MAGYARSZOMBATFA, FAZEKASTÁBOR
2021. szeptember 20-26.
2015 óta minden évben lehetőségünk nyílt a Nemzeti Tehetség Program keretében Magyarszombatfán fazekastábort tartani, melynek a második évtől a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium és Kollégium fazekas tanulói a kedvezményezettjei, akiknek tehetséggondozása a tábor célja, az őrségi kerámia történetének és mai készítési gyakorlatának elsajátításán keresztül.
Az eddigi évek gyakorlatától eltérően, amikor a vizsga előtt álló évfolyam jött el a táborba, az idei évben olyan diákok jelentkeztek elsősorban, akik idén szeptemberben ismerkedtek a fazekassággal, a fazekaskoronggal, így egy-két óra próbálkozás után itt ültek fel először hosszabb időre a korongra. Ez megnehezítette, de egyben új kihívásokra is serkentette az oktatók munkáját, elsősorban Albert Attila népi iparművész fazekasmesterét, aki eddig gyakorlottabb tanulók fogásait csiszolhatta, viszont most a kezdeti lépéseket is ő mutatta meg az elejétől: a gyúrás, középre fogás, kilyukasztás fázisait, melyeket a tábor egész délelőtti időszakában gyakoroltak, mindig új és új agyagot kézbevéve, hogy a rosszul átgyúrt, levegős agyag ne nehezítse a munkájukat.
Kása Gyöngyi, az iskola mostani, és Fazekas Ferenc, a műhely korábbi fazekas oktatója segítségével és támogatásával személyre szabott oktatás folyt, így a már gyakorlottabb, végzett, pályázatokon induló, vagy a szakmát a keramikusság felől közelítő tanulók is a maguk szintjén gyakorolhattak.
Albertné Gombos Marietta fazekas gyönyörűen írókázik, ezt a tudását, a szakmai fogásokat adta át. Érdekes volt megfigyelni, hogy az írókázásban, mint ahogyan a korongolásban is, mennyire visszatükröződik már a kezdeti lépéseknél az egyéniség. Mindenki olyan mintát és tárgyat készít, amilyen ő maga: pici, finom virágmintát, vagy mindent betöltő mintasort.
Az elméleti előadások egy részét a néprajzi fazekasság kialakulásáról, az edényformákról, -típusokról, edényhasználatról, korai díszítésekről, az őrségi fazekasság korszakairól, gyűjtésekről, életmódról dr. Nagy-Pölös Zoltán néprajzkutató tartotta, aki a téma avatott szakértőjeként évtizedek óta kutatja az őrségi fazekasságot, több könyvet is szentelve a témának.
A másik elméleti előadó, Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató muzeológus a diákok vizsgára történő elméleti oktatását végezte, mint eddig is: a fazekasságban elérhető titulusok, pályázati lehetőségek, továbbképzések bemutatása mellett a vizsgakérdések között szereplő régészeti korokat elemezte, az életmód és a kézművesség, elsősorban a fazekasság, készítéstechnika és díszítettség összefüggésében.
Ezenkívül az általa kutatott, szintén vizsgakérdésként szereplő moldvai és erdélyi fazekasságról tartott előadásokat. A képzés az idén sokrétűbb lett, mint eddig volt: kiegészült a tábort minden évben dokumentáló Simon Attila fotóművész tárlatvezetésével és előadásaival, melyekkel a formák, színek és fények fontosságára hívta fel a figyelmünket.
Az idei tábort látványégetés egészítette ki: már nem a tárgyakat vettük ki a tűzizzás hőfokán a kemencéből, hanem azt bontottuk el a tárgy körül, és tettük jelen esetben faforgácsba kihűlni, így nagyobb, művészei alkotások elkészítésére is volt lehetőségünk.
Az idei volt az utolsó fazekastábor Magyarszombatfán. Köszönjük az elmúlt hét év minden résztvevőjének a kölcsönös tanítást!
A beszámolót készítette: Nagy-Pölös Andrea
