Uta­zók

Tervezni, elindulni, úton lenni, célba érni, megtapasztalni, újragondolni és elindulni újra, utazni. Utazni országon belül, ahogy a Dunaújvárosi Alkotóműhely tagjai tették hétről hétre az ország különböző pontjaiból útra kelve, hogy megérkezzenek a próbák, az alkotás helyszínére. Ahogy tették a nézők, a szakma az előadásokra zarándokolva, ahogy elterjedt a nyolcvanas években ennek a fiatal alkotóműhelynek a híre. Aztán utazott maga a műhely is, Dunaújvárosról Budapestre került, bár nevet változtatott, az alkotóműhely még pár évig maradt, a koreográfiák pedig bejárták az országot. A műhelyt alkotó négy barát később más-más útra tért, ketten pedig azóta az örök színpadra utaztak el.

Az est második felének alkotója sem köthető egy konkrét helyhez, ő is utazott sokat egy másik országon belül, Erdélyben, hogy tapasztalatokat és táncot gyűjtsön, tanítson, később pedig alkosson különböző együtteseknél, műhelyeknél. És aztán utazott országok között Erdélyről Magyarországra és újra oda és vissza. Utazott együttestől együttesig, Sepsiszentgyörgytől Budapestig, Székelyudvarhelytől Őrkőig.

Utazni gondolatban, tervezni, célokat kitűzni és a színpadon megformálni. Talán ez köti össze leginkább a két félidő alkotóit. A gondolati út, az alkotás útja. Az örökös és nyughatatlan tervezés és elindulás. A cél, hogy táncba formálják az ősi rítusokat, az örök emberi kapcsolatokat, a zenei utazásokat.

Az est maga is egy időutazás, az első félidői művei a rendszerváltás izgalmas, forrongó időszakának lenyomatai, a második félidőben pedig útra kelünk Kőrősi Csoma Sándorral és Erőss Zsolt hegymászóval, felidézzük Liszt, Bartók és Kodály szellemi utazásait. De mindvégig újra és újra visszaérkezünk a ma aktuális kérdéseihez.

Hát így utaztak, utaznak a Fókuszban a koreográfusok májusi estjének alkotói. (Szögi Csaba koreográfus, az est szerkesztője)

 

KET

 

Janghy B. Zita, avagy a dunaújvárosi négyek

„Valamikor az országos néptáncfesztiválokon tűntek fel egymástól függetlenül ifjú, huszonegynéhány esztendős alkotók, akik – noha nem voltak a hatvanas évek újító szemléletű koreográfusainak közvetlen tanítványai, szinte a hályogkovács merészségével és biztonságával műveikben megdöbbentő új színeket, formákat, asszociációkra késztető gondolatfüzéreket állítottak színpadra. Akkoriban a néptáncmozgalom résztvevőinek túlnyomó többsége az autentika bűvöletében élt, s bizony meghökkenve szemlélték sokan, hogy ezek a fiatalok: (a névsor szigorúan alfabetikus!) Bognár József, Énekes István, Janek József, Szögi Csaba a magyar néptáncdialektusok teljes ismeretével felfegyverkezve milyen egyéni módon mondanak véleményt mikro- és makrovilágunkról, mennyire pőrére vetkeztetik lelküket műveikben. A fiatal táncalkotók a dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes műhelyébe tömörültek, s egy sajátos, izgalmas szellemi-alkotói közösséget szerveztek néhány évig a mesterségesen teremtett és egységesnek semmiképpen nem nevezhető paraszti-munkás-polgárkultúrhagyománnyal sem rendelkező dunamenti városban. Hóban-fagyban, vagy rekkenő hőségben bizony az ország minden részéből sereglettünk össze egy-egy táncszínházi bemutatóra, amelyről már szinte eleve tudtuk, hogy esztétikai-szellemi kalandban lesz részünk. A dunaújvárosi alkotók köre a nyolcvanas évek közepére egyre gyarapodott, s mire elérkezett a változás-váltás ideje, megalakult a Közép-Európa Táncszínház alkotóközössége.” (Kővágó Zsuzsa: Miért szeretem ŐKET? 1991.)

 

Közreműködők:

Közép-Európa Táncszínház

Magyar Állami Népi Együttes

 

Orza Calin

Szakmai tevékenységét 1990-ben, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttesben kezdte. Táncos előadói munkája mellett, néptáncot és népzenét gyűjt, táncot oktat, néptánctábort alapít.

Megszerzett tapasztalatait hamarosan színpadra viszi, kezdetben rövidebb koreográfiákat majd egész estés műsorokat, tematikus előadásokat készít.

A budapesti Táncművészeti Főiskola Koreográfusképző szakára nyert felvételét követően a Honvéd Táncszínházban, a Magyar Állami Népi Együttesben, a Duna Művész Együttesnél tanít, koreografál. Ezzel párhuzamosan számos erdélyi hivatásos társulattól és színháztól kap felkérést.

Főbb témái az archaikus népszokások férfiavató rítusainak feldolgozásától (Bakkhosz testamentuma, Hajsza), a magyarság eredetmítoszait (Égbenyúló fa, Szarvas-rege, Turul, Regösök, Szarvasének) és a történelmi hősöket és világutazókat megidéző alkotásokon át (István a király, Gábor Áron, Üveghegy ösvénye), a klasszikus zene kiemelkedő opusainak (Bach, Vivaldi, Liszt, Ravel, Sztravinszkij, Kodály, Bartók) koreográfiai megformálásáig terjednek. Koreográfiáit a mozdulatok szürreális, sokrétű jelképekkel dúsított költőisége, a folklórból merített, de azt sajátos nyelvezetté ötvözött, sohasem öncélú használata jellemzi.

Az elmúlt évtizedek termése az a közel félszáz előadás, aminek rendezője, koreográfusa vagy társalkotója, művészeti tanácsadója volt, eddigi munkásságát EMKE-, Magyar Ezüst Érdemkereszt- és Imre Zoltán- Díjakkal ismerték el.

 

Közreműködők:

Duna Művészegyüttes

Magyar Állami Népi Együttes

Udvarhely Néptáncműhely

 

A műsor szerkesztője: Szögi Csaba

 

Az előadás után lehetőséget nyújtunk az alkotókkal való beszélgetésre.

A beszélgetés moderátora: Nemes Szilvia

 


A Fókuszban a koreográfusok sorozat korábbi előadásai


 

Jegyárak: 1800 Ft, 2300 Ft, 2800 Ft

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!