A 19. század zenei ébredésének leghíresebb dallamai és a magyar nyelvterület legkülönbözőbb tájainak népzenei gyöngyszemei csendülnek fel a világhírű Magyar Állami Népi Együttes zenekara segítségével. Az esetenként a zenei humort sem nélkülöző összeállítás egységében mutatja be azt a nagy zenei olvasztótégelyt, amelyben olyan értékek kristályosodtak ki - az erdélyi tánczenétől a verbunkosig, Brahmstól Zerkula János gyimesi prímásig - amelyek ma is meghatározzák a Kárpát-medence zenei világát.
1. Bonchidai ritka és sűrű magyar
A közmondás: „Hencidától Bonchidáig" két híres középkori főúri kastélyt takar. Az erdélyi Bonchidán, Kolozsvártól 30 km-re gyűjtötték Kallós Zoltánék azokat a tánczenéket, melyek zenei finomságukkal, eleganciájukkal tűnnek ki.
2. Brahms: V. magyar tánc
A méltán közkedvelt Magyar táncok talán legismertebb darabja, úgy ahogy Brahms a budapesti kávéházban hallhatta.
3. Kuruc dallamok tárogatón
A magyarság romantikus történelmi hangszere a tárogató, édes-bús hangjára keseregtek az elbukott Rákóczi-szabadságharc katonái.
4. Bihari János: Koronációs verbunk
Bihari János a XVIII. század végének nagyhatású muzsikusa volt. A megnevezéstől eltérően zenéje nem tánczene, hanem a verbunkos műfaj egyik reprezentatív darabja.
5. Bécs várostól, Nyugatról Keletre (Felvidék)
Az 1848-as szabadságharc zenei emlékeiből készült összeállítás.
6. A Monarchia világa
A műsorszám zenei anyaga abból az időből származik, amikor még Bécsből is lejártak Budapestre egy-egy hétvégére, hogy cigányzenét hallgassanak.
7. Kalotaszegi hajnali ének, csárdás és szapora
A himnikus hajnali ének a lakodalom utáni virradat kultikus darabja, a felkelő napot köszöntötte. A legismertebb erdélyi tájegység hagyományos tánczenéi követik.
SZÜNET
8. Szászcsávási és őrkői cigány tánczene
Erdély két nagyon virtuóz területéről hallhatnak összeállítást. Szászcsávás kis falu Marosvásárhelytől 50 km-re a Kisküküllő völgyében, Őrkő pedig Sepsiszentgyörgy határában fekszik.
9. Liszt Ferenc: II. Rapszódia
Liszt rapszódiáinak ihletői a városi cigányzenészek voltak. A romantikus „magyaros" zenei lelkület emblematikus darabját hallhatják.
10. Felcsíki dallamok
A székelyek a magyar nyelvterület keleti szélén, a Kárpátokban élnek, zord természeti körülmények között. Ezt a zord világot tükrözi zenéjük is, amely azonban a játékosságot sem nélkülözi. Különleges hangszerük az ütőgardon.
11. Román dallamok cimbalmon
A magyar cimbalom közkedveltségét mutatja, hogy nemcsak a XIX. századi Magyarországon, hanem a környező országokban is elterjedt. A Kárpátokon túli Románia területéről állítottunk össze egy bemutatót.
12. Bonchidai menyasszonykísérő
A hagyományos, templomba tartó menyasszonyi menetet régen zenekar kísérte. Ennek a régi szokásnak dalait mutatjuk be a műsor elején megidézett Bonchidáról.
13. Finálé
A zenei tréfák régen közkedvelt előadási darabok voltak. Ilyennel zárjuk műsorunkat mi is, még Kusturica filmjeinek humoros zenei világába is kirándulunk.
