Al­má­si Ist­ván nép­ze­ne­ku­ta­tó

 

Almási István

„Kolozsvárott születtem 1934. december 8-án. Felsőfokú  tanulmányaimat 1951–56 között a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskola zenetanári és karvezetői szakán végeztem. Itt olyan kiváló tanáraim voltak, mint Jagamas János (folklór), Major Ferenc (szolfézs, zeneelmélet) és Nagy István (karvezetés). 1956-ban kaptam oklevelet. 1989-ben dr. Romeo Ghircoiaşiu professzor irányításával megszereztem a „zenetudomány doktora” címet. Disszertációm témája Az erdélyi magyar népzenekutatás kezdeti szakasza volt. Főiskolai hallgató koromban kezdtem érdeklődni a  zenefolklorisztika iránt. Ezen a téren Jagamas János volt a mesterem. Vezetésével 1953-ban a Nádas menti Türében jártam először népdalgyűjtő úton. 1954-ben közöltem első szakcikkemet. 1957. január 15-től kezdve nyugdíjazásomig a Kolozsvári Folklórintézetben dolgoztam.

130 erdélyi, ill. partiumi helységben mintegy 5000 vokális és hangszeres dallamot gyűjtöttem. Körülbelül 4000 dallamot és szöveget jegyeztem le magnetofonszalagról. Főleg azokon a tájakon folytattam kutatásokat, amelyeknek a népzenéje korábban egyáltalán nem, illetve csak elenyészően csekély mértékben vált ismertté, Így a többi között az Érmelléken, a Szilágyságban, a Lápos mentén, Aranyosszéken, a Nyárádmentén, a Kis-Küküllő–Maros közén, a Homoród mentén és Háromszéken. Tudományos vizsgálódásaim kiváltképpen a népi dallamok osztályozási, rendszerezési és tipológiai kérdéseire, az etnikai kölcsönhatásokra, a népdalgyűjtés módszertani problémáira és az erdélyi népzenekutatás történetére irányultak. 11 könyvem jelent meg (részben társszerzőkkel) az Irodalmi, a Kriterion, az Európa Könyvkiadónál, illetőleg az Európai Tanulmányok Alapítvány Kiadójánál. 157 tanulmányt, cikket és könyvismertetést közöltem tudományos és művelődési kiadványokban. 166 előadást tartottam tudományos tanácskozásokon, közművelődési fórumokon és oktatási intézmények rendezvényein népzenetudományi, zenetörténeti, valamint egyházzenei kérdésekről Magyarországon, Romániában, Ausztriában és Németországban.

Díjak, kitüntetések: Kulturális Érdemrend (1970), Ciprian Porumbescu-díj  (1981), Szabolcsi Bence-díj (2001), Jagamas János-díj (2004), Kodály Zoltán-emlékdíj (2007), Arany János-érem (2009). A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Doctor Honoris Causa címe (2010).

Rendes tagja vagyok a Magyar  Művészeti Akadémiának (2005 óta), tiszteletbeli tagja a Magyar Kodály Társaságnak (2007 óta), levelező tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak (1989 óta), külső köztestületi tagja a Magyar Tudományos Akadémiának (2000 óta).

 

Kolozsvár, 2014. szeptember 10.” 

 

Bibliográfia

Önálló művek

Bogdán János népdalgyűjtése 1906-ban. Néprajzi Látóhatár X/1-4. Ünnepi írások a 80 esztendős Nagy Olga tiszteletére. Budapest : Miskolc, 2001. p. 255-262.

Műköltői szövegek széki népdalokban. In: Csörsz Rumen István (szerk.): Mindenes Gyűjtemény I. Tanulmányok Küllős Imola 60. születésnapjára. Budapest: ELTE BTK Folklore Tanszék, 2005. p. 181-196. (Artes Populares 21.)

Szöveg és dallam egysége. In: Szemerkényi Ágnes (szerk.): Folklór és zene. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2009. p. 13-24. (Folklór a magyar művelődéstörténetben)

Cântecul popular maghiar din Glăjărie. In: Ion Muşlea – Dumitru Pop – Ion Taloş (szerk.): Valea Gurghiului. Monografie etnologică. Cluj-Napoca: Editura Fundaţiei pentru Studii Europene, 2008. p. 285-294. (Monografiile Arhivei de Folclor 7.)

Az erdélyi magyar népzene jellegzetességei. In: Cseri Miklós – Füzes Endre (szerk.): Ház és ember 20. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Évkönyve. Szentendre: Szabadtéri Múzeum, 2007. p. 121-128.

Sirató és pártabúcsúztató. In: Bónis Ferenc (szerk.): Kodály emlékkönyv 1997. Budapest: Püski Kiadó, 1997 p. 163-169. (Magyar zenetörténeti tanulmányok)

Magyargyerőmonostori adatok a töröknek eladott lány balladájáról. Adattár. Különlenyomat a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények VII/1. számából. Kolozsvár, 1963. p. 109-115.

Réthei Prikkel Marián levelei Seprődi Jánoshoz. Adattár. Különlenyomat a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XX/2. számából. Kolozsvár, 1976. p. 199-203.

Aki másképp hagyta maga után a világot. Néprajzi ihletés és eredetiség Bartók műveiben. In: Tandi Lajos: A szülőföld kötelez. Bartók Béla és Szeged. Szeged: Bába Kiadó, 2006. p. 104-107.

Népzenekutató műhely Kolozsváron. Zenetudományi Dolgozatok 2003/2. Tanulmányok az MTA Népzenekutató Csoport megalakulásának 50. évfordulójára. Budapest, 2003. p. 359-363.

Fenomenul apocopei în cîntecele populare maghiare din Glăjărie. Revista de Etnografie şi Folclor XIV/1. Bukarest, 1969. p. 59-68.

Repertoriul de cîntece populare româneşti la maghiarii din Braniştea. Revista de Etnografie şi Folclor XIII/2. Bukarest, 1968. p. 171-179.

Kodály székelyföldi népdalgyűjtései. Igaz Szó XXX/12. Marosvásárhely, 1982. p. 525-530.

Régi népdalok Magyarbecéről. Művelődés XXII/9. Bukarest, 1969. p. 41-42.

Néhány gondolat a népdalok irodalmi forrásairól. Művelődés LIII/2. Kolozsvár, 2000. p. 20-21.

Egy erdélyi népdal a hagyományban és a folklorizmusban. Ethnographia CVII/1-2. Budapest, 1996. p. 2-16.

Hitelesség és helyi jelleg. 25 éves a Maros Művészegyüttes. Igaz Szó XXX/8. 1982. p. 152-154.

Hitelesség és helyi jelleg. In: Székely Dénes: Táncol a székely. Marosvásárhely: Lyra Kiadó, 2005. p. 196-198.

Kodály és az erdélyi népzenekutatás. In: László Ferenc (szerk.): Utunk Kodályhoz. Tanulmányok, emlékezések. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1984. p. 38-51.

Bartók után Magyargyerőmonostoron. Néprajzi Látóhatár VI/1-4. Európából Európába. Tanulmányok a 80 esztendős Balassa Iván tiszteletére. Budapest : Debrecen, 1997. p. 483-493.

Közös elvek a népzenegyűjtés módszereiről. Művelődés XXXIV/3. Bukarest, 1981. p. 21-25.

Kiegészítő adatok egy szilágysági népdalhoz. Művelődés XXXIII/10. Bukarest, 1980. p. 30-33.

Népzenekutatás a Szilágyságban. Művelődés XXXII/1. Bukarest, 1979. p. 30-32.

Néhány szó az erdélyi szász népi dallamokról. Művelődés XXIX/10. Bukarest, 1976. p. 51.

Önkéntes népzenekutatóink gondjai. Művelődés XXIX/4. Bukarest, 1976. p. 40-42.

Énekes népi játékok a Nyárádmentéről. Művelődés XXV/5. Bukarest, 1972. p. 37-40.

Jagamas János. Művelődés XXIV/9. Bukarest, 1971. p. 31-36.

Régi népdalok Aranyosszékről. Művelődés XXIV/6. Bukarest, 1971. p. 20-22.

Dalosfüzet. Művelődés XXIV/1. Bukarest, 1971. p. 25-40.

Kövessük híven Bartók útmutatásait. Művelődés XXIII/9. Bukarest, 1970. p. 46-48.

Szilágysági dallamok. Művelődés XXIII/6. Bukarest, 1970. p. 29-33.

Munkásdalok. Művelődés XXIII/5. Bukarest, 1970. p. 40-43.

Népdalok a Fekete-Körös mentéről. Művelődés XXIII/1. Bukarest, 1970. p. 22-24.

Tréfás népdalok. Művelődés XXII/12. Bukarest, 1969. p. 41-43.

Petőfi-versek az élő szájhagyományban. Művelődés XXII/7. Bukarest, 1969. p. 41-44.

Lövétei népdalok. Művelődés XXII/1. Bukarest, 1969. p. 43-44.

Névnapi köszöntők. Művelődés XXI/12. Bukarest, 1968. p. 40-41.

Görgényüvegcsűri népdalok. Művelődés XXI/11. Bukarest, 1968. p. 35-37.

Régi katonadalok. Művelődés XXI/10. Bukarest, 1968. p. 50-52.

Péter Ferenc "mozsikája". Művelődés XXI/9. Bukarest, 1968. p. 51-52.

Betyárballadák. Művelődés XXI/6. Bukarest, 1968. p. 37-40.

Mezőpaniti népdalok. Művelődés XXI/4. Bukarest, 1968. p. 29-31.

Szilágysámsoni dalcsokor. Művelődés XXI/3. Bukarest, 1968. p. 43-45.

Farsangos dalok. Művelődés XXI/2. Bukarest, 1968. p. 48-49.

Kisfaludy Károly egyik népdala a tövisháti szájhagyományban. In: Halász Péter (szerk.): A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Budapest: Magyar Néprajzi Társaság, 1991. p. 711-714.

Kocsis Lajos századeleji népzenegyűjtése. Zenetudományi írások 1980. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1980. p. 271-297.

Bartók és az erdélyi magyar népzenekutatás. In: László Ferenc (szerk.): Bartók-dolgozatok 1974. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1974. p. 103-110.

Román refrének a moldvai csángók népdalaiban. Különlenyomat a Nyelv- és Irodalom Különlenyomat a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények X/1. számából. Kolozsvár, 1966.

Consideraţii preliminare asupra sistematizării arhivei de muzică populară. Különlenyomat az Anuarul Muzeului Etnografic al Transilvaniei 1968-1970. számából

Fenomenul apocopei in cîntecele populare maghiare din Glăjărie. Különlenyomat a Revista de Etnografie şi Folclor 1969. 14/1. számából

Népballadák a Küküllő mentéről: Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XXII/1. Kolozsvár, 1978. p. 85-94.

Repertoriul de cîntece populare româneşti la maghiarri din Braniştea. Különlenyomat a Revista de Etnografie şi Folclor 1968. 13/2. számából

A Kádár Kata-ballada kalotaszegi változata. Különlenyomat a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények IV/3-4. számából

A Kutasföld tájnév. Zenetudományi Írások 1998. Bukarest : Budapest, 1999. p. 211-215.

Sorvégelnyelés népdalainkban. Zenetudományi írások. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1983. p. 131-141.

Bajka Sándor balladája. Zenetudományi írások 1977. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1977. p. 87-108.

Domokos Pál Péter népzenegyűjtésének jelentősége. In: Halász Péter (szerk.): Teljes célomat elértem. Domokos Pál Péter születésének századik évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai. 2001. április 11. Budapest: Lakatos Demeter Kulturális Egyesület, 2004. p. 37-42. (Csángó Füzetek 4.)

Bartók és Brăiloiu elvei a népzenegyűjtés módszeréről. In: László Ferenc (szerk.): Bartók-dolgozatok 1981. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1982. p. 182-189.

Futásfalvi népdalok. Közzéteszi Almási István. Sepsiszentgyörgy: Népi Alkotások és a Művészeti Tömegmozgalom Megyei Irányító Központja, 1973

Szilágysági magyar népzene. Közzéteszi Almási István. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1979

Tavaszi szél vizet áraszt. 200 magyar népdal. Összeállította Almási István.  Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1972

Vadrózsák. Dalosfüzet. Összeállította Almási István. Kolozsvár: Művelődés, 1971

Tavaszi szél vizet áraszt. 230 magyar népdal. Szerkesztette Almási István. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1982

Principile lui Bartók şi Brăiloiu privind metoda de culegere a folclorului. Anuarul de Folclor II. Cluj-Napoca, 1981. p. 18-27. (román nyelven)

Dun începuturile metodei sţinţifice de culegere a folclorului muzical. Cercetările lui Béla Vikár în Transilvania. Anuarul arhivei de Folclor VIII-XI. (1987-1990). Cluj-Napoca, 1991. 147-153. (román nyelven)

Béla Bartók şi dezvoltarea etnomuzicologiei. Anuarul de Folclor I. Cluj-Napoca, 1980. p. 158-164. (román nyelven)

Selected Reports in Ethnomusicology. Anuarul de Folclor I. Cluj-Napoca, 1980. p. 257-258. (román nyelven)

Társszerzőkkel kiadott művei

Almási István – Olosz Katalin: Magyargyerőmonostori népköltészet. Bukarest: Irodalmi Könyvkiadó, 1969

Szenik Ilona – Almási István – Zsizsmann Ilona (szerkesztő): A lapádi erdő alatt. Ötvennyolc magyarlapádi népdal. Bukarest: Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, 1957

Almási István – Iosif Herţea: 245 népi táncdallam. Marosvásárhely: Népi Alkotások Háza, 1970

Róla és műveiről szóló cikkek, tanulmányok

Adrian Vicol: Iosif Herţea – Almási István: 245 melodii de joc. Revista de Etnografia şi Folclor XVI/2. Bukarest, 1971. p. 174-180.

Sárosi Bálint: Almási István: Szilágysági magyar népzene. Ethnographia XCI/3-4. Budapest, 1980. p. 621-622.

Szenik Ilona: Almási István: Szilágysági magyar népzene. Anuarul de Folclor II. Cluj-Napoca, 1981. p. 322-323. (román nyelven)

László Ferenc: Ünneprontás? [Almási István: Szilágysági magyar népzene]. Igaz Szó XXVIII/11. Marosvásárhely, 1980. p. 455-457.

Vele készült interjúk

Folkloristáink kapcsolata a Kalákával, táncházzal. A kérdezettek: Szenik Ilona, Faragó József, Kallós Zoltán, Almási István. Művelődés XXXII/8. Bukarest, 1979. p. 15-16.

 

Hadas Gyöngyvér összeállítása a Martin Médiatár állománya alapján (2014. szeptember 15.)

WOM­EX: A vi­lág­ze­ne leg­na­gyobb ese­mé­nye

Múlt héten zajlott a WOMEX (WORLD MUSIC EXPO) vagyis a nép- és világzene legnagyobb nemzetközi eseménye Manchesterben, ahová összesen 2600 szakember érkezett 108 országból, köztük a Hagyományok Háza négy fős delegáltjai is, akik külön standon mutatták be az intézmény tevékenységeit a zeneipari szaktekintélyeknek.

 

Za­la­eger­szeg nép­mű­vé­sze­te is be­kap­cso­ló­dik

Az idei évben az egész országra kiterjedő kulturális programsorozat indult útjára 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban címmel, amely abból az alkalomból született, hogy 2024. július 1-jével Magyarország átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. 

Isz­tam­bul­ban a Ma­gyar Ál­la­mi Né­pi Együt­tes

A Tiszta forrás című előadásban Guessous Majda Mária „Mesi”, a Győri Balett és a Magyar Állami Népi Együttes közösen tiszteleg Bartók munkássága, valamint a török és a magyar kulturális kapcsolódások előtt. A Tiszta forrás október 15-én este Budapest után Isztambulban, az Atatürk Kulturális Központban is debütál.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!