Az 1764-es madéfalvi veszedelem után tömegesen kivándorló székelyek Bukovinában öt települést hoztak létre. Az egyikből, Istensegíts faluból származnak azok az énekesek, akik 1946-ban végül a mai Bács-Kiskun megyei Csátalján találtak új otthonra. A hosszú ideig tartó nyelvi elszigeteltség sok archaikus vonást őrzött meg kultúrájukban, ami dallamkészletükben is tetten érhető: az újabb zenei hatások megjelenése mellett számos régi székely dallamtípus maradt fenn, amelyeket az 1954-ben Kiss Lajos, Kertész Gyula és Lugossy Emma által végzett gyűjtés anyagában hallgathatunk meg. A gyűjtés technikai érdekessége, hogy felvételt Webster-magnóval készítették, ami a mágneses hangrögzítés úttörőjének számító módon drótra rögzítette a jeleket. A későbbi szalagos magnókhoz hasonlóan lényegesen jobb minőségű hangrögzítést tett lehetővé, mint az azt megelőzően használt fonográf.
Csátalja, 1954
Emlékeim Vargyas Lajosról
Dr. Pávai István írását lehet olvasni a Hagyományok Háza Blogban Vargyas Lajosról, Széchenyi-, Erkel Ferenc-, Magyar Örökség- és Prima Primissima-díjas népzenekutató, néprajztudósról, emléktáblájának egykori lakóházának falára kerülése kapcsán.
Nagyszabású divatbemutató
A Hagyományok Háza idén ismét meghirdette országos tervező pályázatát „Kis fekete” címmel, célul tűzve, hogy a magyar népi hagyományok gazdag motívum- és formai kincse a kortárs divat nyelvén is megszólaljon. A pályázatra beérkezett legjobb alkotásokat a nagyközönség október 11-én, szombaton, 17 órától tekintheti meg egy látványos, immerzív divatbemutató keretében Budapesten, a Hagyományok Házában.
Ünnepélyesen megnyitottuk az új évadot
A Hagyományok Háza 2025/2026-os évada a magyar népi kultúra sokszínűségét és kortárs értelmezésének keresztmetszetét nyújtja: színpadi táncos és zenés produkciók, tudományos és ismeretterjesztő előadások, múzeumi tárlatok, valamint a rendszeresen visszatérő táncházak gazdag kínálata jellemzi az intézményt.
