4. nap - Mes­ter­sé­gek Ün­ne­pe

Fabatka porta népi játszótér
🕒10:00–19:00    

_{A Fabatka Porta népi játszótér egy kis családi vállalkozás, ahol a játékok formavilágát megálmodó pár célja a kezdetekben az volt, hogy saját gyermekeik érdeklődését felkeltse a természetes anyagok, a magyar népi motívumok és hagyományok iránt. Az újabb és újabb ötletek, elkészült eszközök és lelkesítő visszajelzések hatására az évek alatt egy egész kis játszóudvar kerekedett a kezük alatt, amelynek fő ékessége a tulipántos, faragott fa körhinta. A játékokra tekintve egyértelművé válik, hogy kedvenc viráguk a tulipán, és sok régi használati tárgy kezd új életet általuk, például a hokedliből lett malomasztal vagy az egyensúlyjátékká alakított piaci karos mérleg. Szeretettel várnak minden kicsit és nagyot, aki szívesen próbára tenné ügyességét portájukon. Egy fabatkát megér!}

Németh Bea nemezkészítő mesterségbemutatója
🕒10:00–19:00

_{Németh Bea, a Hagyományok Háza nemezkészítő szakoktatójának mesterségbemutatója, valamint játszóház és közösségi alkotás a Hagyományok Háza jelenlegi és egykori hallgatóinak közreműködésével.}

Guliba Társulat: Csípd meg, fogd meg, eredj utána! – mesés, táncos műsor György vitézről és a kecskéjét kereső pásztorról 
🕒11:00–12:00    

_{Két néptáncos, néptáncpedagógus, barát feltett magának egy nagyon fontos kérdést, majd ennek megválaszolása után gondoltak egyet, és megalapították a Guliba Társulatot. Ez a kérdés a következő volt: „Mit kívánunk gyermekeinknek?” A választ pedig ily módon fogalmazták meg: „Saját tánc-, ének- és szokáshagyományaink élményszerű megismerését és megélését egy olyan úton, melynek három alappillére a játék, a mese és a humor. Mindez kulcs a gyermeki lélekhez.” Fontosnak tartják, hogy a gyerekek ne csak nézőként legyenek jelen előadásaikon, hanem aktív szereplőként is részesei lehessenek az élménynek. Többéves, gyerekekkel eltöltött pedagógiai munkájuk során talán az alábbi gondolat vált a legfontosabbá: „Mi leguggolunk hozzájuk játszani, és így tudunk igazán felemelkedni az ő kis világukhoz.”}

„Játéktól a mesterségig”
🕒13:00–14:00 

_{Beszélgetés a mesterségről Németh Beával, a Hagyományok Háza nemezkészítő szakoktatójával és két, idén végzett hallgatójával 
Ebben az idősávban vasárnap, hétfőn és kedden egy-egy mesterség művelőivel találkozhatnak az érdeklődők: olyan mesterekkel és fiatal tanítványaikkal, frissen végzett alkotókkal, akiknek neve a Hagyományok Háza kézművesprogramjait és oktatási tevékenységét fémjelzi. Kedden a nemezelés lesz fókuszban, így Németh Bea nemezkészítő vezetésével sok minden kiderül a mesterség múltjáról, jelenlegi állapotáról. A személyes hangvételű beszélgetés során megtudhatjuk, mi volt az a meghatározó élmény, ami a mestert és diákjait szakmájukhoz vezette, melyek voltak azok a főbb állomások, melyeket a mesterség elsajátítása során jártak be, mit tartanak szakmájuk legnagyobb kihívásának és örömének, hogyan látják mesterségük jövőjét, milyen tapasztalatok formálták alkotói életútjukat.}

Élőszavas mesemondás
🕒14:00–14:15    

_{Élőszavas mesemondás Dósa Annamáriával, a Meseszó Egyesület mesemondójával.}

Fabók Mancsi: A Halhatatlanság országa – bábelőadás
🕒15:00–16:00     

_{Gazdag népmesekincsünk minden darabja szimbolikusan az emberi élet valós céljait, küzdelmes feladatait és az odáig vezető út nehézségeit tárja elénk. Mesénk főhősét az emberiség örök misztériuma hajtja: létezik-e az Örökélet és a Halhatatlanság Országa? Királyfink hosszú utat követően, csodatevők segítségével célba ér, mégsem tudja sokáig élvezni az időtlenséget: erős honvágya miatt visszatér, hogy meglátogassa apját, anyját. Ám míg ő a Halhatatlanság országában néhány napot töltött, addig a földön több ezer esztendő szaladt el. Ezért szüleit sem láthatja viszont, s az elárvult királyfira ekkor rátalál még az öreg Halál is. Végül a Halhatatlanság országának királynője és a Halál küzd meg egymással a királyfiért…
Bábelőadásunk megtekintését szigorúan nagykorú felügyelete mellett ajánljuk!}

Aprók tánca, ölbéli játékok, tánctanítás kicsiknek és nagyobbaknak Körtvélyesi Annával; muzsikál: Lipták Péter és Bese Botond
🕒16:15–17:15 

_{Az ebben az órában hozzánk csatlakozók a tanév során péntek délutánonként zajló programunkból kapnak ízelítőt kiváló foglalkozásvezetőink és zenészeink közreműködésével. A családi program keretében a legfiatalabbak is igényes és hiteles tolmácsolásban ismerkedhetnek meg a hagyományok széles körével, és nem passzív befogadóként, hanem tevékenyen vehetnek részt az élő zenés gyerektáncházban. Célunk elsősorban a tánc örömének fölfedezése, a táncos mozgáskincs alapjainak megtanítása, gazdag játékrepertoár kialakítása, az együttjátszás kulturált formájának megteremtése. A szórakozás, a szabadidő tartalmas eltöltése és az ismeretterjesztés így egymás egyenrangú kiegészítőjeként, az adott életkornak megfelelően, tevékenységbe ágyazva, élvezetes módon jelenik meg.}

Élőszavas mesemondás
🕒17:15–17:30 

_{Élőszavas mesemondás Dósa Annamáriával, a Meseszó Egyesület mesemondójával.}

A Korinda Zenekar népzenei koncertje énektanítással és hangszerbemutatóval
🕒17:30–19:00     

_{A Korinda Zenekar a magyar nyelvterület keleti végein élő népcsoportok hagyományos népzenéjének hiteles tolmácsolását tűzte ki céljául. Alapítói a szegedi népzenei életben a Mentés Másként Együttes tagjaitól, valamint Hodorog András moldvai furulyásmestertől sajátították el zenei tudásuk alapjait, ami meghatározó szerepet játszott a Korinda egyéni hangzásvilágának megteremtésében. Az eredeti felvételekről és az adatközlőktől személyesen megtanult muzsika megszólaltatásában az egyszerűségre, letisztultságra törekednek, ugyanakkor állandóan keresik a saját értelmezések és az egyedi előadásmódok lehetőségeit is. A szegedi gyökerek mellett a zenekar többségének zenei életútjában fontos állomás a Zeneakadémia Népzene Tanszéke, ahol a táncházmozgalom emblematikus alakjaitól tanulhattak, és értékes szakmai tudással gazdagodhattak. Bár a zenekar számára a moldvai csángó népzene jelenti a fő irányvonalat, Gyimes, Barcaság, Székelyföld, valamint Bukovina magyar és román vonatkozású népzenéje is repertoárjuk részét képezi. Rendszeresen járnak gyűjteni Moldvába és Erdélybe, mivel fontosnak tartják a még élő idős zenészekkel való személyes kapcsolat kialakítását és ápolását.}