An­tal Esz­ter: Ke­reszt­sze­mes te­rí­tő és Bot­ókás csip­ke

Fiatal nem hivatásos alkotó
Székelyudvarhely
Különdíj

 

A Cimbora Házban Székelyudvarhelyen tanultam a népi hímzést negyedikes korom óta Bán Erzsébet tanárnőtől. Az évek során volt lehetőségem megtanulni az egyszerűbb szálöltést, láncöltést, valamint a már bonyolultabb keresztszemest illetve udvarhelyszéki varrottast. Az év eleje óta dolgoztam egy keresztszemes munkán, amelyet sóvidéki mintával készítettem, viszont a zsúfolt mindennapok közepette nem volt sok lehetőségem dolgozni.

Antal Eszter hímzés

Nagyon örültem, hogy több időt fordíthattam a hobbimra. Napi egy-két órát szántam a munkám készítésére, amelyet akár filmnézés közben is végezhettem. A keresztszemes alkotás sajátossága, hogy nem rajzoljuk meg előre a mintát, hanem csak egy négyzethálós lapra szerkesztett mintát követünk. A munka készítésének kezdetekor az anyag közepére kezdjük el hímezni a mintát, majd onnan haladunk minden irányba a minta széléig.

Antal Eszter hímzés


A hímzés mellett botókás csipke készítéssel is foglalkozom. Ennek Erdélyben ismert változata a Székelyudvarhely mellett elhelyezkedő Székelyszentkirályról származik. A csipke elkészítésének folyamatát egy székelyszentkirályi lánytól, László Noémitől volt lehetőségem megtanulni. Munkám elkészítéséhez egy szalmával töltött párnára van szükségem, amelyre ráhelyezem a mintát. Ezek a minták szentkirályi asszonyok gyűjteményéből valók, melyek alá sokszorosítás céljából egy kartonlapot helyezünk, így arra átmásolódik a minta.

Antal Eszter Botókás csipke

A cérnát fából készült botókákra tekerjük, amelyek „hajigálásával”, keresztül-kasul való dobálásával megkapjuk a kívánt mintát. A két legelterjedtebb kötéstípus a 4-es kötés, melynek alapja a szövéshez hasonlítható, valamint a 3-as kötés, mellyel csillagokra emlékeztető mintát hozhatunk létre. Ez az alkotás a karantén kezdete óta a második munkám, melyet nagy lelkesedéssel készítek nap mint nap.

 

Antal Eszter Botókás csipke

 

<< Vissza a többi pályázathoz

 

Szak­mai él­mény­nap egye­te­mis­ták­nak

A néphagyomány értékeiről, a hagyományközvetítés sajátos módszertanáról szól az idén harmadik alkalommal megvalósuló Szakmai (élmény)nap a Hagyományok Házában 2025. február 21-én, amelyen gyermekkultúra mesterszakos hallgatók vesznek részt. 

Új be­mu­ta­tó: Vissza a for­rá­sok­hoz!

Vissza a forrásokhoz! címmel népzenei gyökerű kompozíciókból rendez hangversenyt január 27-én a Hagyományok Háza. Bartók és Kodály darabjai mellett felcsendül Dr. Kelemen László Piros, fekete (Te Deum) című műve a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a debreceni Kodály Kórus, Pál István Szalonna és Bandája és Pál Eszter népdalénekes tolmácsolásában, vezényel Cser Ádám. 

Új ki­ál­lí­tás nyílt Folk Fashi­on cí­men

A Hagyományok Háza - Magyar Népi Iparművészeti Múzeum Folk Fashion – Divat a folklór című egyedülálló kiállítása révén igazán közelről ismerhetjük meg a magyar népművészet és a divat különleges, időtálló kapcsolatát.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!