Dr. Bon­dea Vi­vi­en: Csán­gó­men­tés, tánc­kul­tú­ra, adap­tá­ció

A hagyományos moldvai táncok átalakulásának kérdése organikus és organizált táncalkalmakon

 

A rendszerváltás után élénk kapcsolat alakult ki a moldvai magyarság néhány faluközössége és a magyarországi táncházmozgalom között. A népzenészek, táncosok és turisták mellett egyre több kutató és amatőr gyűjtő fedezte fel magának Moldvát, az ezredfordulót követően pedig megindult a tudatos hagyományőrzésre nagy hangsúlyt fektető magyar nyelvű oktatás is. A fokozott érdeklődés és támogatás hatására moldvai hagyományőrző csoportok alakultak, táncos és zenész specialisták kezdték meg előadó- és oktatótevékenységüket. A moldvai táncokra az olyan új típusú táncalkalmak, mint a szervezett táncgyűjtések, színpadi fellépések, tánctáborok vagy táncházak jelentős hatást gyakorolnak, ugyanakkor ezen táncok saját természetes közegükben továbbra is elevenen élnek és formálódnak.

Az előadás többek között arra keresi a választ, hogy milyen tendenciák figyelhetők meg a hagyományos moldvai táncok formai, stiláris, funkcionális és tartalmi változása terén; milyen tényezők, motivációk és szándékok húzódnak meg ezen átalakulás hátterében; s mindezt hogyan értelmezik a moldvaiak, valamint a magyarországi táncházmozgalom tagjai.


Bondea Vivien

Bondea Vivien táncantropológus, az ELKH Zenetudományi Intézet tudományos segédmunkatársa és a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének projektkoordinátora.

Felsőfokú tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékén végezte, 2022-ben ugyanitt szerzett doktori fokozatot.

Fő kutatási területe a tánckultúra és a társadalmi átalakulás kapcsolata Moldvában.


Időpont: 2023. március 16., 09:50

Helyszín: Színházterem

 

Vissza a konferencia oldalára

Ke­le­men Lász­ló Kos­suth-dí­jas

Kelemen László zeneszerző, folklorista, a Hagyományok Háza alapítója és címzetes főigazgatója a mai napon a nemzeti ünnep alkalmából a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetést, Kossuth-díjat vehetett át a hagyományos paraszti kultúra megőrzéséért, terjesztéséért kifejtett sok évtizedes művészi, tudományos és szervezési munkájának elismeréseként.

Le­gen­dás öl­tö­zé­kek: Re­gő­czy Krisz­ti­na kűr­ru­há­ja

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb tárlata, a Folk Fashion – Divat a folklór a népművészet és a divat időtálló kapcsolatára hívja fel a figyelmet. A kiállítás egyik különlegességeként Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó matyómintás övvel díszített kűrruhája is megtekinthető, amit 1976-ban viselt az olimpián, amelynek műsorán akkor szerepelt először a jégtánc.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!