Csí­ki Ló­ránt me­sél: Vi­téz Pé­ter

A Vitéz Péter tipológiai besorolása az AaTh 708 (Magzatával kitett anya) + AaTh 315 (Hűtlen anya vagy nővér)+ AaTh 300 (Sárkányölő).  

A hűtlen anya, vagy testvér, aki szeretőjéért feláldozza fiát, illetve testvérét, és akár  többször is megpróbálja elpusztítani, majd megbűnhődik, Európa-szerte ismert népmesei téma.  A típus rendszerint önállóan fordul elő, de néha az AaTh 301 (A túlvilágra vitt három királykisasszony megszabadítása) típussal keveredik, vagy mint Lóránt meséjében is, a AaTh 300 (Sárkányölő ) és az AaTh 321 (A vak öregek)  típusból és más tájegységben gyűjtött variánsból is érezhető a mesei epizódok motívumok beszűrődése.

Csíki Lóránt tündérmeséjének forrása egy sokáig kéziratban hányódó, XIX. század végi székely népköltési gyűjtemény, Kolumbán Samu udvarhelyszéki tanító gyűjtéspályázati anyaga, melyet itt publikáltak: A kecskés ember. Udvarhelyszéki népmesék. Kriterion, Bukarest, 1972. (a Vitéz Péter:  68-74.)

Aki ezt a szövevényes és emberi, családi tragédiákat sűrítő mesét más változatokban is szeretné megismerni, annak ajánljuk a forrásszöveg elolvasásán kívül a Zsíros-bujdos Balázs című, szintén a XIX század végén gyűjtött palóc variánst is (Lóránt meséjének egyes elemei is ebből kerültek bele a FolkStúdió adásában elmondott mesébe): Istvánffy Gyula: Palóc népköltési gyűjtemény. A Miskolci Hermann Ottó Múzeum kiadványai II. Születésének századik évfordulója alkalmából sajtó alá rendezte. Bodgál Ferenc.Miskolc, 1965. 195-201.

A cigány népmesekincsben kifejezetten kedvelt ez a mesei motívum. A Benedek Katalin által összeállított Cigány mesemondók repertoárjának bibliográfiája (Magyar Népmesekatalógus 10/I.  MTA Néprajzkutató Intézet, Bp, 2001.  harmincöt (!) variánst nevez meg.