An­tal Esz­ter: Ke­reszt­sze­mes te­rí­tő és Bot­ókás csip­ke

Fiatal nem hivatásos alkotó
Székelyudvarhely
Különdíj

 

A Cimbora Házban Székelyudvarhelyen tanultam a népi hímzést negyedikes korom óta Bán Erzsébet tanárnőtől. Az évek során volt lehetőségem megtanulni az egyszerűbb szálöltést, láncöltést, valamint a már bonyolultabb keresztszemest illetve udvarhelyszéki varrottast. Az év eleje óta dolgoztam egy keresztszemes munkán, amelyet sóvidéki mintával készítettem, viszont a zsúfolt mindennapok közepette nem volt sok lehetőségem dolgozni.

Antal Eszter hímzés

Nagyon örültem, hogy több időt fordíthattam a hobbimra. Napi egy-két órát szántam a munkám készítésére, amelyet akár filmnézés közben is végezhettem. A keresztszemes alkotás sajátossága, hogy nem rajzoljuk meg előre a mintát, hanem csak egy négyzethálós lapra szerkesztett mintát követünk. A munka készítésének kezdetekor az anyag közepére kezdjük el hímezni a mintát, majd onnan haladunk minden irányba a minta széléig.

Antal Eszter hímzés


A hímzés mellett botókás csipke készítéssel is foglalkozom. Ennek Erdélyben ismert változata a Székelyudvarhely mellett elhelyezkedő Székelyszentkirályról származik. A csipke elkészítésének folyamatát egy székelyszentkirályi lánytól, László Noémitől volt lehetőségem megtanulni. Munkám elkészítéséhez egy szalmával töltött párnára van szükségem, amelyre ráhelyezem a mintát. Ezek a minták szentkirályi asszonyok gyűjteményéből valók, melyek alá sokszorosítás céljából egy kartonlapot helyezünk, így arra átmásolódik a minta.

Antal Eszter Botókás csipke

A cérnát fából készült botókákra tekerjük, amelyek „hajigálásával”, keresztül-kasul való dobálásával megkapjuk a kívánt mintát. A két legelterjedtebb kötéstípus a 4-es kötés, melynek alapja a szövéshez hasonlítható, valamint a 3-as kötés, mellyel csillagokra emlékeztető mintát hozhatunk létre. Ez az alkotás a karantén kezdete óta a második munkám, melyet nagy lelkesedéssel készítek nap mint nap.

 

Antal Eszter Botókás csipke

 

<< Vissza a többi pályázathoz

 

Em­lé­ke­im Var­gyas La­jos­ról

Dr. Pávai István írását lehet olvasni a Hagyományok Háza Blogban Vargyas Lajosról, Széchenyi-, Erkel Ferenc-, Magyar Örökség- és Prima Primissima-díjas népzenekutató, néprajztudósról, emléktáblájának egykori lakóházának falára kerülése kapcsán.

Ün­ne­pé­lye­sen meg­nyi­tot­tuk az új éva­dot

A Hagyományok Háza 2025/2026-os évada a magyar népi kultúra sokszínűségét és kortárs értelmezésének keresztmetszetét nyújtja: színpadi táncos és zenés produkciók, tudományos és ismeretterjesztő előadások, múzeumi tárlatok, valamint a rendszeresen visszatérő táncházak gazdag kínálata jellemzi az intézményt. 

Nagy­sza­bá­sú di­vat­be­mu­ta­tó

A Hagyományok Háza idén ismét meghirdette országos tervező pályázatát „Kis fekete” címmel, célul tűzve, hogy a magyar népi hagyományok gazdag motívum- és formai kincse a kortárs divat nyelvén is megszólaljon. A pályázatra beérkezett legjobb alkotásokat a nagyközönség október 11-én, szombaton, 17 órától tekintheti meg egy látványos, immerzív divatbemutató keretében Budapesten, a Hagyományok Házában.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!