Az egyetem elvégzése után beiratkoztam a Budapesti Művelődési Központ szövő képzésére. Azóta eltelt negyven év, és én máig a vetélő bűvöletében élek. Kezdetben gyapjúszőtteseket készítettem és ezt tanítottam is az akkori művelődési házak szövőszakköreiben. Később áttértem a fekvőszövőszékek használatára és a vászonszövés majd a takácsszövés vált érdeklődési köröm fókuszpontjává. Manapság nyolc- és 16 nyüstös takács szövőszékeken dolgozom és a textiliák stukturális felépítése izgat. Kedvenc témám a duplaszövés, amellyel a szövőszék adta korlátok kiterjeszthetők.
Pályázatom a Kis fekete 2020 projektre csíkos szövött mellény és hozzá való stóla volt.
