Az előadás szellemi terét Hamvas Béla és az általa megfogalmazott „bor, mint szentség” gondolat inspirálja. Nem magyaráz, hanem ízlelésre hív. Daliás savakra, fűszeres melegségre, régi bőrkabát és csokoládé ízekre, barackvirág illatra, amely parfümös és pimasz.
A Magyar Állami Népi Együttes előadói, akik közül sokan "Aranysarkantyús", "Aranygyöngyös" táncosok, a Népművészet Ifjú Mestere Díjas művészek, ebben az előadásban példaképeik (táncosok, zenészek, énekesek) emlékeit idézik meg, bizonyítva hogy a hagyomány él és örök!
Az örök Kalotaszeg című előadás egy bánffyhunyadi zenész család, a Vargák "Csipások" zenéje kapcsán foglalja össze Kalotaszeg tipikus román, magyar, cigány népzenéjét, táncait.
A Magyar Állami Népi Együttes a szenteste napját, a karácsony vigíliáját, a várakozás örömét, izgalmát, csodáját bemutató produkciója valóságos, a népi hagyományból eredő játékokból, szokásokból, a Kisjézus születését üdvözlő keresztény tradícióból, valamint az e naphoz köthető mesés, csodás történetekből épül fel.
Az Édeskeserű előadás - címéből adódóan - az ellentétes erők örök egymásnak feszülésére épülő, az alkotók egyéni látásmódját tükröző táncköltemény, mely rapszodikusan ellenpontoz komikumot tragikummal, örömöt bánattal, életet halállal.
Előadásunk – ha nem is törekszik teljességre – formabontó világával megpróbálja felmutatni Rábai Miklós örökségét, személyes hitvallását, a hagyományhoz fűződő viszonyát, művészi útkereséseit, mindemellett a kommunista kultúrpolitika szorításában létezni, alkotni kívánó ember dilemmáit is.
Az előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek: magyarok, szerbek, horvátok, németek, románok, sokszínű tradicionális kultúráját.
Ebben a műsorban a Magyar Állami Népi Együttes bemutatja a talán több évszázadra is visszatekintő kifejezési formákat, amelyek a gyökereinkből táplálkoznak, de egyben szárnyakat is adnak, hogy szabadságot, lehetőséget teremtsünk a modern XXI. századi ember számára.
A Hajnali Hold a folklór nyelvezetéből inspirálódva szól a meghatározó női princípiumokról, a női lélekről, az ösztönök szintjéről, erről a sokszor titkos és érzéki világról. Alkalmat ad arra is, hogy a hold szemszögéből vizsgálva említést tegyen a napról, a férfi princípiumról.
Vajon kik azok a fiatal nők és férfiak, akiket a Magyar Állami Népi Együttes Idesereglik, ami tovatűnt – Óda az énekes madárhoz előadásán a színpadon láthatunk? Honnan jöttek, hová tartanak, miért visel közülük néhány hátizsákot?
A Kincses Felvidék című műsorával a Magyar Állami Népi Együttes a magyarországi hivatásos együttesek között először foglalja össze a Felvidék etnikailag sokszínű tánc- és zenekultúráját.
A Magyar Állami Népi Együttes Kivirágzott keresztfája című műsora a húsvét ünnepéhez illeszkedő táncjátéka.
A Kolozsvári Magyar Napok tizedik évfordulójára készült műsor, egy képzeletbeli Kolozsvári piacnak a hangulatát varázsolja a színpadra – nem teljességre törekedve, de történeti távlatokat is nyitva az emlékezet horizontján – természetesen nem drámában, hanem a néptánc és a népzene költői nyelvét használva.
A Magyar Állami Népi Együttes előadása egy antológiaszerű válogatás, korokon és határokon átívelő utazás, amelynek során körbejárja, körbetáncolja a Kárpát-medencét.
A Magyar Állami Népi Együttes műsorához Bartók és Kodály után ismét a magyar zeneművészetből, ezúttal Liszt Ferenc munkásságából merít ihletet. A zene, a tánc, az énekhang uralta koncertteremben a mozaikok egységbe, nagy ívű tablóvá rendeződnek, hogy ezáltal a múlt megelevenedjen, és jelenünk a gyökereire találjon.
Nem csak térbeli utazás ez, hanem az időben is barangolunk, hiszen népzenénk régi ázsiai gyökerei ugyanúgy megszólalnak, mint azon muzsikák, melyek több világhírű magyar zeneszerzőt is inspiráltak. Európa ezeréves történeti zenéjének és táncának lenyomata ez.
A Megidézett Kárpátalja című előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be egy antológia keretében a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, Kárpátalján élő népek: magyarok, ukránok, ruszinok, románok, cigányok, zsidók, sokszínű és gazdag tradicionális kultúráját.
A Magyar Állami Népi Együttes alkotóinak régi álma valósult meg, amikor Nikola Parov friss hangzású, dinamikus, ősi motívumokat görgető populáris zenéjével találkoztak.
A szarvas az egyetemes kultúrtörténet ősi szimbóluma, elhullatott és újranövelt agancsa maga az örök újrateremtés. Az aranyösvény kapujában áll, és arra szólít fel, hogy kövessük őt saját szellemi világunkba. Ő a démon, a sámán, a varázsló, a tündér vagy a halottak királya, aki képes egy más világba, az új világba hívni a rá vadászót.
A Magyar Állami Népi Együttes produkciójában, melyhez a kodályi életmű szolgál hivatkozási alapul, a korábban színpadra állított műsorokhoz hasonlóan a hagyomány radikális elevenséggel jelenik meg, jelenkorunk kortárs megnyilvánulásaival szimbiózisban.
A Magyar Állami Népi Együttes Ünnep című műsorában a Kárpát-medencében élő magyarság különleges tradicionális kultúrája elevenedik meg, az előadás alkotóinak sajátos, mai, színházi világlátásán keresztül.
A Magyar Állami Népi Együttes Verbunkos című előadásában a magyar romantika korszakának nemzeti megújulási mozgalmát idézi fel a zene és tánc vonatkozásában.
