Kan­ta, kor­só, he­gyi bog­rács - az ih­le­tő fa­ze­kas­ság | ka­ta­ló­gus

XXII. Országos Fazekaspályázat és kiállítás

 

Az országos fazekaspályázatok mindenkori célja a népi fazekasság hagyományainak ápolása és továbbadása, valamint a hagyományos technikák és technológiák mai
igények szerinti átalakítása és továbbfejlesztése kell legyen. A fazekasság évszázadok óta a valós igények, használati követelmények szolgálatában állt. Egy-egy edényforma, díszítmény vagy fogás akár több évtizedes ismeretanyag áthagyományozásának eredményeképpen él tovább napjainkban. A forma, a funkció és a tárgyhasználat összefüggései nyilvánvalóak. Idén az ötletgazda újszerű koncepcióval állt elő. Sokunk motivációja a megújulás szándéka és a kísérletezőkedv – ezt bátorította ez a pályázat is. Napjainkban elengedhetetlen minden kézművesmesterségben, hogy a hagyományokhoz visszanyúlva és azokból merítve az alkotók bátran kísérletezzenek új formákkal és technikákkal, miközben a kor elvárásait tükröző, színvonalas tárgyakat hoznak létre. Az autentikus népművészet mindehhez kiapadhatatlan anyagforrást biztosít, de hogy egy-egy alkotó milyen útját választja a megújulásnak, egy-egy tárgytípusnak milyen új funkciót képzel el, vagy miként újít meg egy addig klasszikus formát, illetve milyen rekonstrukciós kísérletbe kezd az átgondolás és a kidolgozás alatt, az már az ő egyéni szabadságára van bízva.
A szakmai koncepcióban foglaltak szerint olyan esztétikailag, formailag és funkcionális szempontból kimagasló színvonalú fazekasmunkával lehetett pályázni, amely a Kárpát-medence népi fazekashagyományait tekinti forrásnak. Olyan alkotásokat vártunk, amelyek hagyományos formavilágból, díszítményből és stíluselemből indulnak ki, és végül a továbbgondolás innovatív folyamatán keresztül érkeznek el egy új tárgyba.

A pályázaton két tárgyból álló párokkal – akár többel is – lehetett részt venni. A kiíró szándéka szerint a tárgypárok egyik tagjának hagyományos darabnak kellett lennie, amely a kettős koncepció kiindulását, forrását képviseli, második tárgyként pedig egy ettől érzékelhetően eltérő, újragondolt, bizonyos esetekben új funkciót is teremtő, modernebb pályamunkát vártunk.

Összegezve: a pályázat lényege a hagyomony és az innováció kettőse által ihletett tárgykészítés volt. A zsűri értékelte a továbbgondolás lépéseit is, így az átalakulási folyamat állomásait megjelenítő alkotásokat is be lehetett adni.

A PÁLYÁZATRA 15 ALKOTÓ KÜLDTE BE PÁLYAMUNKÁIT, ÖSSZESEN 74 ALKOTÁS ÉRKEZETT.

Ke­le­men Lász­ló Kos­suth-dí­jas

Kelemen László zeneszerző, folklorista, a Hagyományok Háza alapítója és címzetes főigazgatója a mai napon a nemzeti ünnep alkalmából a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetést, Kossuth-díjat vehetett át a hagyományos paraszti kultúra megőrzéséért, terjesztéséért kifejtett sok évtizedes művészi, tudományos és szervezési munkájának elismeréseként.

Be­mu­tat­ko­zott a Folk_ME Ka­tar­ban

Székely Levente a Hagyományok Háza képviseletében Katarba utazott, hogy részt vegyen a Global Public Diplomacy Network (GPDNet) tizedik közgyűlésén. A találkozón bemutatta a Hagyományok Háza digitális zenei oktatási programját, amely több ország érdeklődését is felkeltette, új együttműködések lehetőségét teremtve.

Le­gen­dás öl­tö­zé­kek: Re­gő­czy Krisz­ti­na kűr­ru­há­ja

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb tárlata, a Folk Fashion – Divat a folklór a népművészet és a divat időtálló kapcsolatára hívja fel a figyelmet. A kiállítás egyik különlegességeként Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó matyómintás övvel díszített kűrruhája is megtekinthető, amit 1976-ban viselt az olimpián, amelynek műsorán akkor szerepelt először a jégtánc.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!