A he­ge­dűs

Mónus Béla szobra

Mónus Béla (1954-) tengerészként – mint gépész – 18 éven keresztül tengerjáró hajókon teljesített szolgálatot. A hosszú utak alatt kezdett el autodidakta módon unaloműzésként faragni. Eleinte a pásztorművészet legszebb darabjait (tükrösöket, borotvatokokat, csanakokat, stb.) készített, majd figurális alkotások (trptichonok, angyalok, szakrális szobrok) következtek. Ezek méretei fokozatosan nőttek, napjainkban már köztéri alkotásokká nemesedtek. Felesége hatására zsűriztette alkotásait, szakmai elismerésként 1992-ben nyerte el a Népi Iparművész címet.

Alkotói időszakának egyik szép darabja az „Aradi Vértanúk díszdoboz”. Ezt követően minden nagyobb szakmai pályázaton elindult, amelynek többségét meg is nyerte. (A Kapoli Antal Faragópályázaton nagydíjas, kétszeres elsődíjas, többször helyezett lett. 1995, 1998, 2001, 2004, 2007)

A Gránátalma Díjat két esetben (2000, 2005.) érdemelte ki. A Népi Szobrászat faragópályázaton különdíjakat kapott, a Betlehemi Jászol Pályázaton háromszor volt első díjas. Több nemzetközi faragótábor résztvevője, (Japánban 1999, Ukrajna- Munkács 2000, Lengyelország 2016. stb.). Alkotásai közül a Rodostóban és Zágonban felállított Mikes Kelemen Emlékműre a legbüszkébb, amit a zágoni „Mikes-tölgyből" készített, hiszen a több mint 300 éves tölgyek egyik ágából faragta ki az ötméteres emlékművet 1999-ben. Megrendítő alkotása Sinka István költő sírjele a Farkasréti Temetőben. Jelenleg a Fővárosi Állat- és Növénykert köztéri állatszobrait készíti, amellyel méltán tiszteleg Kós Károly előtt is. Balmazújváros pásztorok lakta városrészében 6 nagyméretű köztéri alkotást állított fel az elmúlt években a városrész lakóinak nagy örömére.

Kisgyőr köztéri alkotásai között is találunk bőséggel Mónus Béla szobrokat A millenniumi pályázatra „A gyermekét tartó Madonna” című szobrával pályázott, amit a Schöpf-Mérei Kórháznak ajándékozott. A korház a bejáratával szemben, az inkubátor mellett állította fel a szobrot, ahol azok az anyák helyezhetik el kicsinyüket, akik valamilyen ok miatt nem tudják vállalni az újszülött felnevelését. A szobor egy felkiáltójel, vallja Mónus, hogy a gyermeket minden formában védeni kell. Mónus Béla 2016-ben kapta meg a Népművészet Mestere kitüntetést. A hegedűs című szobra szintén pályázati munka, amely már a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumának gyűjteményi darabja. (2019.4.2.1)


További forgatható tárgyak 

Ha­gyo­mány és ele­gan­cia: Se­bes­tyén Már­ta

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb tárlata, a Folk Fashion – Divat a folklór, a népművészet és a divat összefüggéseit boncolgatja. A közel 150 kiállított ruha és kiegészítő között megcsodálhatjuk a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes Sebestyén Mártának azt a pompás fellépőruháját, amit 1999-ben II. Erzsébet királynő előtt viselt.

A Ha­gyo­má­nyok Há­za is „fesz­ti­vá­lo­zik”

A nyári hónapokban a Hagyományok Háza is „fesztiválozik” - a Ház színes programkínálatával számos nyári fesztiválon találkozhat a közönség, így a Gombaszögi Nyári Táborban, a Művészetek Völgye Folkudvarában, a Mesterségek Ünnepén és a Tusnádfürdőn megrendezett Tusványoson is. 

Át­ad­ták az idei Kis­jan­kó Bo­ri-dí­ja­kat

A 2025-ben immár 31. alkalommal megrendezett Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázatra idén rekordszámú pályamű érkezett, 102 alkotó 409 munkája. A népi kézművesség egyik legrangosabb szakmai eseményének számító megmérettetés kiemelkedő színvonalon zajlott. A legkiválóbb pályaművek alkotói különböző kategóriákban – köztük Hagyományos Mesterremek és Modern Míves Termék – részesültek elismerésben.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!