10:00-10:30: Bács Annamária - Bővült strófás dallamok
Előadásom elején tisztázásra kerül a bővült strófa definíciója, bemutatásra kerülnek a különböző elnevezéseitk Ezek után a bővült strófás dallamok kutatástörténetét kerül bemutatásra, amelyben meg fog jelenni többek között Kodály Zoltán, Bartók Béla, Lajtha László, Pávai István, Paksa Katalin egy-egy kutatása. Időrendi sorrendben el fogjuk helyezni a bővült strófás dallamok első említését, dallamrendekben való megjelenését, előfordulását
10:40-11:10: Solymosi Vince - "Csenki Imre orosz hadifogságban készített lejegyzései"
A II. világháború végére a testvérpár orosz hadifogságba került, amit sajnálatos módon csak az idősebbik testvér, Imre élt túl. Megdöbbentő módon a hadifogság ideje alatt Csenki Imre az egyik gyűjtőfüzetébe jegyzett le dallamokat, amiket a többi fogolytól tudott kikérdezni. A füzet jelenleg a Néprajzi Múzeum gyűjteményében van, vizsgálatára, kiadására még nem került sor. Feltehetően a sok ruszin és tatár eredetű dallam mellett sok más nép dallamai is papírra kerülhettek a rendhagyó gyűjtés alatt.
11:20-11:50: Szanyi Bettina - Párhuzamok Sopron megye és Szentegyházasfalu virrasztó énekes
A virrasztóének-hagyomány a házban történő ravatalozás hatósági eltörlése miatt a legtöbb helyen kihalófélben volt, azonban Szentegyházán a mai napig él. Lajtha László Sopronmegyei virrasztóénekek c. gyűjteményében számos dallam megtalálható, amelyek a szentegyházi repertoárban is jelen vannak. Ezek között erős párhuzamok lelhetők fel, melyeknek érdekessége, hogy a két táj igencsak messze található egymástól, mégis mind dallamban mind szövegben rengeteg az egyezés. Ezeknek néhány példáját fogom bemutatni majd az előadásom során.
14:00-14:30: Szepesi Lilla - A cigány népzene magyarországi kutatástörténete: A cigány kultúra elismerésének fontossága
A manapság egyre népszerűbbé váló cigányzene hagyományban való megjelenése, illetve annak kutatástörténete
14:40-15:10: Friderikuszné Teszáry Borbála - A szaffikus versforma megjelenése a magyar népzenében
Az előadás a klasszikus verselésből ismert, heteroszillabikus szaffikus versformával összefüggésbe hozható dallamok megjelenését vizsgálja a magyar népzenében irodalomtörténeti és a népzenénk strófikus dallamaiban való megjelenését ismerteti, különös figyelmet szentelve az e formát használó betlehemes és párosító dallamoknak, valamint a Rákóczi-dallamcsaládnak.
15:20-15:50: Máté Miklós - A bihari Sárrét zenei anyagának vizsgálata - Báránd zenei életén keresztül
Témája Bencze Lászlóné Dr. Mező Judit népzenekutató – Sárrét egyik fő gyűjtőjének - kiadványai, művei, kutatási eredményeinek összehasonlítása. Ezeken keresztül az Alföld és ezen belül a Sárrét népzenei világának részletes és átfogó bemutatása, elemzése, illetve Báránd szellemi, zenei értékeinek bemutatása.