Ha­lász Csil­la: El­si­ra­tott Er­dély

Heti Válasz

Nem történet, hanem táncköltemény a Magyar Állami Népi Együttes új műsora. Az idegen világba szakadt, kisebbségi létbe kényszerült ember gyötrődéseit bemutató előadás egyben az erdélyi tánc- és zenekultúra összefoglalója.  

FE: Káp­rá­za­to­san édes és ke­se­rű

Helyi Téma

A Magyar Állami Népi Együttes újabb káprázatos táncprodukcióval rukkolt elő május 7-én a Hagyományok Házában. Az Édeskeserű című Erdély-antológiáról Kelemen László, a mű zenei szerkesztője mesélt.

pp: Tánc er­dé­lyi mu­zsi­ká­ra, avagy Édes­ke­se­rű

Várnegyed

A színház formanyelvét segítségül hívva egyedülálló módon értelmezi újra az autentikus erdélyi népzene és néptánc hagyományait az Állami Népi Együttes legújabb előadása. A látványos színpadi elemekben bővelkedő, néha meghökkentően XXI. századi Édeskeserű a modern és a tradicionális összekapcsolásával a népi kultúra vállalásának fontosságára hívja fel a figyelmet.

 

Ma­gyar Ál­la­mi Né­pi Együt­tes: Édes­ke­se­rű

Kaphat-e biztatást az identitásában bizonytalanná váló, a kultúrák zűrzavarában tébláboló ember? Szülőföldünk (múltunk) elhagyása annak elvesztése is egyben? Mindig aktuális, mindenkit megérintő kérdésekre keresi a választ a Magyar Állami Népi Együttes Édeskeserű című előadásában, május 25-én 15 és 19 órától a MOM Kulturális Központban. Jegyek korlátozott számban még elérhetők az előadásokra.

Bővebben

Da­lia Lász­ló: Az édes mel­lett ott van a ke­se­rű

Mix Magazin

A Magyar Állami Népi Együttes ma is exportcikk

A Magyar Állami Népi Együttes hajdan Magyarország egyik exportcikke volt, s itthon is benne voltak a turistacsomagban - évente 70-80 előadást adtak a külföldieknek. A Rábai- és a Timár-korszak után Mihályi Gábor lett a művészeti vezető, s úgy tűnik, az együttes ma sem kevésbé kapós.

„Sze­re­lem, sze­re­lem...”

A Kárpát-medence népdalainál szebben nehezen lehetne mindazt az érzést kifejezni, amit a szerelem által mindannyian megtapasztalhatunk életünk során a felhőtlen boldogságtól a csalódásig, a gyötrő féltékenységtől a beteljesülhetetlen szerelemig, az imádott kedves utáni lélekölő vágyódásig... Zenekari koncertünkben ezúttal az együttes két szólóénekeséé a főszerep, Herczku Ágnes és Hetényi Milán tolmácsolásában hallgathatjuk meg a szerelem legszebb népdalait Sárköztől Kalotaszegig, Gömörtől Gyimesig.

Műsor

Szerelem, szerelem (Somogy)

Mu­zsi­kál­tam én, Ra­dics Fe­renc

Műsor:

1. Offenbach: Orfeusz az alvilágban – Nyitány

2. Énekelt Petőfi versek

3. Klarinét és tárogató szólók

4. Tápiószecsői csárdások

5. Reményi Ede: Repülj, fecském

6. Cimbalom szóló

7. Nino Rota: I Clowns

8. Magyar nóta összeállítás

9. Finálé: szatmári és nyírségi dallamok

Mu­zsi­kál­tam én Pál Ist­ván Sza­lon­na

Egy koncert, melyben egy fiatal muzsikus mutatja be szívének legkedvesebb muzsikáit olyan zenészbarátok társaságában, akikkel összefonódott zenei világa az elmúlt esztendőkben. Természetesen jelen lesznek családjának tagjai, Pál Lajos és Pál Eszter is, hiszen a teljes kép bemutatásához elengedhetetlen a Pál család közös muzsikálása. A koncerten fölcsendülnek a zenekar nemrégiben megjelent lemezéről éppúgy, mint az előző albumról való muzsikák is. A MÁNE két kiváló szólistája, Herczku Ágnes és Hetényi Milán szintén részt vesz a koncerten.

 

Liszt Fe­rencz Pest–Bu­dán

Liszt Ferenc, a XIX. század meghatározó, ünnepelt és elkényeztetett zeneszerzője először 1839–40 telén, magyarországi látogatásakor szembesült azzal, hogy Pesten és Budán a fogadókban kiváló cigányzenészek játszanak „cigányzenét” – legalábbis így tájékoztatták kísérői a fiatal virtuózt. Ezek a nagyszerű zenészek, bár sokszor a kottát sem ismerték, olyan virtuóz, improvizációkkal és variációkkal telített zenét játszottak, mely elbűvölte Lisztet. Hamarosan megszülettek a Magyar Rapszódiák, melyek a zenei virtuozitáson túl Liszt „hazatalálásának” is művészi dokumentumai.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!