An­tal Esz­ter: Ke­reszt­sze­mes te­rí­tő és Bot­ókás csip­ke

Fiatal nem hivatásos alkotó
Székelyudvarhely
Különdíj

 

A Cimbora Házban Székelyudvarhelyen tanultam a népi hímzést negyedikes korom óta Bán Erzsébet tanárnőtől. Az évek során volt lehetőségem megtanulni az egyszerűbb szálöltést, láncöltést, valamint a már bonyolultabb keresztszemest illetve udvarhelyszéki varrottast. Az év eleje óta dolgoztam egy keresztszemes munkán, amelyet sóvidéki mintával készítettem, viszont a zsúfolt mindennapok közepette nem volt sok lehetőségem dolgozni.

Antal Eszter hímzés

Nagyon örültem, hogy több időt fordíthattam a hobbimra. Napi egy-két órát szántam a munkám készítésére, amelyet akár filmnézés közben is végezhettem. A keresztszemes alkotás sajátossága, hogy nem rajzoljuk meg előre a mintát, hanem csak egy négyzethálós lapra szerkesztett mintát követünk. A munka készítésének kezdetekor az anyag közepére kezdjük el hímezni a mintát, majd onnan haladunk minden irányba a minta széléig.

Antal Eszter hímzés


A hímzés mellett botókás csipke készítéssel is foglalkozom. Ennek Erdélyben ismert változata a Székelyudvarhely mellett elhelyezkedő Székelyszentkirályról származik. A csipke elkészítésének folyamatát egy székelyszentkirályi lánytól, László Noémitől volt lehetőségem megtanulni. Munkám elkészítéséhez egy szalmával töltött párnára van szükségem, amelyre ráhelyezem a mintát. Ezek a minták szentkirályi asszonyok gyűjteményéből valók, melyek alá sokszorosítás céljából egy kartonlapot helyezünk, így arra átmásolódik a minta.

Antal Eszter Botókás csipke

A cérnát fából készült botókákra tekerjük, amelyek „hajigálásával”, keresztül-kasul való dobálásával megkapjuk a kívánt mintát. A két legelterjedtebb kötéstípus a 4-es kötés, melynek alapja a szövéshez hasonlítható, valamint a 3-as kötés, mellyel csillagokra emlékeztető mintát hozhatunk létre. Ez az alkotás a karantén kezdete óta a második munkám, melyet nagy lelkesedéssel készítek nap mint nap.

 

Antal Eszter Botókás csipke

 

<< Vissza a többi pályázathoz

 

Meg­nyílt a Mint a for­rás­víz cí­mű ju­bi­le­u­mi ki­ál­lí­tás

A magyar néptáncművészet egyik legmeghatározóbb intézménye, a Magyar Állami Népi Együttes fennállásának 75. évfordulóját ünnepli. A jubileum alkalmából különleges, nagyszabású kiállítás nyílt Mint a forrásvíz - 75 éves a Magyar Állami Népi Együttes címmel a Hagyományok Háza épületében.

Mú­ze­u­mok Éj­sza­ká­ja a Ha­gyo­má­nyok Há­zá­ban

Az idén is megnyitja kapuit a Hagyományok Háza a Múzeumok Éjszakáján, ahol a múlt élménnyé válik, és a hagyomány új értelmet nyer. A Budai Vígadó épülete a padlásától a pincéjéig bebarangolhatóvá válik, az izgalmas házbejárást a Hagyományok Háza vezetői tartják. Akit inkább a kézművesség világa vonz, kipróbálhatja magát tésztagyúrásban vagy közösségi nemezelésben, míg az interaktív tárlatok az érzékszervek bevonásával kalauzolnak el a népi mesterségek világába. A hagyományos népzenei koncerten és táncházon felül a Magyar Állami Népi Együttes előadása - egy különleges divatbemutató - várja felejthetetlen pillanatokkal a zenei programok kedvelőit.

Sebő Fe­renc em­lé­ke­ze­te

„Sebő nem csak népzenéről beszélt, és táncokról. Hanem arról is, hogyan vihető át egy kulturális misszió – a Bartók és Kodály nemzedéke által kijelölt program – birodalmakon, háborúkon, vészkorszakon, diktatúrákon, konszolidációkon, rendszerváltásokon és piaci korszakokon, úgy, hogy közben hűséges maradjon ahhoz, amiért létrejött.” dr. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatójának írása.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!