapcsán foglalja össze Kalotaszeg tipikus román, magyar, cigány népzenéjét, táncait.
A Magyar Állami Népi Együttes a szenteste napját, a karácsony vigíliáját, a várakozás örömét, izgalmát, csodáját bemutató produkciója valóságos, a népi hagyományból eredő játékokból, szokásokból, a Kisjézus születését üdvözlő keresztény tradícióból, valamint az e naphoz köthető mesés, csodás történetekből épül fel.
Az Édeskeserű előadás - címéből adódóan - az ellentétes erők örök egymásnak feszülésére épülő, az alkotók egyéni látásmódját tükröző táncköltemény, mely rapszodikusan ellenpontoz komikumot tragikummal, örömöt bánattal, életet halállal.
Előadásunk – ha nem is törekszik teljességre – formabontó világával megpróbálja felmutatni Rábai Miklós örökségét, személyes hitvallását, a hagyományhoz fűződő viszonyát, művészi útkereséseit, mindemellett a kommunista kultúrpolitika szorításában létezni, alkotni kívánó ember dilemmáit is.
Az előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek: magyarok, szerbek, horvátok, németek, románok, sokszínű tradicionális kultúráját.
A Hajnali Hold a folklór nyelvezetéből inspirálódva szól a meghatározó női princípiumokról, a női lélekről, az ösztönök szintjéről, erről a sokszor titkos és érzéki világról. Alkalmat ad arra is, hogy a hold szemszögéből vizsgálva említést tegyen a napról, a férfi princípiumról.
Vajon kik azok a fiatal nők és férfiak, akiket a Magyar Állami Népi Együttes Idesereglik, ami tovatűnt – Óda az énekes madárhoz előadásán a színpadon láthatunk? Honnan jöttek, hová tartanak, miért visel közülük néhány hátizsákot?
A Kincses Felvidék című műsorával a Magyar Állami Népi Együttes a magyarországi hivatásos együttesek között először foglalja össze a Felvidék etnikailag sokszínű tánc- és zenekultúráját.
A Magyar Állami Népi Együttes Kivirágzott keresztfája című műsora a húsvét ünnepéhez illeszkedő táncjátéka.
A Kolozsvári Magyar Napok tizedik évfordulójára készült műsor, egy képzeletbeli Kolozsvári piacnak a hangulatát varázsolja a színpadra – nem teljességre törekedve, de történeti távlatokat is nyitva az emlékezet horizontján – természetesen nem drámában, hanem a néptánc és a népzene költői nyelvét használva.
A Magyar Állami Népi Együttes előadása egy antológiaszerű válogatás, korokon és határokon átívelő utazás, amelynek során körbejárja, körbetáncolja a Kárpát-medencét.
A Magyar Állami Népi Együttes műsorához Bartók és Kodály után ismét a magyar zeneművészetből, ezúttal Liszt Ferenc munkásságából merít ihletet. A zene, a tánc, az énekhang uralta koncertteremben a mozaikok egységbe, nagy ívű tablóvá rendeződnek, hogy ezáltal a múlt megelevenedjen, és jelenünk a gyökereire találjon.
A Megidézett Kárpátalja című előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be egy antológia keretében a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, Kárpátalján élő népek: magyarok, ukránok, ruszinok, románok, cigányok, zsidók, sokszínű és gazdag tradicionális kultúráját.
A Magyar Állami Népi Együttes alkotóinak régi álma valósult meg, amikor Nikola Parov friss hangzású, dinamikus, ősi motívumokat görgető populáris zenéjével találkoztak.
A szarvas az egyetemes kultúrtörténet ősi szimbóluma, elhullatott és újranövelt agancsa maga az örök újrateremtés. Az aranyösvény kapujában áll, és arra szólít fel, hogy kövessük őt saját szellemi világunkba. Ő a démon, a sámán, a varázsló, a tündér vagy a halottak királya, aki képes egy más világba, az új világba hívni a rá vadászót.
A Magyar Állami Népi Együttes produkciójában, melyhez a kodályi életmű szolgál hivatkozási alapul, a korábban színpadra állított műsorokhoz hasonlóan a hagyomány radikális elevenséggel jelenik meg, jelenkorunk kortárs megnyilvánulásaival szimbiózisban.
A Magyar Állami Népi Együttes Ünnep című műsorában a Kárpát-medencében élő magyarság különleges tradicionális kultúrája elevenedik meg, az előadás alkotóinak sajátos, mai, színházi világlátásán keresztül.
A Magyar Állami Népi Együttes Verbunkos című előadásában a magyar romantika korszakának nemzeti megújulási mozgalmát idézi fel a zene és tánc vonatkozásában.
