XX­XIV. Or­szá­gos Fa­ra­gó­pá­lyá­zat on­line ka­ta­ló­gu­sa

Előszó a katalógushoz

A népművészetből inspirálódó tárgyalkotó mozgalom erejét jól mutatja, hogy a 68 éve indított pályázati forma folyamatosan képes minőségi, újonnan készült alkotásokkal megtölteni többtermes kiállítótereket. Ez csak úgy lehetséges, hogy az alkotókedv és az alkotóerő töretlenül jelen van. A népművészet kutatása – legyen szó történeti vizsgálatról vagy földrajzi elterjedésről – különösen fontos a Kárpát-medencében. Míg Európa más részein az elmúlt 170-200 év társadalmi, gazdasági és politikai változásai átalakították a hagyományos kultúrát, addig nálunk ezek a folyamatok részben konzerválták, részben újraélesztették az itt élő népek, kisebbségi közösségek szellemi örökségét, klasszikus angol kifejezéssel élve: folklórját. 

21. század eleji „kortárs népművészet” 

A magyar népművészet az elmúlt évtizedekben is szüntelenül formálódott, átalakult. A folyamatot az alkotói indíttatás, a társadalmi környezet, az igények és a műbírálat alakítja, mindig az adott kor követelményeihez igazodva. A 21. század elejének „kortárs népművészete” már nem lehet azonos az egy-másfél évszázaddal ezelőttivel, de az 50-70 évvel korábbival sem, hiszen megváltozott az életmód, az ízlés és a szükségletek. A készítők és a felhasználók is mások, mint régen. A „kortárs népművészet” a nemzeti kultúra nélkülözhetetlen része, művészeti anyanyelvünk, kulturális örökségünk alapköve és identitásunk erősítője. Megőrzése, támogatása közös feladatunk!

Pályázati rendszer

A pályázati rendszer kialakítására az 1950-es években, a Népművészeti Intézet indítványa nyomán, országos népművészeti szakági pályázatok formájában került sor. A legkorábbi ilyen kezdeményezés az először 1957-ben, id. Kapoli Antal halálát követően megrendezett Országos Faragópályázat, mely Balatonlellén indult el. Id. Kapoli Antal munkássága összekötő kapocsként szolgál a hagyományos és az újonnan formálódó tárgyalkotó mozgalmak szövevényes rendszerében.

A 2025-ös kiállítás

A XXXIV. Kapoli Faragópályázatot 2025-ben Kaposváron rendezzük meg, abban a vármegyében, ahol a Kapoli család egykor tevékenykedett. Az idei pályázatra 43 alkotó jelentkezett, összesen 177 pályamunkával. A részvétel feltétele volt egy szöveges háttéranyag beküldése is, amelyekből részletek a kiállításon is olvashatók. A kiállításra beválogatott pályamunkák méltó módon tükrözik a nagy elődök művészeti örökségét.

A 2025-ös pályázat zsűrijének tagjai

Bereczky Csaba Kálmán, a Népművészet Mestere
Gosztonyi Zoltán, a Népművészet Mestere
Mónus Béla, a Népművészet Mestere
Szabó Zoltán etnográfus
Széll János etnográfus, szakoktató

 

Föld­től az égig

Különleges gálaesttel ünnepli fennállásának 75. évfordulóját a Magyar Állami Népi Együttes: október 28-án a Földtől az égig című produkcióval lép az Erkel Színház közönsége elé.

A ma­gyar kéz­mű­ves­ség leg­ja­va a Nép­raj­zi Mú­ze­um­ban

A magyar népi kézművesség legjelentősebb, ötévente megrendezett seregszemléje, az Élő Népművészet – XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás 2026. október 29-étől látogatható a Néprajzi Múzeumban 2027. április 11-ig. A kiállítás három intézmény együttműködésében valósul meg: a szakmai koordinációt a Hagyományok Háza végzi, a pályázat a Népművészeti Egyesületek Szövetségével szoros együttműködésben zajlott, az országos tárlatnak pedig a Néprajzi Múzeum ad otthont.

A tárlat a hagyományos kézműves kultúra gazdagságát, a mesterségbeli tudás továbbélését és a kortárs alkotói gondolkodás sokszínűségét mutatja be. Az országos pályázatra egyéni alkotók és közösségek mintegy hatezer munkával jelentkeztek, amelyekből a tavaszi és nyári időszakban nyolc régiós kiállításon láthatott válogatást a közönség. A Néprajzi Múzeumban ezeknek a legkiemelkedőbb alkotásaiból összeállított reprezentatív válogatás kap helyet, amely nemcsak a tárgyakat mutatja be, hanem alkotóikat, a mögöttük álló közösségeket és az általuk továbbörökített tudást is középpontba állítja.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!