Kar­co­lós tech­ni­ka

Ez az a technika, amit nagyon szeretnek a gyerekek. Nagyon izgalmas, ahogy előbújnak a színek a fekete, vagy sötét alapból.

Alapanyagok:

-zsírkréta

-papír (rajzlap)

-festék (tempera, vagy akril, a beszáradtakat porrá lehet őrölni és vízzel fölkeverni)

-folyékony szappan

Eszközök:

-ecset

-fogpiszkáló

-vizes edény

 

Lehet egyszerűen egy rajzot készíteni:

Vagy megpróbálkozhattok egy kelengyeládával:

 

Tudod-e?

A tulipános ládát (tulipántos ládát) régen szekrény helyett is használták. A házasulandó lány ebben gyűjtötte a kelengyéjét (párnahuzat, törölközők, ruhák, terítők, stb.), amit maga szőtt, hímzett.

Itt láthattok néhány szép példát:

http://mako.hu/2016/07/22/makoi-festett-butorok/

https://www.delmagyar.hu/hodmezovasarhely-es-kornyeke/festett-nepi-butorok-kiallitasa-hodmezovasarhelyen-2740084/ (itt a galériába sok szép bútort nézhettek végig)

 

Karcolt technika lépésről, lépésre:

1. Ha ládát akartok csinálni, akkor egy A/4-es rajzlapból vágjatok le 13x29,7 cm-es darabot.

2. Zsírkrétával színezzétek be. (jó vastagon kell beszínezni, mert csak akkor lehet kapargatni)

 

3. Keverjetek össze temperát vagy akrilt egy csepp folyékony szappannal.

4. Fessétek be a zsírkrétázott lapotokat teljesen a festéketekkel.

5. Fogpiszkálóval tudtok mintákat karcolni a felületbe.

 

Mi volt a kelengyeláda belsejében?

„A kelengye elsősorban vászonneműből állt: viselőruhák, díszpárnák, ágytakarók, lepedők, szalmazsák és derékalj, kendők, abroszok, továbbá törülközők, tarisznyák, zsákok; de hozzá tartozhattak a lakás feldíszítésére szolgáló kendők, cserépedények, kancsók, tálak, tükrök és a ruhanemű tartására szolgáló ládák, bútorok stb. is.” Magyar Néprajzi Lexikon

Rajzolhattok bele papucsot is, vagy a vetett ágyak párnáiból.

 

 Nézz képeket Kocsi Márta és Csomor Lajos: Festett bútorok a Székelyföldről (Népművelési Propaganda Iroda) című könyvéből. (a galériában találsz néhányat)

Meg­je­lent a Hor­go­si nép­da­lok

A Virágos kert a horgosi nagytemplom című kiadvány Horgos és a hozzá tartozó Királyhalom (Bački Vinogradi) magyar közösségeinek népdalhagyományát mutatja be. A szerzők, Németh István és Juhász Gyula a tudományos alaposságot, a forráskritikát és a közösségi hagyománytiszteletet példás egyensúlyban érvényesítették munkájukban. 

Ti­ze­dik al­ka­lom­mal ad­ták át a Hal­mos Bé­la-dí­ja­kat

A nemzeti összetartozás napján, Halmos Béla születésnapján tizedik alkalommal adták át a Hagyományok Háza színháztermében a róla elnevezett vándordíjat és emlékérmet. Az idei évben a Halmos Béla-díjat Pusko Márton hegedűs nyerte el, míg a Halmos Béla emlékérmet Szűcs Sándor népzenész, közösségszervező vehette át. A rendezvény a Hagyományok Háza, a Hagyományok Háza Baráti Köre és a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában működő Halmos Béla Programiroda közös szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

Ta­nul­ha­tó ha­gyo­mány, él­he­tő hi­va­tás

Napjainkban, amikor a hagyományos tudás átadásának természetes útjai – a családi tradíciók, közösségi minták és élő példák – visszaszorulóban vannak, különösen fontos téma, hogy miként örökíthetők tovább a kézművesség, a népi előadóművészet és a népművészet értékei.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!