A kései barokk idején, a Magyar Királyság területén a kor műzenéjének vonós hangszeregyüttesei folkorizálódtak, azaz a falvakban is megjelentek a vonós alapú formációk és ezek szervesültek a hagyományos zenei kultúránkban. A Brandenburgi koncertek, vagy a Négy évszak hangszerelésének mintájára összeállított zenekarok a népzenében sehol máshol a világon nem szervesültek, még a barokk zene „nagyhatalmainak” (Németország, Olaszország, Franciaország, Anglia) területén sem. A hegedű – brácsa – bőgő – fafúvós – cimbalom összetételű zenekarok, illetve ezek egyes, fúvósokat, vagy a cimbalmot nélkülöző változatai máig csakis a Kárpát-medence népeinek (valamint két kisebb, szomszédos régió, a kelet-csehországi morvák és a dél-lengyelországi gorálok tájegységeinek) népzenéjét jellemzik. Ez a magas képzettséget igénylő zenei együttműködés a magyar nyelvterületen máig fennmaradt, s a magyar népzenét a világ szemében is a vonósbandák hagyománya karakterizálja. Ezt a hagyományelemet az UNESCO tavaly beemelte a Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív elemeinek nemzetközi jegyzékébe. Hatalmas elismerés ez Magyarországnak, nemkülönben mindazoknak a muzsikusoknak, akik máig életben tartják a magyar népzenének a vonós hangszereken megjelenő értékeit. A gálaműsorban egy izgalmas körutazást tehetünk, s a nemzetközi elismerés hivatalos kihirdetése mellett benne megtapasztalhatjuk, hogyan játsszák a magyar népzenét ma a falusi, hagyományőrző vonósbandák, a hivatásos táncházi muzsikusok, illetve a legtehetségesebb magyar népi vonós gyerekzenekarok tagjai.
Közreműködők:
• Dűvő zenekar
• Tárkány- Kovács Bálint - cimbalom
• Agócs Gergely- ének, duda, tárogató
• Agócs Julianna – ének
• Puskó Márton - prímás
• Gombai Tamás - prímás
• Major Levente - prímás
• Horsa István és az Ördöngös Népzenetanoda növendékei
• Udvard és Bátorkeszi hagyományőrző zenészek (Vág-Garam köze, Felvidék)
Belépődíj: 1.500 Ft
A jegy az esti táncházra is érvényes.
A Hagyományok Házával közös rendezvény.