Az előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek: magyarok, szerbek, horvátok, ruszinok, szlovákok, románok, cigányok sokszínű tradicionális kultúráját. A Délvidék változatos tánc- és zenei hagyományokkal rendelkezik, és magában hordozza a közép-európai és a balkáni kultúra sajátos jegyeit, melyek ezen a területen különlegesen hatottak egymásra.
Az előadás fontos dramaturgiai motívuma a víz: a Tisza, a Dráva, a Száva, a Maros, a Mura - megannyi buzgó, patak és folyó ömlik egy irányba, hogy végül a Dunában váljék eggyé. A víz gazdag szimbolikája - az élet forrása, a megtisztulás eszköze és az újjászületés eleme - minden kultúrának sajátja. E tartalmi gazdagság segítségével jutunk el - változó idősíkokon keresztül - az előadásban egy-egy tájegység sajátos tánc- és zenekultúrájának bemutatásáig. A színpadkép segíti az állandóan változó képek egymás utáni megjelenítését - mindezt animációval, vetítéssel, árnyjátékkal kiegészítve. A látványnak nagyon fontos részei az eredeti viseletek, melyek az adott népcsoportok tájjellegű különbségeit hivatottak megjeleníteni.
A program az Emberi Erőforrások Fejlesztési Operatív Program keretén belül meghirdetett „Hálózatépítés az élő néphagyományért - közösségfejlesztés és tudásbővítés megvalósítása a civil társadalom bevonásával a határon átnyúló kulturális kapcsolatok erősítésén keresztül” című projekt kertében valósul meg.