XX­XIV. Or­szá­gos Fa­ra­gó­pá­lyá­zat on­line ka­ta­ló­gu­sa

Előszó a katalógushoz

A népművészetből inspirálódó tárgyalkotó mozgalom erejét jól mutatja, hogy a 68 éve indított pályázati forma folyamatosan képes minőségi, újonnan készült alkotásokkal megtölteni többtermes kiállítótereket. Ez csak úgy lehetséges, hogy az alkotókedv és az alkotóerő töretlenül jelen van. A népművészet kutatása – legyen szó történeti vizsgálatról vagy földrajzi elterjedésről – különösen fontos a Kárpát-medencében. Míg Európa más részein az elmúlt 170-200 év társadalmi, gazdasági és politikai változásai átalakították a hagyományos kultúrát, addig nálunk ezek a folyamatok részben konzerválták, részben újraélesztették az itt élő népek, kisebbségi közösségek szellemi örökségét, klasszikus angol kifejezéssel élve: folklórját. 

21. század eleji „kortárs népművészet” 

A magyar népművészet az elmúlt évtizedekben is szüntelenül formálódott, átalakult. A folyamatot az alkotói indíttatás, a társadalmi környezet, az igények és a műbírálat alakítja, mindig az adott kor követelményeihez igazodva. A 21. század elejének „kortárs népművészete” már nem lehet azonos az egy-másfél évszázaddal ezelőttivel, de az 50-70 évvel korábbival sem, hiszen megváltozott az életmód, az ízlés és a szükségletek. A készítők és a felhasználók is mások, mint régen. A „kortárs népművészet” a nemzeti kultúra nélkülözhetetlen része, művészeti anyanyelvünk, kulturális örökségünk alapköve és identitásunk erősítője. Megőrzése, támogatása közös feladatunk!

Pályázati rendszer

A pályázati rendszer kialakítására az 1950-es években, a Népművészeti Intézet indítványa nyomán, országos népművészeti szakági pályázatok formájában került sor. A legkorábbi ilyen kezdeményezés az először 1957-ben, id. Kapoli Antal halálát követően megrendezett Országos Faragópályázat, mely Balatonlellén indult el. Id. Kapoli Antal munkássága összekötő kapocsként szolgál a hagyományos és az újonnan formálódó tárgyalkotó mozgalmak szövevényes rendszerében.

A 2025-ös kiállítás

A XXXIV. Kapoli Faragópályázatot 2025-ben Kaposváron rendezzük meg, abban a vármegyében, ahol a Kapoli család egykor tevékenykedett. Az idei pályázatra 43 alkotó jelentkezett, összesen 177 pályamunkával. A részvétel feltétele volt egy szöveges háttéranyag beküldése is, amelyekből részletek a kiállításon is olvashatók. A kiállításra beválogatott pályamunkák méltó módon tükrözik a nagy elődök művészeti örökségét.

A 2025-ös pályázat zsűrijének tagjai

Bereczky Csaba Kálmán, a Népművészet Mestere
Gosztonyi Zoltán, a Népművészet Mestere
Mónus Béla, a Népművészet Mestere
Szabó Zoltán etnográfus
Széll János etnográfus, szakoktató

 

Ti­ze­dik al­ka­lom­mal ad­ták át a Hal­mos Bé­la-dí­ja­kat

A nemzeti összetartozás napján, Halmos Béla születésnapján tizedik alkalommal adták át a Hagyományok Háza színháztermében a róla elnevezett vándordíjat és emlékérmet. Az idei évben a Halmos Béla-díjat Pusko Márton hegedűs nyerte el, míg a Halmos Béla emlékérmet Szűcs Sándor népzenész, közösségszervező vehette át. A rendezvény a Hagyományok Háza, a Hagyományok Háza Baráti Köre és a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában működő Halmos Béla Programiroda közös szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

Tán­co­sa­ink is­mét Er­dély­ben

A Magyar Állami Népi Együttes június 21-én Erdélybe indul. A négynapos előadássorozat Marosvásárhelyen kezdődik, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen folytatódik, és az utolsó állomása Nagyvárad. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!