Név­nap­kö­szön­tők

A Kárpát-medencében a névnapok köszöntőversekkel való megünneplésének alkalmai széles körben elterjedtek és ismeretesek. A névnapköszöntésnek, kántálásnak egyaránt nevezett házról házra járó szokás során szavalt és/vagy énekelt köszöntő rigmusok, versezetek és énekek elképesztő sokasága maradt fent az emlékezetben és a különböző néprajzi gyűjtésekben. 

A sokfelé még ma is élő István-napi köszöntések, „jánosozások” alkalmával énekelt vagy elmondott versek, illetve prózai jókívánságok a felkeresett házigazda és családja köszöntésére szolgálnak. Jó egészséget, örömet, boldogságot, anyagi boldogulást kívánnak az ünnepelt számára. A névnapi kántálók a korábbi időszakokban adománygyűjtés céljából jártak házról házra, általában kisebb-nagyobb csoportokba szerveződve. A legtöbb esetben külön indultak névnap-köszönteni a kisebb gyermekek, külön a nagylányok és legények, valamint a házasemberek. Rokonokhoz, ismerősökhöz és más falubeliekhez egyaránt eljártak, köszöntésük után megvendégelték őket egy pohár borral, pálinkával, kaláccsal vagy más süteménnyel. Egyes helyeken a gyermekek olykor pénzt is kaptak. 

Bár egy-egy faluban vagy tájegységen kialakultak ottani népszerű nevekhez köthető névnapozások, szinte mindenütt a téli ünnepkör névnapjai – és azon belül is az István- és János-napok (dec, 26.-27.) – voltak a névnapi kántálások országosan legnépszerűbb időpontjai, az ezekhez köthető köszöntőkből ismerjük a legtöbbet. Bár napjainkban a kántálást nem elsősorban az adománykérés motiválja, a háziaknak ma is illendő vendégül látni, megkínálni, megtisztelni, az őket meglátogató és felköszöntő énekes csoport tagjait.

A Hagyományok Háza kezdeményezése nem légüres térben fogant. A 70-es évek óta kivirágzott táncházmozgalom járulékos hozadékaként – örvendetesen megelőzve mostani kezdeményezésünket – a „Sok Zsuzsánna napokat…” kezdetű köszöntőének eredeti közegétől távol új környezetben élt tovább. Egész táncházas generációk tanulták meg és éneklik napjainkban is, közösségi és személyes élményt adva egymásnak. Az eredetileg az erdélyi Szék község Zsuzsanna-napi énekes köszöntőjeként ismert dal az adaptáció újabb állomásán a táncházasok ajkán hamarosan már nem csupán névnapra, de születésnapra is használatossá vált „Sok születésnapokat…” átköltéssel. Napjainkban ez annyira meghonosodott, hogy táncegyüttesek baráti ünnepségeinek vagy táncházak spontán köszöntési alkalmainak egyaránt elmaradhatatlan része. Szintén a táncházasok újkori hagyománya, hogy olykor a „Nosza pajtás, igyunk hát…” kezdetű nótával toldják meg az előbbi köszöntő éneket. 

Az énekelt névnapköszöntés tehát napjainkban is (újra) él, mi ehhez kínálunk további érdekes, különleges és szép példákat.

Módszertani segédlet

A Hagyományok Háza szeretne segíteni abban, hogy ez a Kárpát-medence népeinél egykor oly népszerű tradíció újra eleven élő gyakorlat lehessen. Nem kell ahhoz valakinek falusi származásúnak vagy hagyományőrző csoport tagjának lennie ahhoz, hogy barátjának, kollégájának, rokonának egy szép köszöntő énekkel vagy rigmussal kedveskedjék. Úgy gondoljuk, a Házról házra program segíthet abban, hogy bárki könnyedén megtanulhasson egyet-kettőt ezekből a szép énekelt köszöntőkből.

Az alábbi válogatás egy példatár. Igyekeztünk a névnapköszöntés sokszínű hagyományait, dallamait és szövegváltozatait úgy válogatni, hogy az a nyelvterület tájegységi sokszínűsége mellett a többféle névünnephez köthető dallam- és szövegváltozatok gazdagságát is megmutassuk / érzékeltessük. A hagyományosan legnépszerűbb névünnepek, Erzsébet, István és János mellett Lajos, Sándor és András napjához kötődő énekek is szerepelnek, de néhány példánk olyan általános névnapköszöntő, amely nem tartozik egyik névnaphoz sem, ezek tehát bárki számára szolgálhatnak köszöntésre.

Igyekeztünk úgy válogatni, hogy példát adjunk   a szokás teljes menetének bemutatására (beköszönés, énekfüzér, befejező rigmus). illetve olyan köszöntőket is választottunk, amik generációsan is alkalmasak a megtanulásra (gyermekeknek valótól a felnőtteknek szánt változatokig). Található a példatárban komolyabb hangvételű és tréfás, rövidebb és hosszabb egyaránt. Bár a kántálás legtöbb esetben elsősorban tisztán énekes műfaj volt mindig is, néhány esetben példát mutatunk arra, hogy egy-egy hangszerrel tovább lehet emelni az ünnep fényét, hangulatát. 

Hogyan kezdjünk hozzá?

1. Keress társakat, alkossatok egy baráti csapatot, azaz: legyetek Névnapi köszöntők! Ha van olyan ismerős, barát a környezetedben, akinek hamarosan névnapja következik, keress magadnak társakat ahhoz, hogy együtt, egymást bátorítva-segítve valódi Névnapi kántálók lehessetek!
2. Válasszátok ki azt a dalt, amelyiket barátotoknak, rokonotoknak ismerősötöknek szántok! Elegendő lehet egyet dal is, de az is lehet, hogy több dalt tanultok meg és fűztök egymás mellé!
3. Nézd/ hallgasd meg sokszor a dallamot a videóról, hogy minél jobban rögzüljön számodra. Ezt tehetitek együtt is, de a legjobb, ha mindenki maga végzi el a „házi feladatot” otthon, esetleg a megállóban várakozva vagy a buszon ülve. Hidd el, a zenehallgatás a legjobb tanító.
4. Tartsatok próbát! Mindenképpen érdemes elpróbálni, mielőtt élesben is nekiindultok! Így hamar kiderül, ki az ügyesebb, aki tudja vezetni az éneket, akinek eszében jutnak a szövegrészek. Gondoljatok arra, hogy már a próba is lehet egy jó közös program.
5. A nevek cserélhetők! A néphagyományban is gyakran előfordult, hogy pl. a János-napi köszöntő szövegébe helyettesítettek be más neveket. Mindenkit bátorítunk arra, hogy helyettesítse be az eredeti dalszövegekben előforduló keresztnevet a köszönteni kívánt ismerőse, rokona, barátja nevére! A hagyomány az utat jelöli ki számunkra, de az aktualizálástól lesz a jelenben a sajátunk. Mindenki éljen vele kedvére! Érdemes figyelni arra, hogy szótagszámban lehetőleg közelítsen az eredeti változathoz. Persze van, amin viszont nem érdemes változtatni: Ha a szöveg pl. magázódó, azt ajánlott megtartani, és bár vannak dalok, amik a szokás egykori hajnali-reggeli alkalmára utalnak (pl. „András, András, ne aludjál”) ezek megváltoztatása túl távol esne az eredeti daltól.
6. Helyszíni adottságok és a meglepetés ereje. Fontos, hogy tisztában legyünk a helyszín adta körülményekkel. Hiszünk abban, hogy a jószándékú köszöntés segíti az elfogadást. Bármilyen helyen lehet meglepetésként köszönteni, városi környezetben ugyanúgy, mint faluhelyen, lehet utcán az ablak alatt és munkahelyen az irodában egyaránt. Gondoljuk ki előre, hogy hol szeretnénk és aszerint készüljünk a meglepetéssel!

Bízunk benne, hogy mindenki megtalálja azokat a dalokat, amivel közössége méltón köszöntheti fel valamelyik tagját!

Juhász Erika – Ifj. Horváth Károly – Vargha Máté

Példatár

1. Most érkeztem e helyre – Lajos-köszöntő
2. Sok Zsuzsanna napokat – Zsuzsanna-köszöntő
3. Ez a pohár bujdosik – pohárköszöntő (névnapköszöntő)
4. András, András, ne aludjál – András-köszöntő
5. Mosolygó szép estéje – István-napi köszöntőének
6. Eljöttek a múzsák – Sándor-napi köszöntőének
7. No, ím, sereg, ím, jó estét – névnapköszöntő
8. Örvend az ég vigassággal – Erzsébet-napi köszöntőének
9. Házi gazda, aluszol-e? – névnapköszöntő
10. Zendüljön föl napod – névnapköszöntő
11. Száz esztendős kanverébnek hátul van a farka – János-napi köszöntőének
12. Zalai János-köszöntés