Egy rendkívül izgalmas előadást sejtet a Fitos Dezső Társulat Irgalom című produkciója. A népköltészet, illetve Arany János költészetének is az egyik csúcsát jelentő népballadák misztikus világába nyerhetünk betekintést a tánc és a zene nyelvének segítségével. A repertoárba válogatott balladák hősei mind tragikus sorsot értek meg, jól ismerjük Pörge Dani, Sinkó Tera, Dalos Eszti, Tuba Ferkó, Rebi néni, Ágnes asszony történetét. De történhetett volna másképp is? Talán, ha lett volna számukra irgalom.
Rácz Anna | 2022. május 27. | Olvasási Idő: 4 perc
A tánc műfaja nagyon illik a balladákhoz, hiszen az elbeszélő költemények hű kísérő társa lehet a mozgás. A tánc szavak nélkül is képes érzékeltetni azt a rengeteg árnyalatot, amelyek a balladai elbeszélésre érdemes történetek mögött rejlenek. Egyértelműen felerősítheti az elbeszélés tartalmát a zene és a tánc, mely újszerű keretbe foglalhatja a tragikus sorsú hősök történeteit. A zene a balladák legősibb formáit idézi meg, hiszen azokat eredetileg énekelve adták elő. Érdekes ellentét azonban a táncos megfogalmazással, hogy a régi feljegyzések külön kitérnek a balladaénekesek előadás közbeni teljesen merev testtartására, és arra is, hogy a hallgatóság csak az általuk előadott költemény végén nyilváníthatta ki érzelmeit, egyébként feszült csendben figyelték a hallottakat.
A Fitos Dezső Társulat ars poétikája a hitelesség. Vallják, hogy hűek a hagyományokhoz, táncainkhoz, és a mozdulat kifejező erejével is azt az erőt kívánják láttatni, amely régről jön és minden táncművészeti ág alapja. Kiváló alapanyagot szolgáltatnak mindehhez Arany János balladái. Ám komoly kihívást is jelenthet az alkotóknak a szöveg elhagyása, az előadás beharangozója szerint ugyanis táncjátékot fognak látni az érdeklődők szöveg nélkül. Anélkül a szöveg nélkül, amely megalkotására a népnyelvből Arany azt vette át, amit „több nyelvjárásban használnak vagy ami különös kifejezőerővel bír.” Itt jön be tehát a mozgás kifejezőerejének a szerepe, a szavakat most mozdulatok fogják helyettesíteni, amely már önmagában is nagyon érdekessé teszi az előadást. Tragédiákkal fogunk szembesülni, hiszen a középkori eredetű műfajnak ez az egyik sajátossága, szomorú történeteket mesél el. Ám ezt is nagyon érdekessé teszi a különböző lelkiállapotok bemutatása, a táncjátékban megjelenő balladai hősök komoly érzelmi utat járnak be addig, amíg sorsuk beteljesedik. Gondoljunk csak Ágnes asszonyra, akinek elméje a vér láttán megzavarodik. A ballada szövege az éjszaka-nappal szembeállításával operál, mely az őrületet és a világos észt képviseli. Ennek megfogalmazása a mozgás nyelvén komoly kihívást jelenthet az alkotók számára. Ifj. Csoóri Sándor dalszerző fogadta el a kihívást, hogy a darab zenéjét elkészítse, a koreográfia pedig a Társulat művészeti vezetői Fitos Dezső és Kocsis Enikő munkáját dicsérik. A műfaj ősi gyökerei ellenére egy nagyon is mai előadásra számíthat a közönség, így gondolja az egyik régebbi bemutató egyik kritikusa, Kádár Elemér is: „A féltékenység, a bosszú, de főleg a kirekesztettség, megbélyegezettség tragédiája nem Arany korának sajátja, ez mind csupa mai probléma, ez mind rólunk is szól. ….Nagy, mindent elsöprő erőt ad az előadásnak a nagyon erős tánc. Kiváló tánckart láthattunk, mely nemcsak igen magas színvonalon birtokolja a Kárpát-medence táncos örökségét, hanem annak színeit, árnyalatait s az azokkal való okos színpadi játék csínját-bínját is ismeri. Magabiztos, erős a színpadi jelenlét, jók az energiák. Bátor emberhangok.” Bátorság mindenképpen kellett az alkotók részéről, és dicséretes az is, hogy egy ilyen sokrétű irodalmi témához nyúlva hozták létre előadásukat. Fitos Dezső vallja, hogy a néptánc ősi, mély rétegeket jelenít meg, ugyanakkor közérthetőségre is törekszik, és ez a cél mindenképpen fontos lesz ennél a rendkívüli lelki árnyalatokat is bemutatni képes előadásnál. Az biztos, hogy aki jegyet vált, nem fogja megbánni, mert egy egészen különleges estében lehet majd része.
Az előadás 2022. június 7-én, 19:00 órától lesz látható.
