Az 1764-es madéfalvi veszedelem után tömegesen kivándorló székelyek Bukovinában öt települést hoztak létre. Az egyikből, Istensegíts faluból származnak azok az énekesek, akik 1946-ban végül a mai Bács-Kiskun megyei Csátalján találtak új otthonra. A hosszú ideig tartó nyelvi elszigeteltség sok archaikus vonást őrzött meg kultúrájukban, ami dallamkészletükben is tetten érhető: az újabb zenei hatások megjelenése mellett számos régi székely dallamtípus maradt fenn, amelyeket az 1954-ben Kiss Lajos, Kertész Gyula és Lugossy Emma által végzett gyűjtés anyagában hallgathatunk meg. A gyűjtés technikai érdekessége, hogy felvételt Webster-magnóval készítették, ami a mágneses hangrögzítés úttörőjének számító módon drótra rögzítette a jeleket. A későbbi szalagos magnókhoz hasonlóan lényegesen jobb minőségű hangrögzítést tett lehetővé, mint az azt megelőzően használt fonográf.
Csátalja, 1954
Játéktól a mesterségig 2026-ban
A Hagyományok Háza Játéktól a mesterségig című kiállítása a népi kézműves szakmai képzések 2024–2026-os évfolyamain végzett hallgatók munkáit mutatja be.
Búcsú „Mestitől”
A Táncházmozgalom újabb ikonikus alakjától búcsúzunk az idén; életének 96. évében meghalt Timár Sándor, a Magyar Állami Népi Együttes egykori művészeti vezetője, a társulat örökös tagja, Kossuth- és Erkel Ferenc díjas koreográfus, néptáncpedagógus, a magyar néptáncoktatás egyedi módszertanának kidolgozója, rendező, a nemzet művésze.
Jógyakorlatok a Nyárádmentén
Nyárádszentlászlón tartják június 26-28. között az Erdélyi Hagyományok Háza Szabadegyetemét.
