Interjúsorozat a Kis fekete alkotóival
Marczika Judit nemezkészítő
Farkas Réka | 2021. november 5.
Hogyan emlékszel, gyermekkorodban mi volt az a kézműves vagy művészeti tevékenység, ami először megérintett?
Kezdettől fogva vonzódtam a művészetekhez, elsősorban a tánc volt számomra nagyon fontos. Balettos szerettem volna lenni, de mivel egy kis faluban laktunk, nem volt lehetőségem erre. A manuális tevékenységek folyamatosan jelen voltak az életemben. Nagyon szerettem rajzolni, majd keramikus szakkörbe jártunk a nővéremmel. Ő később fazekasként végzett a szegedi Tömörkény Gimnáziumban. Én más irányba mentem, középiskolában sporttagozatra jártam, és inkább a mozgás volt, amire fókuszáltam. Szerettem kötni, később pedig üvegfestéssel foglalkoztam hobbi szinten.
Szüleid mennyire foglalkoztak kézművességgel?
Nagymamám volt az, aki nagyon ügyesen varrt. Az Alföldön, Makó mellett élt. Nagyon tetszett az a sok-sok fehér lyukhímzéssel készült (slingelt) abrosz, ágynemű, ami a házában körbevette.
Mióta foglalkozol nemezeléssel?
Eredeti szakmám rádiós hírszerkesztő és bemondó, de gyermekeim születése után úgy éreztem, hogy a munkám és az anyaság nem egyeztethető össze. Ekkor kezdtem el a nemezeléssel komolyabban foglalkozni.
Hol találkoztál a technikával legelőször?
A férjem elvitt a Nagykálló-harangodi TÉKA táborba, ahova most már hosszú évek óta járunk családommal. Itt évről évre különböző tájak néptánc kultúráját, szokásait, népviseletét ismerhettük meg. Itt találkoztam először a nemezzel. Ebben a táborban éreztem először, az első sapka készítésekor, hogy ezzel az anyaggal foglalkoznom kell, mert valami mély kötődés fűz hozzá. Ott kezdődött ez a szerelem. Viszont az a gyapjú és azok a tárgyak, amiket ott csináltunk, túl keménynek, durvának tűntek. A legősibb technikával nemezeltünk, szappant és hideg vizet használtunk. El is gondolkodtam azon, hogy fizikailag milyen nagy próbatétel ezzel az anyaggal dolgozni. Később Klátyik Melindával találkoztam a táborban, akkor fedeztem fel, hogy selyemmel is összedolgozható a gyapjú. Így sokkal finomabb lesz, és könnyedebb hatást is el lehet vele érni.
Kitől tanultál?
A szakma alapjait Klátyik Melinda nemezruha készítőnél sajátítottam el. Később a példaképeimnek tekintett iparművészek kurzusain igyekeztem továbbképezni magam (Pócs Judit, Boros Anikó, Kovács Gabriella). Elsősorban a nemezelés modern, innovatív területe érdekelt, ezért elsősorban a legújabb technikákat alkalmazom. Sokáig tagja voltam a Szőrkörnek. Részt vettem a Hagyományok Házába több továbbképzésén is.
Hogyan fedezted fel a Kis fekete pályázatot?
Egyik közös ismerősünk hívta fel rá a figyelmemet. Előtte nem igazán foglalkoztam a népművészeti motívumokkal. Az pályázat során meghatározott inspirációs darabok keltették fel a figyelmemet ez irányban.
Melyik darabot választottad?
A gyimesi geometrikus mintavilág, ezen belül a legrégebbi bundák díszítőelemeként használt háromszögminta volt különösen érdekes és izgalmas számomra, mert egyszerre kelt archaikus és modern érzetet. A múlt és a jelen találkozását fedeztem fel benne. Ennek a kapcsolatnak a megjelenítése fontos vezérelv saját munkám során. A gyimesi viseletekhez, tánckultúrához erős személyes kötődés, sok élmény fűz. Néhány éve alkalmam nyílt a gyimesközéploki népművészetet közelről is tanulmányozni, adatközlőkkel találkozni és beszélgetni az ott élők hagyományőrzéséről, a népviseletek, a régi bundák mai készítéséről. Személyes élményem egy idős házaspárral való találkozás, akiknek van egy mesebeli kis kalyibájuk a hegyen, ahová minket is felvittek, és meséltek az életükről. Mindez életre szóló élményt és komoly inspirációt jelentett a pályázati anyag elkészítésénél.
Hogyan dolgoztad fel az inspirációs darabot?
Technikailag az foglalkoztatott, hogyan lehet imitálni a hímzést. A gyimesi háromszög minta annak ellenére, hogy egy nagyon régi kultúrához, hagyományhoz kötődik, mégis modern atmoszférát teremt és harmonikusan illeszkedik egy mai öltözékhez, kiegészítőkhöz.
Mi az, ami izgalmas számodra ebben az ősi technikában?
Nagyon szeretek mindenféle anyagot beépíteni a nemezbe. A gyapjú bármit bevesz, így jól lehet vele kísérletezni. Sokat dolgozom különféle fonalakkal. Kedvencem a magas fényű viszkóz és gyapjú keveréke. Ezt rendszeresen használom a sálaimhoz, és a pályázati munkámban is ezt dolgoztam bele a gyapjúba. A már említett hímzéses technikával sok előnemezt készítettem, ezeket díszítőelemként felhasználva szeretnék a most következő adventi időszakban is tárgyakat, ruhadarabokat készíteni.
Mi a sorsa az elkészített kollekciónak?
Ez a ruha a gödi Búzaszem Iskola egyik képviselőjének, Huszti Katának készült. A történet nagyon izgalmas. Kata még a pályázat előtt rendelt tőlem egy selyem-nemez fekete ruhát. Közben jött a pályázat, és készítettem kiegészítőket is, amelyek nagyon megtetszettek neki, így végül az egész kollekciót megvásárolta. Nagyon örültem, hiszen olyan hölgy viseli ezeket a darabokat, akinek nemcsak az érdeklődése, hanem a munkája is erősen kötődik a hagyományőrzéshez.
Gyermekeidet mennyire foglalkoztatja a kézművesség?
A mindennapjaik része a kézművesség és a manuális tevékenység, mivel Waldorf iskolába járnak. Már az óvodában a gyapjúval kezdték, kisiskolás korukban horgoltak, kötöttek, faragtak, hokedlit készítettek. A fiam és a lányom is saját maguknak készítették el a tolltartójukat, papucsot varrtak maguknak, nemezeltek. A lányom nagyon szeret rajzolni. Férjem vonókészítő, fával dolgozik, a gyermekeim itthon is magukba szívják a kézműves munka szeretetét.
Hol lehet látni a munkáidat?
Gödön, a Nyitott Műhelyben megtekinthetőek a munkáim, és ugyanitt szombatonként mesterségbemutatót, gyerekfoglalkozásokat is tartunk. Termékeimmel rendszeresen megjelenek karácsonyi vásárokon és környezetvédelmi fesztiválokon.
Mi az, ami leginkább foglalkoztat jelenleg ezen a területen?
Nemezesként elsősorban a környezetbarát kézművesség és az öko szemléletű alkotói tevékenységgel szeretek foglalkozni. Selyem-nemez ruházati termékeimet a fenntartható divat szellemében készítem (pl. hulladékselymek újrafelhasználása) és igyekszem olyan használati tárgyakat alkotni, amelyekkel a környezettudatos életmódot támogatom (pl. tönkrement lámpaernyők újragondolása, csatos sörösüvegek kulaccsá alakítása nemezeléssel.).
Mi az, amit még szeretnél kipróbálni?
Elsősorban a felületképzés, a plasztikusság megjelenítése és a változatos textúrák kialakítása foglalkoztat. Nagyon izgat a nemez ötvözése más anyagokkal, pl. üveggel, fémmel, és mostanában sokat foglalkozom a bőr és nemez kombinálásával
Szerencsére a gyapjú végtelen lehetőségeket kínál, ezért is fantasztikus vele dolgozni.
