Az 1764-es madéfalvi veszedelem után tömegesen kivándorló székelyek Bukovinában öt települést hoztak létre. Az egyikből, Istensegíts faluból származnak azok az énekesek, akik 1946-ban végül a mai Bács-Kiskun megyei Csátalján találtak új otthonra. A hosszú ideig tartó nyelvi elszigeteltség sok archaikus vonást őrzött meg kultúrájukban, ami dallamkészletükben is tetten érhető: az újabb zenei hatások megjelenése mellett számos régi székely dallamtípus maradt fenn, amelyeket az 1954-ben Kiss Lajos, Kertész Gyula és Lugossy Emma által végzett gyűjtés anyagában hallgathatunk meg. A gyűjtés technikai érdekessége, hogy felvételt Webster-magnóval készítették, ami a mágneses hangrögzítés úttörőjének számító módon drótra rögzítette a jeleket. A későbbi szalagos magnókhoz hasonlóan lényegesen jobb minőségű hangrögzítést tett lehetővé, mint az azt megelőzően használt fonográf.
Csátalja, 1954
Esszencia: Brácsatánc a Hagyományok Házában
A Hagyományok Háza ad otthont az Esszencia zenekar Brácsatánc című koncertjének november 14-én, pénteken 19 órakor, amely a Magyarországi világzene című konferencia egyik kiemelt programja.
Ünnepi interjú dr. Both Miklóssal
Az új esztendőt is Újévköszöntő gálával nyitja a Hagyományok Háza. Az intézmény főigazgatója, Both Miklós elárulta, miért bír olyan nagy jelentőséggel ez a különleges, évről évre sokak által várt műsor, amely immár maga is hagyománnyá vált. Emellett azt is megtudhattuk, milyen nagy mérföldkövek ünneplésére készül a Hagyományok Háza és vele együtt a népi kultúrát sokféle módon, sokféle területen éltető közösség.
A Magyar Állami Népi Együttes új bemutatója
A Magyar Állami Népi Együttes november 7-én, 19 órakor mutatta be legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadását a Hagyományok Házában. A produkció a Kis-Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba, hat fiatal koreográfus – Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán – alkotói látásmódján keresztül.
