Az 1764-es madéfalvi veszedelem után tömegesen kivándorló székelyek Bukovinában öt települést hoztak létre. Az egyikből, Istensegíts faluból származnak azok az énekesek, akik 1946-ban végül a mai Bács-Kiskun megyei Csátalján találtak új otthonra. A hosszú ideig tartó nyelvi elszigeteltség sok archaikus vonást őrzött meg kultúrájukban, ami dallamkészletükben is tetten érhető: az újabb zenei hatások megjelenése mellett számos régi székely dallamtípus maradt fenn, amelyeket az 1954-ben Kiss Lajos, Kertész Gyula és Lugossy Emma által végzett gyűjtés anyagában hallgathatunk meg. A gyűjtés technikai érdekessége, hogy felvételt Webster-magnóval készítették, ami a mágneses hangrögzítés úttörőjének számító módon drótra rögzítette a jeleket. A későbbi szalagos magnókhoz hasonlóan lényegesen jobb minőségű hangrögzítést tett lehetővé, mint az azt megelőzően használt fonográf.
Csátalja, 1954
Kihirdették a Kapoli faragópályázat díjazottjait
Idén immár 34. alkalommal valósította meg a Hagyományok Háza Id. Kapoli Antal emlékére az országos faragópályázatot a Somogy Megyei Népművészeti Egyesülettel és a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeummal együttműködésben.
Tizedik alkalommal adták át a Halmos Béla-díjakat
A nemzeti összetartozás napján, Halmos Béla születésnapján tizedik alkalommal adták át a Hagyományok Háza színháztermében a róla elnevezett vándordíjat és emlékérmet. Az idei évben a Halmos Béla-díjat Pusko Márton hegedűs nyerte el, míg a Halmos Béla emlékérmet Szűcs Sándor népzenész, közösségszervező vehette át. A rendezvény a Hagyományok Háza, a Hagyományok Háza Baráti Köre és a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában működő Halmos Béla Programiroda közös szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
Táncosaink ismét Erdélyben
A Magyar Állami Népi Együttes június 21-én Erdélybe indul. A négynapos előadássorozat Marosvásárhelyen kezdődik, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen folytatódik, és az utolsó állomása Nagyvárad.
