Barkó Kézműves Egyesület

Az Ózd térségében élők egyik igen komoly – még alig felfedezett és kiaknázott– kulturális értéke a barkóság öröksége. A Néprajzi Múzeumban is összesen 7 db tárgyi emléket őriznek, pedig van mire büszkének lennünk! De kik is a barkók? Észak-Borsod két részre osztható: egyrészt a különleges, máig hitelesen megőrzött gömöri térségre, másrészt az identitásukat elfeledett barkókra. A barkó népcsoport a palócok egy igen zárt közössége, különleges motívumvilággal, ami a helyi vaskohászat hatására hamar elpolgáriasodott; így a barkók szokásaikból is korán „kivetkőztek”.

Vidékfejlesztő tevékenységünket évtizedek óta végezzük, ennek során mindig is kiemelt szerepet kapott a fiatalok helyben tartása. Az évek során felnőtt egy nemzedék, olyan fiatalok, akiknek célja volt helyi kezdeményezések elindítása, melyek elősegítik térségben maradásukat. A fiatalok egyhangúlag támogatták helyi hagyományaink, gyökereink megőrzését – kiemelt figyelmet fordítva az elfelejtett barkó értékekre –, tovább örökítését, esetleges megújítását. Ennek a közös munkának köszönhető a Művésztanya létrehozása, mely 2012-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

Egy sorsdöntő találkozásnak köszönhetően – Beszprémy Katalinnal, a Hagyományok Háza szakmai vezetőjével – a korábbi kezdeményezéseink a barkóság újrafelfedezése érdekében értelmet nyertek. A helyi fiatalokból és kultúraőrzőkből, térségi pedagógusokból álló csoport elsőként Szajolban vett részt az Élő Hagyomány Alapítvány kézműves TÁ-BOR-ában, majd a közös ötletelés hatására 2014 februárjában a Hagyományok Háza szakembereivel két képzés indult a Művésztanyában.

A népi játszóházvezetői tanfolyam a térség pedagógusait, közösségi szakembereit fogta össze. A mesterségtanulás képzést négy Mester tanította: Beszprémy Katalin és Illés Vanda a hímzést és viseletvarrást, Pintér Piroska a szövést, Ament Éva a bútorestést. A képzés keretében használati tárgyak készültek, a tervezéstől a kivitelezésig a Mesterek rendkívül széleskörű tudást osztottak meg a 20 inassal. A képzés eredményeként minőségi helyi termékek születtek. A projekt részeként Molnár-Madarász Melinda (Meyke) helyi fényképek és minták alapján barkó ruhát tervezett, melyet Sebestyén Márta a Felszállott a páva egyik középdöntőjében is viselt. Ezt követően egy egész kollekciót tervezett Melinda, mely mind itthon, mind külföldön kiemelkedő sikert ért el. 2015-ben indult útjára bőrös képzésünk először Lukovszky Ilonával, majd 2017-ben Somos Veronikával. Az új mesterségtanulás során újabb izgalmas portékák születtek.

2017-ben elindult a Hagyományok Háza hálózati projektje, melynek mi is részesei vagyunk. Számos kiállítást, divatbemutatót, szakkört szerveztünk a térségben és tovább folytattuk a pedagógusokkal az óvodákban, iskolákban megkezdett munkát. Fontos mérföldkő az életünkben, hogy elindult a felvidéki gyűjtésünk is. Célunk, hogy az eddig összegyűjtött mintegy 2000 mintát tovább bővítsük a felvidéki barkók mintakincsével is. 2017-ben megjelent első mintakönyvünk, melyet reményeink szerint hamarosan követi a felvidéki mintákkal kibővült változat is. A hálózati együttműködés részeként 2019-ben indult el a barkó játékkészítő képzésünk, mely során 12 helyi pedagógus és közösségi szakember tanulta meg Sevella Zsuzsannától és Gonda Emmától a népművészeti játékkészítés alapjait. Azóta az egész térségben – óvodákban, iskolákban – népművészeti játékokkal fejlesztik a gyermekeket. Célunk, hogy nemcsak a magunk, de mások örömére is tanuljunk, fejlődjünk, így adva tovább hagyományainkat, őseink mintavilágát, értékeit.

Legfontosabb kiállításaink

Élő Népművészet Kiállítás (2015.),
a miskolci Herman Ottó Múzeum (2016.),
a székesfehérvári Művelődési Ház (2016.),
„Az én szívemben boldogok a tárgyak” kiállítás Eger (2016.),
Vándorkiállítás – ózdi kistérség – ÓMI Városi Könyvtár Ózdon (2017.),
Kissikátor (2017.),
felsőzsolcai Művelődési Ház (2018.),
Kéz-Mű Remek (2018.),
Polgárok Háza (2019.)

Divatbemutatók

Székesfehérvár (2016.),
Kissikátor (2016.),
Ózd (2017.),
FolkTrend (2018.),
Almágy (Felvidék) (2018.),
Jászberény (2018.),
FolkTrend (2019.),
Balatonfüred (2019.)

Vannak az egyesület történetében olyan pillanatok, amire nagyon büszkék vagyunk. Ilyen volt az első megmérettetésünk a Hevesben megrendezett Országos Szőttes Pályázaton 2014-ben, melyen a „friss, ropogós szőtteseink” kiállításra kerültek vagy hogy 2015-ben az Élő Népművészet Kiállításon részt vettünk a „Mesterek és tanítványok” keretében. Már 2014-ben a Hagyományok Háza kiemelt projektjeként részt vehettünk a Mesterségek Ünnepén. A Magyar Kézművességért Alapítvány pályázatán a Művésztanya alkotó csapata a 243 pályázó közül a 45 díjazott között tudhatta magát. A 2014-es Betlehemi Jászol pályázaton szintén díjazottak lettünk. 2015-ben megkaptuk a Bükki Nemzeti Park védjegyét. 2016-ban közreműködtünk a Kissikátori Harmonika és Népdalkör tagjai barkó ruháinak tervezésében, kivitelezésében. 2016-ban Barkó Kézműves Egyesületünket a Népművészeti Egyesületek Szövetsége tagjai közé emelte. 2016-ban a Békéscsabai Textiles Konferencián különdíjat kaptunk portékáinkért. A Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázaton szintén különdíjat tudhattunk magunkénak. 2017-ben és 2019-ben a Hungarikum pályázat keretében ruháink szerepeltek a FolkTrend divatbemutatókon. 2018-ban portékáink helyet kaptak a Kéz-Mű-Remek Kiállításon. 2019-ben az országos KOMATÁL pályázaton díjazottak lettek komakendőink. Az út, amit megtettünk, csodákkal vezérelt, de még sok kihívás és tennivaló áll előttünk a Barkóság újraélesztése érdekében.