A visai Kőris alatt...
A Belső-Mezőség gazdag páros és férfitánc hagyományáról ismert Visa táncos és énekes egyéniségei mesélnek régi bálokról, szokásokról, táncalkalmakról, és mutatják...
A Belső-Mezőség gazdag páros és férfitánc hagyományáról ismert Visa táncos és énekes egyéniségei mesélnek régi bálokról, szokásokról, táncalkalmakról, és mutatják...
A Magyar Állami Népi Együttes új bemutatójához Bartók és Kodály után ismét a magyar zeneművészetből, ezúttal Liszt Ferenc munkásságából merít...
A Magyar Állami Népi Együttes új bemutatójához Bartók és Kodály után ismét a magyar zeneművészetből, ezúttal Liszt Ferenc munkásságából merít...
A Magyar Állami Népi Együttes műsorához Bartók és Kodály után ismét a magyar zeneművészetből, ezúttal Liszt Ferenc munkásságából merít ihletet. A zene, a tánc, az énekhang uralta koncertteremben a mozaikok egységbe, nagy ívű tablóvá rendeződnek, hogy ezáltal a múlt megelevenedjen, és jelenünk a gyökereire találjon.
A Magyar Táncművészek Szövetségének ünnepi gálaműsora
A Magyar Táncművészek Szövetsége 2018-ban ünnepli fennállásának 70. évfordulóját a felújított Hagyományok Háza tereiben.
„Lenyűgöző néptáncszínház gyerekektől, gyerekekről, (de nem csak) gyerekeknek!"
Válogatás a XXVIII. Zalai Kamaratánc Fesztivál díjazott táncszínházi koreográfiáiból
A produkció a Nap kultuszát, életünkben betöltött szerepét, égi útjának és az emberi élet menetének, fordulópontjainak kapcsolatát a művészet sajátos...
Válogatás a XXVIII. Zalai Kamaratánc Fesztivál díjazott autentikus néptánc koreográfiáiból
A Magyar Állami Népi Együttes Verbunkos című előadásában a magyar romantika korszakának nemzeti megújulási mozgalmát idézi fel a zene és tánc vonatkozásában.
A szarvas az egyetemes kultúrtörténet ősi szimbóluma, elhullatott és újranövelt agancsa maga az örök újrateremtés. Az aranyösvény kapujában áll, és arra szólít fel, hogy kövessük őt saját szellemi világunkba. Ő a démon, a sámán, a varázsló, a tündér vagy a halottak királya, aki képes egy más világba, az új világba hívni a rá vadászót.
A Magyar Állami Népi Együttes alkotóinak régi álma valósult meg, amikor Nikola Parov friss hangzású, dinamikus, ősi motívumokat görgető populáris zenéjével találkoztak.
A Megidézett Kárpátalja című előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be egy antológia keretében a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, Kárpátalján élő népek: magyarok, ukránok, ruszinok, románok, cigányok, zsidók, sokszínű és gazdag tradicionális kultúráját.
A Kincses Felvidék című műsorával a Magyar Állami Népi Együttes a magyarországi hivatásos együttesek között először foglalja össze a Felvidék etnikailag sokszínű tánc- és zenekultúráját.
A Hajnali Hold a folklór nyelvezetéből inspirálódva szól a meghatározó női princípiumokról, a női lélekről, az ösztönök szintjéről, erről a sokszor titkos és érzéki világról. Alkalmat ad arra is, hogy a hold szemszögéből vizsgálva említést tegyen a napról, a férfi princípiumról.
Az Édeskeserű előadás - címéből adódóan - az ellentétes erők örök egymásnak feszülésére épülő, az alkotók egyéni látásmódját tükröző táncköltemény, mely rapszodikusan ellenpontoz komikumot tragikummal, örömöt bánattal, életet halállal.
Az örök Kalotaszeg című előadás egy bánffyhunyadi zenész család, a Vargák "Csipások" zenéje kapcsán foglalja össze Kalotaszeg tipikus román, magyar, cigány népzenéjét, táncait.
A Magyar Állami Népi Együttes produkciójában, melyhez a kodályi életmű szolgál hivatkozási alapul, a korábban színpadra állított műsorokhoz hasonlóan a hagyomány radikális elevenséggel jelenik meg, jelenkorunk kortárs megnyilvánulásaival szimbiózisban.