A ha­gyo­má­nyos ju­há­szat men­tál­hi­gi­é­nés vo­nat­ko­zá­sai

Béres Sándor előadása
Előadás-sorozat a népi gyógyászatról

Korunkban általános elképzelés, hogy az embernek közelebb, „visszább” kell lépnie a természethez. Ennek egyik eszköze a természetközeli hagyományos életformák gyakorlása. Magyarországon a juhászélet olyan pozitív képzetekkel társított tevékenység, ami alkalmas lehet a vágyott természetkapcsolat és ezáltal egy testileg és lelkileg „egészebb” életre. A népi gyógyászat egyik alapvetése, hogy az ember a civilizációs ártalmaktól mentes közegben sok betegséget el sem kap, illetve keze ügyébe esnek a népi gyógymódok alapanyagai. Így a juhászélet olyan életmód terápiaként is felfogható, ami preventíven megelőzi számos testi-lelki betegség kialakulását. Ugyanakkor képes már meglévő betegségek, civilizációs ártalmak orvoslására. A juhászkodás elviekben egyesíti a civilizációs stressz, vagy éppen a mozgásszegény életmód okozta zavarok elleni legjobb gyakorlatokat. Állatasszisztált terápiát nyújthat olyan, sokszor beilleszkedési és pszichés zavarokkal rendelkezők számára, akik amúgy gyógyszeres vagy éppen intézeti kezelésekre szorulnának. Az „agrárterápia” emellett nem idegen a világ büntetés-végrehajtási reintegráló rendszereitől, valamint a postwar szindrómás veteránok társadalomba való visszaillesztését segítő megoldásoktól.

Molnár Ábel

Fotó: Molnár Ábel

 

Előadásában Béres Sándor rámutat, hogy ezeket a szerepeket a juhászat korábban is betöltötte, és számos a társadalomból kiszorult vagy deviánsnak ítélt személy számára adta meg a minőségi élet lehetőségét. Emellett kiemelten foglalkozik azzal, mivel jár a természethez való „közelebb lépés” ebben az esetben egy átlagos magyarországi lakos számára. Milyen árat kell fizetni a „harmóniáért”? Vagyis mik a ma embere számára a juhásszá válás lelki feladatai. És mik azok a járulékos haszonvételek, amit ezzel az „állatasszisztált agroterápiával” nyerhet az, aki ebben keresi a gyógyulást, vagyis a kiteljesedést.

Béres Sándor a Pécsi Tudományegyetemen szerzett etnográfus és történész diplomát. Jelenleg az ELTE etnográfus doktorjelöltje, juhtartó őstermelő, pasztoralpszichológia szakos hallgató a Sárospataki Református Teológiai Akadémián. Tudományos szemlélete a Györffy-iskolához sorolja, ami pártolja a vizsgálat tárgyát képező értékek széleskörű elsajátítását, az „élő dokumentációt” vagyis a hagyományozódás folyamatában való cselekvő részvételt. Ennek szellemében tudományos érdeklődéséhez illően képzett juhászbojtár és távolsági lovas utazó.

 

Korábbi előadások

 

 

További információ:

Legeza Márta

+36 30 731 1327

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!