Bumberák Maja egy szép és sok változatban ismert, a magyar népmesekutatásban szinte emblematikus  tündérmesét hozott a FolkStúdió adásába. Az égig érő fa egy nagyon ismert és közkedvelt népmesei motívum, amely egyben egy mesetípusnak is a névadója. Az 1988-as tündérmese-katalógusban Dömötör Ákos 40 variáns alapján határozta meg a típuskombinációkat, a negyven lejegyzett szöveget hat csoportba sorolta.

Pintér Zsolt turai mesemondó a Rábaköz szívében, Csornán nőtt fel, s már gyermekként megismerkedett a néphagyománnyal, a néptánccal, ami azóta is fontos része az életének. Nagy energiákkal állítja több évtizedes multinacionális környezetben szerzett vezetői tapasztalatait a közösség és a civil szféra szolgálatába.

E heti mesénk az állatmesék csoportjához tartozik. Ezekben a prózai népköltészeti alkotásokban  az  állatok az emberekhez hasonló módon gondolkodnak, beszélnek és cselekszenek, de állat-szerűek maradnak közben -  nem úgy, mint a tündérmesében, ahol természetfeletti, csodás segítőtársakként szerepelnek (állatmesékről bővebben a Magyar Néprajzi Lexikonban ITT)