“Ahogyan nemzetként szüksége van a magyarságnak arra, hogy nemzeti öntudatát a kultúra felmutatásával fenntartsa, úgy van szüksége egy kisebb közösségnek – a jászoknak – is arra, hogy történelme és ősei emlékének felidézése révén – a művészet, a színház mágikus erejével – saját identitását erősítse.
A Jászok történelmi dal- és táncjáték alkotóinak kitüntetett célja, hogy bemutassák a jász nép rendkívül összetett és izgalmas történetét, végig haladva a történelem és az alkotók képzelete rajzolta - megpróbáltatásokkal, leveretésekkel és felemelkedésekkel teli - úton a feltételezett valamikori őshazájuktól, a bronzkori Kelet-Perzsiától, a Kaukázus égbetörő hegyein, a dél-orosz sztyeppéken, a mai Moldván át, a Magyar Királyságig.
Majd tovább az emlékek és a képzelet spirituális útján, mely új hazájukba telepedésüktől, megkeresztelkedésükön, nyelvük, ősi hiedelmeik, szokásaik elvesztésén, önmegváltásukon (Redemptio) át, napjainkig vezet.
Az előadás középpontjában egy, a jász életfilozófia hét generációs hagyományára épülő, mitikus családtörténet áll. Főszereplője egy fiatal mai pár, akiknek előélete elevenedik meg a történések során. Ez a mikrokozmosz tágul ki az egész jász nép történetére, hogy az egyes jelenetekben megelevenedjenek a múlt eseményei.
A két szerelmest időről-időre elválasztják egymástól a történelem viharai, de hűségük, szabadságvágyuk újra és újra győzedelmeskedik. Egymásba olvad az intim-privát történet és a Jász nép történelme, a múlt és a jelen, a profán és a szakrális. A hét generációt, a hét főszereplő személyesíti meg, melyek közül a Bölcsek, a jászok múltjának felidézésében, a gyermekszereplők, a jövő megsejtetésében segítenek.
Az előadás színpadi történéseiben egy “élő közösség” mindennapi élete, öröme, bánata, leveretése és újrakezdése, az emberi kapcsolatok, a szertartások, a hit mindenek feletti fontossága sejlik fel. A tér és idősíkok hol drámaian, hol játékosan változó spektrumán keresztül jutva el a végkifejletig: az emberi lét, az élet diadalának katartikus kinyilatkoztatásáig.” (Mihályi Gábor)
"Akár bűnös, akár hős,
Együtt utód és az ős.
Hat nemzedék fenn ragyog,
A hetedik én vagyok."
(Kiss Judit Ágnes)
Előadják:
A Magyar Állami Népi Együttes táncművészei
Jászság Népi Együttes
Hírvivők Ensemble
A Magyar Állami Népi Együttes zenészei
“JÁSZOK” Vegyeskar a Cantate Nobis Énekegyüttes, a Déryné Vegyeskar, a Palotásy János Vegyeskar és a Székely Mihály Kórus tagjaiból
Főszereplők:
Apa: Mizsei Zoltán
Anya: Turi Melinda
Fiú (ének): Gradsach Zoltán
Lány (ének): Rékasi Emese
Fiú (tánc): Fundák Kristóf
Lány (tánc): Fundák-Kaszai Lili
Kisfiú: Makula Zoltán
Kislány: Busai Bori
A Bölcsek: a Jászság Népi Együttes volt táncosai
Alkotók:
Koncepció, forgatókönyv: Mihályi Gábor, Melis László
Szövegek: Melis László, Mihályi Gábor, Várszegi Tibor, Veszeli Gyöngyi, Kiss Judit Ágnes, archaikus szövegek, történelmi idézetek
Zeneszerző: Melis László
Film, látvány: Soós Andrea
Jelmeztervező: Szűcs Edit
Koreográfusok: Fitos Dezső, Kocsis Enikő, Kökény Richárd, Szűcs Gábor
Rendezőasszisztens: Szalay Tamás
Producer: Soós Andrea
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor