Kan­ta, kor­só, he­gyi bog­rács - az ih­le­tő fa­ze­kas­ság | ka­ta­ló­gus

XXII. Országos Fazekaspályázat és kiállítás

 

Az országos fazekaspályázatok mindenkori célja a népi fazekasság hagyományainak ápolása és továbbadása, valamint a hagyományos technikák és technológiák mai
igények szerinti átalakítása és továbbfejlesztése kell legyen. A fazekasság évszázadok óta a valós igények, használati követelmények szolgálatában állt. Egy-egy edényforma, díszítmény vagy fogás akár több évtizedes ismeretanyag áthagyományozásának eredményeképpen él tovább napjainkban. A forma, a funkció és a tárgyhasználat összefüggései nyilvánvalóak. Idén az ötletgazda újszerű koncepcióval állt elő. Sokunk motivációja a megújulás szándéka és a kísérletezőkedv – ezt bátorította ez a pályázat is. Napjainkban elengedhetetlen minden kézművesmesterségben, hogy a hagyományokhoz visszanyúlva és azokból merítve az alkotók bátran kísérletezzenek új formákkal és technikákkal, miközben a kor elvárásait tükröző, színvonalas tárgyakat hoznak létre. Az autentikus népművészet mindehhez kiapadhatatlan anyagforrást biztosít, de hogy egy-egy alkotó milyen útját választja a megújulásnak, egy-egy tárgytípusnak milyen új funkciót képzel el, vagy miként újít meg egy addig klasszikus formát, illetve milyen rekonstrukciós kísérletbe kezd az átgondolás és a kidolgozás alatt, az már az ő egyéni szabadságára van bízva.
A szakmai koncepcióban foglaltak szerint olyan esztétikailag, formailag és funkcionális szempontból kimagasló színvonalú fazekasmunkával lehetett pályázni, amely a Kárpát-medence népi fazekashagyományait tekinti forrásnak. Olyan alkotásokat vártunk, amelyek hagyományos formavilágból, díszítményből és stíluselemből indulnak ki, és végül a továbbgondolás innovatív folyamatán keresztül érkeznek el egy új tárgyba.

A pályázaton két tárgyból álló párokkal – akár többel is – lehetett részt venni. A kiíró szándéka szerint a tárgypárok egyik tagjának hagyományos darabnak kellett lennie, amely a kettős koncepció kiindulását, forrását képviseli, második tárgyként pedig egy ettől érzékelhetően eltérő, újragondolt, bizonyos esetekben új funkciót is teremtő, modernebb pályamunkát vártunk.

Összegezve: a pályázat lényege a hagyomony és az innováció kettőse által ihletett tárgykészítés volt. A zsűri értékelte a továbbgondolás lépéseit is, így az átalakulási folyamat állomásait megjelenítő alkotásokat is be lehetett adni.

A PÁLYÁZATRA 15 ALKOTÓ KÜLDTE BE PÁLYAMUNKÁIT, ÖSSZESEN 74 ALKOTÁS ÉRKEZETT.

Ti­ze­dik al­ka­lom­mal ad­ták át a Hal­mos Bé­la-dí­ja­kat

A nemzeti összetartozás napján, Halmos Béla születésnapján tizedik alkalommal adták át a Hagyományok Háza színháztermében a róla elnevezett vándordíjat és emlékérmet. Az idei évben a Halmos Béla-díjat Pusko Márton hegedűs nyerte el, míg a Halmos Béla emlékérmet Szűcs Sándor népzenész, közösségszervező vehette át. A rendezvény a Hagyományok Háza, a Hagyományok Háza Baráti Köre és a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában működő Halmos Béla Programiroda közös szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

Meg­je­lent a Hor­go­si nép­da­lok

A Virágos kert a horgosi nagytemplom című kiadvány Horgos és a hozzá tartozó Királyhalom (Bački Vinogradi) magyar közösségeinek népdalhagyományát mutatja be. A szerzők, Németh István és Juhász Gyula a tudományos alaposságot, a forráskritikát és a közösségi hagyománytiszteletet példás egyensúlyban érvényesítették munkájukban. 

Tán­co­sa­ink is­mét Er­dély­ben

A Magyar Állami Népi Együttes június 21-én Erdélybe indul. A négynapos előadássorozat Marosvásárhelyen kezdődik, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen folytatódik, és az utolsó állomása Nagyvárad. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!