Er­dé­lyi Zsu­zsan­na

 

Született: 1921. január 10-én Komáromban, elhunyt 2015. február 13-án Budapesten. Nagyapja Erdélyi János író, irodalomtörténész, filozófus (1814-1868), édesapja Erdélyi Pál irodalomtörténész, könyvtárigazgató, egyetemi tanár (1868-1936), édesanyja Remisovszky Hedvig (1893-1980). Házasságot kötött 1948-ban, férje Dobozy Elemér orvos, belgyógyász, kardiológus, egyetemi magántanár (1902-1986)

 

Tanulmányai:

1931-1939 ONE Veres Pálné Leánygimnázium

1939-1940 Közgazdaságtudományi Egyetem

1940-1944 Pázmány Péter Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, magyar-olasz-filozófia szak

1945 bölcsész doktorátus

1931-1943 Fővárosi Zeneiskola zongora tagozata

1943 külügyi ösztöndíjas Rómában, a Római Egyetemen és a Santa Cecilia Zeneakadémián

1972-1974 Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem valláskritikai tagozat

Külföldi tanulmányutak:

1973. november Csehszlovákia, a felvidéki magyarok körében

1976. november Lengyelország: Poznan, Varsó, Krakkó

1978-1987 között évente 1-2 hónapos olasz ösztöndíjak (Róma, Bologna, Firenze, Palermo, Verona, Milánó, Padova)

Munkahelyei:

1944-1948 Külügyminisztérium, Sajtóosztály, előadó; 1945-től miniszteri fogalmazó

1951-1955 a Népművészeti Intézet külső munkatársa

1953-1963 a Művelődésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó, Lajtha László vezette népzenei kutatócsoport tudományos munkatársa

1964-1971 a Néprajzi Múzeum Népzenei Osztályának tudományos munkatársa

1971-1986 MTA Néprajzi Kutató Csoport tudományos munkatársa

Kitüntetések, díjak:

1983 Népművészeti Európa-díj, Hamburg

1984 Somogy Megyei Alkotói Díj, Kaposvár

1991 a Magyar Köztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje

1992 Magyar Köztársaság Emlékérem

1993 Stephanus-díj

1993 Március 15. emlékérem, oklevél

1994 Nagykapos (Szlovákia) díszpolgára

1996 Bethlen Gábor díj

1996 Pitre-Marino-díj, Palermo

1998 Magyar Örökség Díj

 

Forrás: "Nyisd meg, Uram, szent ajtódat..." Köszöntő kötet Erdélyi Zsuzsanna 80. születésnapjára. Szerkesztette: Barna Gábor. Szent István Társulat, Budapest, 2001

 

 

Bibliográfia

Írások

  • Szemere Miklós levelezése Erdélyi Jánossal. Irodalomtörténeti Közlemények 1944:48.; 1945:75.

  • Adatok a magyar népköltészet színszimbolikájához. EthnographiaLXXII. 1961/2:173; 3:405; 4:583.

  • Hegyet hágék, lőtőt lépék. Új Írás 1970/9:75-100. (Juhász Ferenc bevezetője: Imák, apokrif mámorok 73-74.)

  • Archaikus és középkori elemek népi szövegekben. Pais Dezső, Mezey László, Holl Béla hozzászólásával. Ethnographia LXXXII. 1971/3:343.

  • Középkori irodalmi és zenei elemek jelentkezése liturgikus néphagyományunkban. (Tóth Margittal) Muzsika 1972/3:9-114.

  • Lajtha László emlékére. Muzsika 1972/7:1-5.

  • Hegyet hágék, lőtőt lépék. Előszó: Ortutay Gyula. Somogyi Almanach 19/21. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1974

  • Theophilos-Tenfilius (VI-XX. század) Vigilia 1975/2:100-108.

  • Száz év árnyékában. Szociográfia. Somogy 1975/1:85-102. és Látóhatár 75/8:22-43.

  • Hegyet hágék, lőtőt lépék. Előszó: Ortutay Gyula. Budapest, 1976 (2. kiadás 1978)

  • Vallásos néphagyományaink nagy összegezője: Bálint Sándor. (Kritikai tanulmány a Karácsony, húsvét, pünkösd 2. kiadása és az Ünnepi kalendárium megjelenése alkalmával.) Vigilia 1978/9:597-604.

  • "...édes hazámnak akartam szolgálni..." (Kritikai tanulmány Domokos Pál Péter művéről.) Vigilia 1979/5:304-310.

  • Az archaikus népi imák kérdéseihez. Confessio 1979/1:108-114.

  • Siralmas az én életem. A Mária-siralmak költészete. Új Írás 1979/6:55-72.

  • "...aki ezt az imádságot..." Vigilia 1979/11:750-759.

  • Kisded-ünnep. Mária-altatók. Új Írás 1979/12:33-48.

  • Interethnicum. Studia Slavica Hungarica. Ünnepi kötet Hadrovics László 70. születésnapjára. XXV. 1979:105-122.

  • A Karácsony az életünkben. Vigilia 1979/12:840-843.

  • Születésnapi levél Tóth Margitnak. Muzsika 1980/6:37-38.

  • "Az öröm után jött a nagy bánat." Gáspár Simon Antal krónikájából. Szociográfia. Somogy 1980/5:47-56. és Látóhatár 81/2:60-78.

  • Archaikus szövegemlékek a nógrádsipeki néphagyományban. In: Nógrádsipek. Szerk.: Szemerkényi Ágnes. Néprajzi Tanulmányok. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980:183-232., 562-573, 686-692.

  • Uralte Mythologien in den archaisch-apokriphen ungarischen Volksgebeten. In: Congressus Quintus Internationalis Fenno-Ugristarum, Pars VIII. Turku 1980. 160-165.

  • Van-e hazai evangálikus népi imádsághagyomány? Diakonia 1981/1:26-34.

  • Bálint Sándor idézése. Vigilia 1981/5:289-294.

  • Ádám-vigasztalók. "Gyönyörűségnek kertyiben". Ádventi énekek. Új Írás 1983/1:75-91.; 1988/11:70.

  • In memoriam Bálint Sándor (1904-1980). Vigilia 1984/9:716-717.

  • Arany János és Erdélyi János kapcsolata. Az Arany János Társaság Évkönyve XIX. Nagykőrös, 1984/1985:14-23.

  • Válasz a kérdésre: Van-e hazai evangélikus népi imádsághagyomány? Diakonia1983/1:20-29.

  • Későközépkori közköltészeti emlékek a hazai interetnikus (délszláv) szakrális hagyományban. Folklór és tradíció I. Budapest 1984:43-105.

  • Bartók et Lajtha. In: Béla Bartók vivant. Bibliotheque finno-ugrienne, Num 2. Souvenirs, études et témoignages recueillis par Jean Gergely. Paris, 1984:76-80.

  • Bálint Sándor (1904-1980). In: Virrasztók, a Vigilia 50 éve. Válogatta és szerkesztette: Lukács László és Rónay László. Budapest, 1985. 529-531.

  • Az archaikus népi imádságok középkori összetevői. In: A magyar vers. Szerk.: Béládi Miklós -- Jankovics József -- Nyerges Judit. Az I. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai 1981. augusztus 10-14. Budapesten. Budapest, 1985. 303-309.

  • Amor Sanctus. A szerelem kertjében. Erotikus jelképek a művészetben. Szerk.: Hoppál Mihály -- Szepes Erika. Budapest, 1987. 179-202.

  • Istensegíts -- Istenvele. Bukovinától Bácskáig -- Gáspár Simon Antal visszaemlékezése elé. Gáspár Simon Antal "A 14.000 bukovinai magyar hazatelepítésének története. Somogy 1987/2:81-92. Ugyanaz: Látóhatár 1987/9:37-54.

  • Vallási néprajz 1, 2. Vigilia 1987/4:316-317.

  • "...Szép zengedező énekek következnek" Vigilia 1987/12:890-892.

  • Emlékezet és arcok. In: Zsombékszéken, zsombékszéktől a templompadig. Néprajzi tanulmányok. Szerk.: Rohály Gábor. Kővágóőrsi Faműves Műhely, Kővágóőrs, 1988. 13-24.

  • Archaikus népi imádságok. In: Magyar néprajz 5. kötet. Népköltészet. Főszerk.: Vargyas Lajos. Budapest, 1988. 692-742.

  • "A jövő tudományát segíti..." Bálint Sándor emlékezete. Tiszatáj 1987/8:41-48. Ugyanaz: Látóhatár 1987/11:74-85.

  • Populus meus. Domokos Pál Péter hitvallása. Muzsika 1988/7:12-19.

  • Az írástudatlanok felelőssége. Beszélgetés egy moldvai csángó asszonnyal. Új Írás 1988/11:70-89.

  • Lajtha László, a népzenekutató. Vasi Szemle 1989/2:224-231.

  • Erdélyi János és a néprajz. Borsodi Művelődés 1989/4:64-71.

  • A népi imádságzáradékok kérdéseihez. Világosság 1989/6. Melléklet 17-24.

  • Népi vallásosság és a szájhagyomány. Zsombékszéken. Néprajzi és helytörténeti tanulmányok. Szerk.: Rohály Gábor. Kővágóőrsi Faműves Műhely 1989. 29-37.

  • "Írtam én..." A Karácsony költészete a néphagyományban és a népi írásbeliségben. Vigilia 1989/12:907-914.

  • Szenvedeje estje. Karácsony a népköltészetben. Jel 1989/5-6:37-41.

  • A szóbeliség szerepe az irodalomtörténeti kutatásban. Szegedi Könyvtári Műhely 1990/1:57-62.

  • "Csokolja Egész Magyarországot Juliskanéni". Vallásos hagyományaink mentése külországi magyarjaink között. Vallásosság és népi kultúra a határainkoh túl. Szerk.: Fejős Zoltán -- Küllős Imola. Budapest, 1990. 9-57.

  • "Móduvába hitték a szegént." Sorsok, imák, vallomások I-II. Szociográfia. Új Írás 1990/2:47-57.; 1990/3:87-102.

  • "...Magyarországot a Máriára bízta." Mária-énekek és imák az elmúlt századok népi imakönyveiből I-II. Új Írás 1990/5:61-76.; 1990/6:10-36.

  • Modern szinkretizmus. Néphit, népi vallásosság ma Magyarországon. Szerk.: Horváth Pál. Budapest, 1990. 9-30.

  • "Wer disese Gebet..." Studia Slavica Tomus 36. 1990/1-4:83-96.

  • Die Rolle der Oralität in Ungarn in bezug auf die literaturgeschichtliche Erforschung des Spätmittelalters. Archaische Gattungen der sakralen Volksdichtung. In: Volksfrömmigkeit. Referate der Österreichischen Volkskundetagung 1989 in Graz. Szerk.: Helmut Eberhardt -- Edith Hörandner -- Burkhard Pöttler. Wien, 1990. 251-265.

  • A vallásos népköltészet, illetve az archaikus népi imádságok kérdései. In: A katolikus egyház Magyarországon. Ecclesia Sancta I. szerk.: Somorjai Ádám -- Zombori István. Budapest, 1991. 129-142.

  • La poesia popolare religiosa. Storia religiosa dell’Ungheria. A cura di Adriano Caprioli e Luciano Vaccaro. Gazzada, 1992. 139-160.

  • Historische Fragen der archaischen Volksgebete. Studia Slavica Hungarica Tomus 37. 1991. 29-86.

  • Die Paralellen der archaisch-ungarischen Volksgebete in der sakralen  Tradition der Donauvölker. A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében II. A II. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai, Bécs 1986. szeptember 1-5. Szerk.: Jankovics József -- Kósa László -- Nyerges Judit -- Wolfram Seidler. Budapest -- Bécs, 1991. 841-844.

  • Késő középkori szakrális hagyományaink népköltészeti kapcsolatai a Kárpát-medencében. In: Egyházak a változó világban. Szerk.: Bárdos István -- Beke Margit. Esztergom, 1991. 301-306.

  • Közös sorsok -- "szépénekek". Új Írás 1991/10:99-107.; 1991/11:127-143.; Közös sorsok -- "szépénekek". Román szent szövegek. Új Írás 1991/11:92-110.

  • Az archaikus népi imádságzáradékok történeti kérdései. Boldogasszony ága. Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Szerk.: Erdélyi Zsuzsanna. Budapest, 1991. 51-142.

  • Archaikus népi imádságok Somogyvárról és Somogyból. Kutatáselmélet és vázlat. In: Szent László és Somogyvár. Tanulmányok a 900 éves somogyvári bencés apátság emlékezetére. Szerk.: Magyar Kálmán. Kaposvár, 1992:63-70.

  • Archaikus népi imádságok. In: Magyar Katolikus Lexikon I. Szerk.: Diós István. Budapest, 1993. 388-396.

  • A szóbeli kultúra forrásszerepe az irodalomtörténeti kutatásban. In: Régi és új peregrináció, magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. A III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai. Szeged, 1991. augusztus 12-16. Szerk.: Békési Imre -- Jankovics József -- Kósa László -- Nyerges Judit. Budapest -- Szeged, 1993. III. 1773-1781.

  • Die ungarländischen archaischen Volksgebete und ihre gegenseitigen Beziehungen im Karpatenraum. Studia Slavica Hungarica Tomus 38. 1993/1-2. 9-18.

  • A néprajzi gyűjtő kapcsolatteremtéséről: emberség -- fontossági tudat -- gyűjtéseredmény. Ahogyan I. Szerk.: Lipták Katalin. Budapest, 1995. 180-192.

  • Az Ómagyar Mária-siralom és a népi imádságok kapcsolata. Veszprém kora középkori emlékei. Szerk.: V. dr. Fodor Zsuzsa. Veszprém, 1994. 100-116.

  • A Mária-kultuszról. Iskolakultúra 1994/15-16:22-27.

  • Bálint Sándor1904-1980. Jel 1994/7:212.

  • Néprajzi gyűjtés dél-olaszországi albán közösségekben. Néprajzi Hírek 1994/1-2:95-99.

  • Zengő templomok, otthoni áhítatok. Kéziratos népénekek. Kortárs 1994/12:1-8.

  • Worüber berichtet die archaisch Dichtung der Völkers der Karpatenbecken. In: Kultúrák találkozásai -- kultúrák konfliktusai. Szerk.: Krupa András -- Eperjessy Ernő -- Barna Gábor. Békéscsaba -- Budapest, 1995. 102-106.

  • "Meghaltam én népemért..." Kéziratos népénekek. Kortárs 1995/4:38-43.

  • Még egyszer Lajtha Lászlóról Berlász Melinda kapcsán. Jel 1995/7:204-206.

  • A paraliturgia vallásfönntartó szerepe. In: Szembenézve önmagunkkal. Értékeink -- problémáink -- reményeink. Szerk.: Juhász András. Budapest, 1996. 31-34.

  • Magyar mitológia. Jámborné Balog Tünde batikkárpitjai. Honismeret 1997/1:60-61.

  • "Had izenek tőlled". Csanád Béla emlékére. Jel 1997/2:36-39.

  • "Meg holt imár az élet..." Kortárs 1997/8:37-41.

  • Török Erzsébetre emlékezvén. In: Csillagom, révészem... Török Erzsébet tükre. Szerk.: Gedényi Zsuzsanna. Budapest, 1997. 95-100.

  • Az archaikus népi imádságok interetnikus kapcsolatai. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében II. Szerk.: Lackovits Emőke. Veszprém -- Debrecen, 1997. 16-23.

  • Előszó helyett. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében II. Szerk.: Lackovits Emőke. Veszprém -- Debrecen, 1997. 7-10.

  • Eleink imái. In: Magyar Vasárnapi Kalendárium ’98. Szerk.: Herdics György. Komárom, 1997. 99-111.

  • Népi hit és Istentapasztalat. In: Quo vadis Domine? A Magyar Pax Romana Fórum 39. kongresszusa Pannonhalmán, 1997-ben. Budapest, 1998. 275-295.

  • "...Édes hazámnak szolgálni." Polisz 40. szám, 1998 július-augusztus 2-4.

  • "Oh, Szent Istán..." Szentjeink a népi kéziratos énekeskönyvekben. Árgus 1998/4. 11-18.

  • A látomásformulák szerepe az archaikus népi imádságokban. In: Eksztázis, álom, látomás. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Szerk.: Pócs Éva. Budapest, 1998. 405-432.

  • Rábaközi kéziratos énekeskönyv a 19. század közepéről. In: Tárgy és jelentése. Rábaközi tanulmányok. Szerk.: Szalontay Judit. Csorna, 1998. 79-122.

  • Gondolatok a rítusénekekről és műfaji kapcsolataikról. In: Tanulmányok a cigányságról és hagyományos kultúrájáról. Szerk.: Bari Károly. Gödöllő, 1998. 53-68.

  • Gli strai arcaici della poesia religiosa popolare ungherese. In: A magyar művelődés és a kereszténység I. A IV. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai, Róma -- Nápoly 1996. szeptember 9-14. Szerk.: Monok István -- Sárközi Péter. Budapest -- Szeged, 1998. 84-89.

  • Népi kéziratosainkról. Vigilia 1998/12:941-951.Krónikás örekeink. Tabi Kilátó. Szerk.: Bertalan Béla. Tab, 1998-1999. 97-155.

  • Glóriát éneklünk. Vigilia 1998/12. és 1999/1:59-62.

  • Isztoricseszkije problemy archaicseszkih narodnih molitv. Zsitvaja sztarina (Moszkva) 1999/2:12-13.

  • Még mindig a népi kéziratosokról. Vigilia 1999/4:296-313.

  • A szeretetről -- ma. Válasz a Vigilia körkérdésére 1999 karácsonyán: Ki vagy mi játszotta a legfontosabb szerepet az Ön személyes boldogulásában? Része-e ennek Jézus Krisztus személye és a belőle kisarjadt kereszténység? Vigilia 1999/12:890-893.

  • Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok. Harmadik, bővített kiadás. Kalligram Kiadó, Pozsony, 1999

  • Habent fata sua -- correferata. Bán Imre megjegyzései az archaikus népi imákhoz. Vallási néprajz 10. Budapest, 1999. 219-229.

  • Megint a népi kéziratosok! Vigilia 2000/1:53-63.

  • Húsvét hangja a Kenyeri Énekeskönyvben. Vigilia 2000/4:293-304.

  • Szűz Mária alakjának szemléletmódja az archaikus népi imádságokban. (Paradigmaváltás a verbális ikonográfiában.) In: Az anya és a szűz paradigmája. Szerk.: Tarbay Ede. A Hét Szabad Művészetek Könyvtára. Zsámbék, 2000. 37-56.

  • Über den Parallelismus auf Grund des materials des neuen Volksdichtungsgattungs: archaisch-apokryphe Volksgebete. In: Folklore in 2000. Festschrift für Vilmos Voigt. Budapest, 2000. 266-276.

  • "Hegyet hágék, lőtőt lépék..." In: Elbeszélés és emlékezet. Tanulmányok Istvánovits Márton emlékezetére. Szerk.: Hoppál Mihály. Örökség IV. Európai Folklór Intézet -- Osiris Kiadó, Budapest, 2001

  • Aki ezt az imádságot... Élő passiók. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2001

 

 

Előszók

  • Volly István: Karácsonyi és Mária-énekek. Budapest, 1982. 5-8.

  • Bálint Sándor: Szeged-Alsóváros. Budapest, 1983. 7-10.

  • Lammel Annamária -- Nagy Ilona: Parasztbiblia. Budapest, 1985. 15-35.

  • Bálint Sándor -- Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. Budapest, 1994. 9-13.

  • Székely László: Csíki áhítat. Könyvek és sorsok. Előszó Pusztai Bertalannal. Budapest, (1997) IX-XVII.

  • Harangozó Imre: "Krisztusz háze arangyosz..." Archaikus imák, ráolvasások, kántálók a gyimesi és moldvai magyarok hagyományából. Ipolyi Arnold Népfőiskola, Újkígyós, 1998. 5-12.

  • Bevezető Ferencz Éva: "Idvezlégy Bódog Szent István Királ!" című CD-jéhez. Budapest, 2000. CSBT 2000/1. Novacom

 

 

Művészeti kiadványok

  • Somogy megyei virrasztó énekek. Lajtha László neve alatt Tóth Margittal. Budapest, 1956

  • Olasz Ferenc: Mindörökké. Magyar Helikon, Budapest, 1978

  • Golgota. Szántó Piroska festményei és archaikus népi imádságok. Válogatta: Erdélyi Zsuzsanna. Budapest, 1987

  • Olasz Ferenc: Dícsértessék! Az utószót írta: Tüskés Gábor. Optimum Kiadó, Budapest, 1989

  • Plugor Sándor: Áron püspök. Non recuso laborem 1896-1996. Bevezető: P. Szőke János. Cova Print Nyomda, Sepsiszentgyörgy, 1996

 

Hanglemezek

  • Boldogasszony Anyánk. Ősi népi imák és énekek. Ancient Hungarian Folk Prayers and Religious Songs. Püski Sándor, New York, 1972

  • Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok 1-2. Bevezető tanulmánnyal. Hungarotn, Budapest, 1991

  • Boldogasszony Anyánk. Archaikus népi imák, Mária-énekek. Bevezetővel. Közreműködnek: Jancsó Adrienne, Török Erzsébet, Mosóczy Miklós. Hungaroton, Budapest, 1991

  • Boldogasszony Anyánk. Archaikus népi imák, Mária-énekek. Bevezetővel. Közreműködnek: Jancsó Adrienne, Török Erzsébet, Mosóczy Miklós. Hungaroton Classic, Budapest, 1994

 

 

Riportok Erdélyi Zsuzsannával

  • Nádor Tamás: "Kipirosodik a hamuszürke arc..." Kincses Kalendárium 1983. 42-46.

  • A jóra való szándék. Erdélyi Zsuzsanna néprajztudóssal beszélget Juhász Judit. In: Bennünk fák jajgatnak. Vallomások a természetről. Szerk.: Balogh István -- Juhász Judit. Budapest, 1992. 59-62.

  • Bertha Éva: Népünk kincsei. Remény 1994. október 23-i, 30-i száma

  • Lovász Irén: A Vigilia beszélgetése Erdélyi Zsuzsannával. Vigilia 1998/12:952-960. és 1999/1:63-75.

  • Az írástudatlanok felelőssége. Erdélyi Zsuzsanna válaszol Albert Zsuzsa kérdéseire. Hitel 1999/10:31-66.

 

 

Erdélyi Zsuzsanna tiszteletére készült kötetek

  • "Nyisd meg, Uram, szent ajtódat..." Köszöntő kötet Erdélyi Zsuzsanna 80. születésnapjára. Szent István Társulat, Budapest, 2001

  • Imádságos asszony. Erdélyi Zsuzsanna köszöntése. Tanulmányok Erdélyi Zsuzsanna tiszteletére. Szerk.: Czövek Judit. Örökség. Gondolat Kiadói Kör -- Európai Folklór Intézet, Budapest 2003

 

Forrás: "Nyisd meg, Uram, szent ajtódat..." Köszöntő kötet Erdélyi Zsuzsanna 80. születésnapjára. Szerkesztette: Barna Gábor. Szent István Társulat, Budapest, 2001

A bibliográfiát kiegészítette: Nagy Krisztina.

 

WOM­EX: A vi­lág­ze­ne leg­na­gyobb ese­mé­nye

Múlt héten zajlott a WOMEX (WORLD MUSIC EXPO) vagyis a nép- és világzene legnagyobb nemzetközi eseménye Manchesterben, ahová összesen 2600 szakember érkezett 108 országból, köztük a Hagyományok Háza négy fős delegáltjai is, akik külön standon mutatták be az intézmény tevékenységeit a zeneipari szaktekintélyeknek.

 

Isz­tam­bul­ban a Ma­gyar Ál­la­mi Né­pi Együt­tes

A Tiszta forrás című előadásban Guessous Majda Mária „Mesi”, a Győri Balett és a Magyar Állami Népi Együttes közösen tiszteleg Bartók munkássága, valamint a török és a magyar kulturális kapcsolódások előtt. A Tiszta forrás október 15-én este Budapest után Isztambulban, az Atatürk Kulturális Központban is debütál.

Za­la­eger­szeg nép­mű­vé­sze­te is be­kap­cso­ló­dik

Az idei évben az egész országra kiterjedő kulturális programsorozat indult útjára 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban címmel, amely abból az alkalomból született, hogy 2024. július 1-jével Magyarország átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!