Markó Judit, pedagógus, kézműves alkotó, népi játszóházi foglalkozásvezető vagyok. Bese Botond hangszerkészítő, népzenész, zenepedagógus férjemmel, három gyermekünkkel a Dunakanyarban, Gödön élünk. A népművészet több területén alkotok: a tojásírás mellett kerámiával, nemezeléssel foglalkozom.
A tojásírás két éve vált igazán fontos részévé az életemnek. Egészen addig csupán a böjti időszak végén, nagyhéten írtam hímestojásokat lányaim, asszonytársaim közösségében. Az utóbbi időszakban már a teljes év folyamán, minden évszakban készítek hímeseket, melyekkel pályázatokon, kiállításokon szerepelek. Pedagógusként, játszóházi foglalkozásvezetőként fontos számomra, hogy a felnövő generációknak és a felnőtt korosztály számára is átadjam az alkotás örömét, hagyományaink tiszteletét.
Ahogy tárgyalkotó népművészetünk minden területén, úgy a hímestojás készítés szakágában is alkottak nemzeti jelképekkel, országcímer, kereszt motívum megjelenítésével díszített tárgyakat. Az 1848-49-es szabadságharc emlékezeteként tovább erősödött a nemzeti identitás, a nemzeti szuverenitás, a hazaszeretet kifejezőereje a szimbólumok által.
A múzeumok raktáraiban címeres és kereszt motívumos hímestojásra kevés példát találunk. A címer és kereszt motívum a Kárpát-medence népművészetének történetében nem táji és nem is alkotói műfaji sajátosság. Kollekcióm tervezése során a népművészet más területeiről gyűjtöttem ábrázolásokat, melyek a hímestojások díszítőmotívum rendszerébe jól illeszthetőek, vagy könnyedén átírhatóak. Így indultam ki szűcshímzés, faragott széktámla, mézeskalács-mintafa, illetve szaru sótartók karcolt, spanyolozott országcímer ábrázolásaiból.
Kollekcióm készítésekor a sárközi hímestojások virágmotívumaiból is merítettem. A heraldika szabályainak megfelelő nagycímer díszes megjelenítésénél a pajzsot egy-egy növényi ág, babér- és tölgylevelek ölelik körül. Hímeseim tervezésekor a sárközi hímestojások változatos, burjánzó, organikus virágdíszítményeit, valamint a sokszínű tojásfestés technikáját alkalmaztam.
A készítés során sötét, illetve világos héjú tojásokat használtam. A sötét héjú tojásokat többrétegű festéssel díszítettem, majd utolsó lépésként maratással alakítottam ki a fehér hátteret, kihasználva a sötét héj adta kontrasztot. A világos héjú tojások piros hátterűek, így a tojáshéj természetes színe szépen, világosan kirajzolja az első lépésben méhviasszal, írókával megírt vonalakat. A címereket körülölelő koszorúk, a kereszt ábrázolásokat finoman díszítő virágok mintakincse, a hímesek gazdag színvilága a Sárközhöz kapcsolja a teljes kollekciót.
A címeres, kereszt motívumos hímestojások sajátossága, hogy a fő motívum a tojás egyik oldalán jelenik meg. Így kerültek a kollekció darabjainak másik oldalára buzdító, hazafias gondolatok, mondatok, illetve rövid bibliai idézetek.
A tervezés megkezdésekor nem is gondoltam, hogy milyen fontossá válik számomra ezeknek a mondatoknak a leírása. Felszabadító érzés volt „kikiáltanom” magamból: „Éljen a Haza!”, „Éljen a Nemzet!”, „Éljen a Hon!”, „Éljen a magyar szabadság!”
