Bu­dai Ilo­ná­ra em­lé­ke­zünk

“Az éneklés a lélek vállalkozása, aki énekel, az kétszeresen imádkozik, ahogy Babits is mondta.” (Budai Ilona)

Budai Ilona, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas magyar népdalénekes, előadóművész, az Óbudai Népzenei Iskola egykori népi ének tanára életének hetvenkettedik évében, a mai napon elhunyt. Rá emlékezünk a fenti idézettel és életútjának kiemelt fontosságú állomásaival.

Budai Ilona egy kis tanyán született a Győr-Moson Sopron vármegyében található Felpéc mellett. 1968-ban ismerhette őt meg a nagyközönség a Ki mit tud? -on, majd a Nyílik a rózsa című vetélkedőn, két évvel később pedig a Röpülj páva országos népdalversenyen az első díj mellett Kodály Zoltánné különdíját is elnyerte. Ekkor csatlakozott a táncház mozgalomhoz, és elindult együttműködése Halmos Bélával és Sebő Ferenccel. Óvónői diplomája mellett elvégezte a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolát is.
 

 

1976-ban indult szóló karrierje, két évvel később pedig megjelent első önálló nagylemeze, melyet nemcsak számtalan énekes hanganyag, de később gyerekeknek szóló mesekazetta is követett. 1978-ban budapesti fiatalokból alakult meg a Vikár Béla Népdalkör, melynek haláláig a vezetője volt. Népdal és népmese gyűjtéseket végzett a környező országok magyarlakta vidékein. 1986-tól tanított a III. kerületi zeneiskola népzenei tanszakán, amelyet ma már Óbudai Népzenei Iskolának hívnak és önálló intézménynek számít. Tanított a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene szakán, 1975 óta vezetett népzenei táborokat. A Magyar Rádióban 1987-től tíz éven át Énekeljünk együtt, majd 1997-től Fúvom az énekem címmel volt műsora. 2008-tól a Magyar Katolikus Rádióban szerkesztett és vezetett népzenei műsort.

Fotó: Vasárnap Reggel/Kallus György

Ta­nul­ha­tó ha­gyo­mány, él­he­tő hi­va­tás

Napjainkban, amikor a hagyományos tudás átadásának természetes útjai – a családi tradíciók, közösségi minták és élő példák – visszaszorulóban vannak, különösen fontos téma, hogy miként örökíthetők tovább a kézművesség, a népi előadóművészet és a népművészet értékei.

Ti­ze­dik al­ka­lom­mal ad­ták át a Hal­mos Bé­la-dí­ja­kat

A nemzeti összetartozás napján, Halmos Béla születésnapján tizedik alkalommal adták át a Hagyományok Háza színháztermében a róla elnevezett vándordíjat és emlékérmet. Az idei évben a Halmos Béla-díjat Pusko Márton hegedűs nyerte el, míg a Halmos Béla emlékérmet Szűcs Sándor népzenész, közösségszervező vehette át. A rendezvény a Hagyományok Háza, a Hagyományok Háza Baráti Köre és a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában működő Halmos Béla Programiroda közös szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

Meg­je­lent a Hor­go­si nép­da­lok

A Virágos kert a horgosi nagytemplom című kiadvány Horgos és a hozzá tartozó Királyhalom (Bački Vinogradi) magyar közösségeinek népdalhagyományát mutatja be. A szerzők, Németh István és Juhász Gyula a tudományos alaposságot, a forráskritikát és a közösségi hagyománytiszteletet példás egyensúlyban érvényesítették munkájukban. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!